Az Európai Unió 2017-ben is nagy figyelmet fordít az élelmiszerek megfelelőségére. A magyarországi élelmiszerkönyv által megfogalmazott előírásoknak minden élelmiszergyártónak és forgalmazónak meg kell felelnie. Az előírásokban foglaltak betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenőrzi.

Manapság is az egyik legfontosabb és leggyakrabban elővett téma az élelmiszerek megfelelősége. Az élelmiszerek címkéje megfelel-e a tartalomnak? Számtalan ízfokozót és egyéb akár egészségre ártalmas dolgot is használnak a cégek az élelmiszer gyártás során.

A növénytermesztés szakaszában és az állattenyésztés során az Európai Unió már stratégiákat állított fel az élelmiszerek fokozott biztonsága érdekében. Az alapanyagok, azaz az állat és a növény szintjén már beavatkozik amennyiben ez szükséges. Nem csak az előállításokra fordítanak nagy figyelmet, hanem az alapanyagokra is. Mi vásárlók így biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszer min megy keresztül, mire az üzlet polcáig jut. A vásárlók már a termelőkről is értesülhetnek, mind a tejtermékeknél mind pedig a húskészítményeknél. Minden uniós vagy akár unión kívülről beérkező élelmiszernek meg kell felelnie ennek a szigorú követelményrendszernek.

Olyan területek is vannak, amelyre az unió kiemelt figyelmet fordít, ilyen például az állattenyésztés valamint az antibiotikumok használata. De ide sorolhatjuk a táplálékkiegészítőket, hiszen ott is nagyon fontos, hogy miben mennyi vitamin van. Az alapanyagokon kívül a csomagolóanyag használatra és magára a csomagolásra is nagyon odafigyelnek.

Magyarországon csak olyan élelmiszerek forgalmazhatók, ahol a címkén feltüntetik magyar nyelven a szükséges információkat. Ezt nevezik élelmiszer jelölésnek. Az élelmiszerek összetétele, előállítója, ezeket tartalmazza a jelölés. Ezen felül minden esetben tartalmaznia kell az eltarthatóságát. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy ne keltse azt a látszatot, az eltarthatóság és az előállítást illetően, amely egy másik sokkal jobb minőségű élelmiszerével megegyezik. A címke ezen felül megtévesztő sem lehet, azaz például nem keltheti azt a látszatot, amelyből másra lehet következtetni, például hogy gyógyításra alkalmas. Jó pár alkalommal találkozhatunk olyan átcímkézéssel is, amikor még a régi címkére ragasztják rá az újat.

A szabályokat és az irányelveket a magyar élelmiszerkönyv tartalmazza, ezt 1996 óta alkalmazzák országunkban és a HACCP rendszer tömöríti az elveket. 2004 óta a közétkeztetésben és a vendéglátásban is kötelező érvényű a szabályok betartása. Az összes magyarországi szabály összhangban áll a nemzetközi szervezet ajánlásaival. Magyarországon az összes élelmiszerforgalmazónak kötelező egy felmérést készítenie, hogy az élelmiszerbe milyen veszélyes anyag kerülhetett vagy, hogy ezt hogyan lehet elkerülni. Intézkedési terveket kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy ez hogyan kerülhető el és miként lehet csökkenteni az egészségre is ártalmas anyagok élelmiszerbe való bejutását.

A takarmányokkal és az élelmiszerekkel kapcsolatos riasztórendszerre az RASFF rendszert dolgozták ki, amely az Európai Bizottságnak küld jelentést arra vonatkozóan, hogy az adott takarmányban vagy élelmiszerben mennyi az egészséget veszélyeztető anyag. Az információt a Bizottság küldi tovább a többi tag számára. Az RASFF rendszerrel közvetlen kapcsolatot tart fent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.