A közjegyzők előtt lehet lefolytatni a hagyatéki tárgyalást, amely során átadásra is kerül az elhunyt hagyatéka. A lényegesebb szabályokban változás történt 2017 évben. Mi a hagyaték és miért szükséges a tárgyalás lefolytatása? Mi történik, ha valami nem szerepel a hagyatéki eljárásban? Mit tehetünk akkor, ha utólag kerül elő egy ingatlan vagy egy másik vagyontárgy? Rengeteg a kérdés a témakörben, amelyek sokan nincsenek tisztában. Mindig a tárgyaláson szükséges tisztázni, hogy mit örökölnek az örökhagyó után és itt nem csak a vagyonról van szó, hanem a terhekről is.

A hagyaték az elhunyt hátrahagyott vagyonösszessége, amelyek az örököst vagy örökösöket illetik meg. A jogosult örökösöknek ezeket a vagyontárgyakat át kell adni.

Minden esetben a közjegyzők folytatják le hivatalból az eljárást, amelynek végén a hagyatékátadó végzés is elkészül. Az eljáráson való megjelenésről a közjegyző értesítést küld minden érintett fél részére.

Amennyiben egy örökös van, úgy nagy valószínűséggel öröklési vita sem lehet, így a közjegyző teljes hatállyal átadja a hagyatékot.

A hagyaték körül kialakuló vita esetén csak ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, mert nincsen lehetőség a teljes átadásra. Ilyen esetekben a bíróság közbelépése szükséges. A teljes hatályú átadásig a vagyon senkinek nem kerül a tulajdonába, csupán birtokolhatja azokat. Az ideiglenes hatályú hagyatékból az öröklési illeték is kifizethető, de ebben az esetben saját vagyonnal felel az érintett.

A végrendelettel kijelöltnek, az örökösnek vagy a végül törvényes örökösnek öröklési vita esetén is átadja a közjegyző a hagyatékot.

Hagyatékátadáskor előfordulhat olyan eset, amikor valamelyik vagyontárgy kimarad, ilyen lehet egy takarékbetétkönyv illetve egy értékes festmény. Ezek általában a hagyatéki leltárban sem szerepelnek. Különös szabály vonatkozik az ingatlanokra is amennyiben az osztatlan közös tulajdonban van. Ha az egyik tulajdonos már elhunyt, de a közjegyző még nem adta át az ingatlant, akkor addig nem lehet eladni az ingatlant, amíg a tulajdonrész átadása nem történik meg. Az illetékes közjegyzőnél ezekben az esetekben póthagyatéki tárgyalást lehet kérni.

Az örökös után fennmaradó vagyon sokszor tisztázatlan, ezért ilyen esetekben fel lehet függeszteni az ügyet és az adóhatóságtól kell nyilatkozatot kérni az adókat tekintve. Területileg illetékes közjegyzőhöz kell fordulni ezekben az esetekben.

Több örökös esetén, ha csak az egyiknek kell viselnie minden költséget, akkor lehetőség nyílik azokat a kiadásokat hitelezői igényként érvényesíteni egy hagyatéki tárgyalás alkalmával. Az ilyen jellegű tárgyalásokra nagyon nehéz felkészülni, de ha segítségre van szükségünk, akkor az ügyvédek rendelkezésünkre állnak. Azok, akik egy tárgyaláson nem tudnak megjelenni, kérhetik a határidő módosítását és a közjegyző ilyen esetekben elhalaszthatja a tárgyalást.

Lehetőség van a hagyaték visszautasítására, amely szintén a hagyatéki tárgyaláson intézhető. A visszautasítást közjegyző előtt kell megtenni vagy nyilatkozat formájában. Amennyiben nem tudunk megjelenni a hagyatéki tárgyaláson arról is nyilatkozni kell.

Az örökölt autók esetében fontos tudni, hogy a hagyaték átadásáig is lehet használni a járművet, de azt csak a haszonélvező teheti meg. Ilyen haszonélvező lehet a hátrahagyott házastárs, illetve az özvegy. A haszonélvezőnek lehetősége van a használatot átengedni az örökösnek, de erről írásbeli nyilatkozatot kell tennie. Közúti ellenőrzések során ezt a nyilatkozatot kell bemutatni. A hagyatéki végzés után 1 hónappal kötelező a biztosítást módosítani, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor a biztosító kötbért fog felszámolni. A biztosítási ügyintézés során a hagyatéki végzésre szükség lesz.

Néha olyan eset is előfordul, hogy az ingatlanokról elfelejtkeznek az örökösök vagy egyáltalán nincs is tudomásuk róla. Póthagyatéki leltárt lehet felvetetni az ingatlanról, az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél. Ezután lehet elindítani a póthagyatéki tárgyalást.

A legújabb öröklési szabályok szerint már a volt házastárs is örökölhet, azaz nem özvegyi jog illeti meg. Erről bővebben az: „Örököl a volt házastárs illetékmentesen„, című cikkünkben olvashatnak.

A hagyatéki eljárás minden esetben díjköteles, amelyet a közjegyzői díjszabásról szóló rendeletnek megfelelően rónak ki. Az ebben részletezett közjegyzői díjaknak pontosan a felét kell kifizetni egy hagyatéki eljárás során.