Lakásbérlet szabályai - lakásbérleti szerződés 2018

Egy lakás bérlése során mind a bérlőt, mind pedig a bérbeadót jogok illetik meg, ám kötelezettségek is terhelik. A bérlőket sokkal jobban védi a törvény, mint magukat a bérbeadókat, ezért manapság már igen kockázatos egy lakás bérbeadása. Soha nem tudhatjuk, hogy mire is kell számítanunk az új lakóval, lakókkal kapcsolatban. A kockázatok elkerülésére tökéletes megoldást nyújt egy jól elkészített bérleti szerződés, amellyel be lehet magunkat biztosítani. A szerződés elkészítésekor a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvényben foglalt rendelkezéseket szükséges figyelembe venni. Ez vonatkozik a lakás kiadójára és bérlőjére is. Ma már egyre gyakrabban nevezik albérletnek, pedig régebben a lakások kiadója volt a főbérlő.

A jogok és a kötelezettségek, amelyek a legfontosabbak egy lakásbérlet során. A bérlőnek és a bérbeadónak is vannak jogai és kötelezettségei az albérletet illetően. manapság egyre többen úgy adnak ki lakást, hogy nem kötnek szerződést, de ez nagyon nagy butaság, sőt hanyagság és igen kevés előnnyel, ám annál nagyobb kockázattal jár. Ilyenkor követelésnek helye nincsen, akkor sem, ha csak a rendes használatot vesszük alapul. Mi most azt az esetet tanulmányozzuk, amikor készül bérleti szerződés.

Maga a lakástulajdonos a szerződésben foglaltak szerint vállalja, hogy a lakás, amelyet bérbe kíván adni lakhatásra alkalmas. Megfelelő állapotú és senkinek semmilyen joga nem áll fent a lakással kapcsolatban, amely annak bérbeadását akadályoztathatná. Erre a bérbeadó a szerződésben szavatosságot is vállal. A bérlőnek jogában áll a szerződést felmondani, ha ez nem teljesül. Felmondás esetén a bérbeadónak nem kötelessége cserelakást biztosítania. Szavatosság szempontjából ebben különbözik az albérlet az általános szavatossági szabályoktól.

A lakás karbantartásával a bérbeadónak kell foglalkoznia, és ha valami tönkremegy, meghibásodik, akkor azt neki kell javíttatnia vagy kicseréltetnie. Természetesen a szerződésben ezt a bérlő is vállalhatja, de akkor ezt a bérbeadónak engedélyeznie kell. Ezek a költségek természetesen a bérleti díjból is levonásra kerülhetnek, ez szintén megállapodás kérdése. A szerződésbe annyit is bele lehet foglalni, hogy ezekben az esetekben megállapodás kérdése, hogy melyik megoldást választják. Megállapodás hiányában a bérbeadónak a kötelessége gondoskodni a javításról vagy a cseréről. Ez a nagyobb javításokra vonatkozik, a kisebb javításokat minden esetben a bérbe vevőnek kell állnia.

 

A közüzemi díjak vagy a bérlemény havi díjának kifizetése egyre többször elmarad, ilyenkor hátralék keletkezik. Ez tipikusan olyan probléma ahol megfelelő körültekintéssel és elővigyázatosan kell eljárni. Ezekben az esetekben a bérbeadónak zálogjoga keletkezik, amelyet a bérlő vagyontárgyain, a lakásban megtalálható értékein hajthat be. Ezek a tárgyak egészen addig nem vihetők el onnan, amíg a bérbe vevő nem rendezi a felhalmozott tartozását. Alap esetben a lakbér minden hónap 15. napjáig előre fizetendő. Eltérő megállapodás természetesen itt is születhet, de azt a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

Ma már bevett szokás, hogy kauciót kérnek a bérbeadók, amely előre fizetendő. Ilyenkor a tartozások ebből az összegből kerülnek levonásra.

A bérlő nevére kell átíratni minden közműszolgáltatást, így ha tartozás keletkezik, akkor azt a bérlőn tudják csak követelni. Hőszolgáltatóknál a tulajdonosnak is van mögöttes felelőssége, így tartozások esetén minden esetben egyetemlegesen felelnek.

A közüzemi számlák befizetését a bérbeadónak minden hónapban le kell ellenőriznie, hiszen így ezek a tartozás felhalmozások elkerülhetők. Olyan bérbeadó is van, aki minden hónapban elkéri a csekkek árát és saját maga fizetni be, ezzel is el lehet ezt kerülni. Nem érdemes azzal szembesülni, hogy a lakáson több százezer forintos tartozás van, ezért érdemes odafigyelni. Ha ki is tesszük a bérlőt, attól még a tartozások ugyanúgy fennmaradnak.

Magyarországon nagyon sok lakást azért adnak ki albérletbe, mert a tulajdonos külföldön dolgozik. Ilyenkor természetesen nincsen minden hónapban rálátása, hogy vajon mi is történik az ingatlanban. Nagyon fontos, hogy ilyenkor legyen egy megbízható személy, aki folyamatosan ellenőrzi a bérlő ténykedését, fizetési hajlandóságát.

Amikor már semmit sem tehetünk és már csak a lakásbérlet felmondása maradt hátra, akkor annak problémájával a lakásbérlet felmondása c. cikkünkben bővebben foglalkozunk.

A helyiségek és lakások bérbeadásával kapcsolatban még egy fontos szabály van, mégpedig az, hogy a bérlő a bérelt ingatlant nem adhatja tovább albérletbe. Csak abban az esetben, ha ehhez a tulajdonos, azaz az eredeti bérbeadó is hozzájárult. A bérlőt viszont a bérbeadó indokolatlanul soha nem küldheti el a lakásból, de a lakást előzetes bejelentés mellett bármikor megtekintheti.