A gyermek szülőjének halála esetén jár az árvaellátás, amikor a gyermek szülő nélkül marad. De ugyanez vonatkozik akkor is, ha a szülő nyugdíjas volt vagy már betöltötte a megfelelő korhatárt a haláleset időpontjában. A jogszabályban módosítás nélkül maradtak a százalékos meghatározások, az életkori határok. Az árvaellátás szorosan kapcsolódik a nyugdíjjogosultsághoz, éppen ezért a nyugellátásról szóló törvény az, amely szabályozza.

Az árvaellátás jár a gyermeknek, ha szülője meghal - a nyugdíjtörvényben meghatározott feltételek szerint. A jogosultsági alap megegyezik az özvegyi nyugdíj alapjával. Az életkor és a szolgálati idő is ugyanúgy számít.

Amennyiben a szülő 22 éves kora előtt hal meg, és legalább 2 év munkaviszonnyal rendelkezik, ha 22 és 25 éves legalább 4 éves ledolgozott munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az árva ellátást kapjon. A 25 és 30 éves kor között elhunytaknak 6 év, a 30 és 35 év között elhunytaknak 8 év, a 35-45 év között elhunytaknak 10 év, míg a 45 év után elhunytaknak már 15 év szolgálati idő szükséges az ellátás megállapításához.

Az árvaellátás azokra a gyermekekre is vonatkozik, akiket a másik házastárs vitt a házasságba, de közösen nevelték. Az ellátást nem csak egy gyermekre lehet felvenni, hanem több gyerekre is. Az egy háztartásban történő nevelés a legfontosabb ez lehet testvér, unoka, de még dédunoka is. Ilyenkor csak abban az esetben jár az ellátás, ha az elhunyt a saját lakásában tartotta el a gyereket és nincsen olyan hozzátartozó vagy esetleg rokon, aki el tudja tartani a gyereket a további években.

Örökbefogadás esetén is ugyanez az eljárás, hiszen nem tesznek különbséget a saját és az örökbefogadott gyermek között. A vér szerinti szülő után az örökbefogadott csak akkor kaphat ellátást, ha azt a házastárs örökbe fogadta. Például a gyereket együtt neveli az anya az élettársával, aki örökbe is fogadta, akkor a vérszerinti szülő után is kap a gyerek ellátást.

Árvaellátást iskolai tanulmányok jogcímen is lehet kapni, ha a fogyatékkal élő gyermeket magántanár tanítja, illetve akkor is, ha még nem töltötte be a 25. életévét és képzésben vesz részt. Itt további feltételeket is támaszt a törvény, miszerint nappali vagy levelező tagozaton heti legalább 7 óra oktatás szükséges.

Egészen addig folyósítják az árvaellátást, amíg a túlélő szülő új házasságot nem köt, vagy maga az árva nem házasodik meg, illetve örökbe fogadják.

Az ellátást a gyerek után egészen addig folyósítják, amíg az be nem tölti a 16. életévét. Ezután is folyósításra kerülhet az összeg, ha nappali tagozaton tanul, de ekkor is van korhatár, ez pedig a 25. életév. Ez is változhat, ha korábban fejezi be a tanulmányait, hiszen csak addig jár az ellátás. A jogosultság abban az esetben is fennáll, ha külföldön tanul a gyermek. 25. életév felett csak akkor jár az ellátás, ha az árva rokkanttá válik.

Betegség miatt szüneteltetett tanulmányok idejére is ugyanúgy jár az ellátás és akkor is ha közben gyermeket szül.

A feltételek megléte esetén megszűnés után a jogosultság feléledhet. Így ismét meg lehet kérni az árvaellátásra való jogosultságot.

A leszármazók személyenként kapják az árvaellátást. Az elhunyt után a nyugdíjának 30%-a, két elhunyt szülő után 60%-a jár. Az árva számára előnyösebb, azaz magasabb összegű nyugdíjat veszik ilyenkor alapul.

Rokkant szülő esetén, aki már nem minősül megváltozott munkaképességűnek az ellátás átváltozik 30 százalékra. A minimum árvaellátás, azaz a legkisebb összeg, amit kaphatunk havonta 24.250 Ft.

Magának az árvaellátásnak az igénylése a nyugdíjfolyósítónál történhet meg, egy nyomtatvány kitöltésével.