A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint lehet egy végrendeletet elkészíteni. A végrendelet elkészítését azoknak ajánljuk, akik nem akarják azt, hogy a törvényes öröklés szabályai szerint történjen meg elhalálozás után a vagyon szétosztása. A végrendeletben az örökhagyónak lehetősége nyílik az ingó és az ingatlan tárgyak tekintetében is rendelkezni arról, hogy kire hagyja a vagyonát. Mindenképpen lesz örökös egy haláleset bekövetkezése esetén, hiszen ha nincsen törvényes örökös, akkor az Állam kapja meg a teljes vagyont. A jogszabályokat azonban ehhez alaposan ismerni kell, hiszen azok felülírhatják a végrendeletben meghatározott öröklést.

Írásban és szóban is lehet végrendeletet hátra hagyni. Szigorú szabályok vonatkoznak a szóbeli végrendeletre, hiszen ezek rendkívüli élethelyzetekben tehetők csak meg, amikor a végrendelkező már nem képes azt írásban megtenni és nagy valószínűséggel erre később sem lesz alkalmas. Sokszor balesetek esetén történhet ez meg, hiszen olyan sérülések is adódhatnak, amikor tényleg már csak szóban tud rendelkezni az örökhagyó. Két tanú szükséges a szóbeli végrendelet érvényességéhez. Amennyiben ez az élethelyzet megszűnik és az örökhagyó mégis tud írásbeli végrendeletet tenni, akkor az, kötelező érvényű 30 napon belül, hiszen ha ez nem történik meg, akkor hatálytalan lesz a szóbeli végrendelet.

Az írásbeli végrendelet elkészítésének is megvannak a maga sajátos szabályai. Lehet kézzel írt és más is megírhatja. Ha a végrendelkező saját maga írja, akkor azt alá kell írnia, ha viszont más írja meg helyette, akkor két tanúval is szükséges aláíratni a végrendeletet. Ezt a Polgári Törvénykönyv szabályozza.

Közvégrendelet az, amelyet a közjegyző előtt tesz meg az örökhagyó.

Minden végrendeletet vissza is lehet mondani, ugyanazon szabályok szerint, ahogy azt megtették. Lehetőség van arra is, hogy újabb végrendeletet készít, ekkor a régi végrendelet visszavont lesz. A nem ellentmondó részek azonban ekkor is hatályban maradnak. Teljes megsemmisítésre úgy van lehetőség, hogy a régi végrendeletet az örökhagyó összetépi. Módosításra is lehetőség van, ekkor nem szükséges újra közjegyző elé járulni, elég egy magánvégrendeletet elkészíteni, ekkor mind a két végrendelet hatályban lesz, és az utóbbi felülírja a közvégrendeletet. Azok a részek, amelyek nem módosultak, természetesen a közvégrendeletben hatályosak maradnak.

Végrendeletben sok mindenről lehet rendelkezni. Itt nem csak arra van lehetőség, hogy kinevezzük az örökösöket, de itt ki is zárhatunk örökösöket. Kötelesrészre jogosultat nyomós indok nélkül nem lehet kizárni az örökségből. Az örökhagyó halálától számítva 5 éven belül lehet érvényesíteni a kötelesrészre való jogosultságot. Amennyiben semmit nem hagy a kötelesrészre jogosultra vagy nem annyit amennyi járna, úgy a végrendeletet meg lehet támadni.

Kitagadás a következő esetekben lehetséges: a kitagadott erkölcstelen életet él, drogfüggő, alkoholista illetve nem törődött az örökhagyóval, amikor annak szüksége lett volna rá és ápolásra szorult. A kitagadott ilyenkor elesik az örökléstől, de a leszármazottja a helyébe lép. Öröklési szerződés esetén azonban a kötelesrészre jogosult semmit sem kaphat, mivel végrendelet nem született.

Még meg sem született részére is lehet végrendelkezni, de ennek feltétele, hogy a végrendelet írásakor már megfogant. Kizárólag élve születés esetén jogosult a vagyonra az örökös.

Vagyonszerzés esetén amennyiben az a végrendelet megírása után keletkezett újabb végrendeletet szükséges írni, hiszen a régi végrendelet az új vagyonról nem rendelkezik. Ha nem írnak új végrendeletet, akkor a törvényes öröklés szabályai az irányadók.

Ingatlan öröklése esetén, ha azt többen örökölik, és senki nem képes kifizetni a többi örököst, akkor a bíróságtól lehet kérni a közös vagyon megszüntetését.