A bejelentett munkaviszonnyal rendelkezőknek gyakorlatilag nincs gondjuk az egészségügyi szolgáltatási járulékra, hiszen az a fizetésből folyamatosan levonásra kerül. A vonatkozó adójogi szabályok ugyanis kötelező jelleggel írják ezt elő. Nem történik ez másként akkor sem, ha munkanélküli ellátásra jogosult az adózó. Probléma abban az esetben van, ha megszűnik az ellátás, és a munkavállaló még mindig nem tudott elhelyezkedni. Ekkor is kötelező az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, amit nem érdemes elmulasztani, hiszen az egészségügyi ellátás múlhat rajta. Nem arról van szó, hogy betegség esetén nem kapja meg a megfelelő orvosi ellátást, hanem annak anyagi vonzatáról, amelyet biztosítás hiányában akár meg is kell fizetnie. Mivel több százezres költségről lehet szó, így a havi néhány ezer forint ehhez képest valóban fizethető összeget jelent.

Míg munkavállalóként a fizetésből kerül levonásra az egészségügyi szolgáltatási járulék, addig munkanélküliként, munkanélküli járadékra jogosulatlanul, azt mindenkinek saját zsebből kell megoldani, hogy kifizesse, mégpedig minden hónap 12-éig.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséhez munkanélküliként be kell jelentkezni az adóhivatalhoz, amely nyilvántartásba veszi ilyen téren adatainkat, és a kiküldött csekken keresztül fizethetjük be havonta a szükséges összeget. Ez 2015-ben – hasonlóan sok más adóhoz és járulékhoz- az elmúlt évhez képest magasabb lesz, vagyis 6810 forintról 6930 forintra növekszik, napi szinten tehát 231 forintra jön majd ki. Ennek megfizetése akkor is kötelező, ha a munkavállaló nem rendelkezik munkahellyel, illetve munkanélküli ellátásra sem jogosult. A gyakorlatban tehát arról van szó, hogy saját zsebből kell megfizetnie az összeget, vagyis meg kell oldani valamilyen módon.

Mentességet élveznek azok, akik gyes, gyed, nyugdíj, vagy ápolási díj jogosultak, plusz a szociálisan rászorult személyek is mentesülnek a fizetés alól. A munkanélküli segély, vagy a munkaviszony megszűnte után azonban még 45 napig lehetőség van arra, hogy ne kelljen megfizetni a járulékot.

Amennyiben 45 napnál rövidebb volt a munkavállalás időtartama, akkor ezzel az idővel hosszabbodik meg a biztosítási jogviszony, s csak utána kell saját zsebből megoldani a fizetést- természetesen az előzetes NAV-bejelentkezés után.

Ha a munkaviszony csak 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség annak megszűnését követő 31. naptól áll fenn.

A korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is lehetőség van arra, hogy a kötelezett helyett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését átvállalja más. Ennek tipikus példája, amikor a munkanélküli helyett valamelyik családtagja fizeti meg a szükséges összeget. Persze ennek is megvan a maga útja, az átvállaláshoz az adóhatóság jóváhagyása szükséges. Ez nem azt jelenti, hogy ezután az átvállalótól fogja követelni az adóhatóság az összeget, hiszen ha nem kerül az befizetésre, akkor továbbra is a járulékfizetésre kötelezett személynek kell megfizetnie azt.

Amint sikerült elhelyezkedni, úgy a biztosítási jogviszonnyal egyidejűleg megfizetésre kerül a járulék is, tehát ki lehet jelentkezni a NAV-tól, hogy ne duplán kelljen fizetni. Amennyiben bizonyos hónapokra csekken, és a fizetésből levonva is sor kerül a befizetésre, akkor az adóhatóság utólag visszafizeti az pluszban megfizetett összeget.

Azoknak azonban, akik jelenleg nem rendelkeznek munkaviszonnyal, és munkanélküli járadékra sem jogosultak, fontos tudniuk, hogy az egészségügyi szolgáltatási járadék megfizetése mindenképpen érinti őket is. A NAV-hoz történő bejelentkezéshez szükség lesz személyi igazolványra vagy útlevélre, lakcímkártyára, adóigazolványra, TAJ kártyára. Akkor, ha meghatalmazott jár el a kötelezett helyett, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás szükséges ehhez.

Az egészségügy hazánkban rendkívül nehéz anyagi helyzetben van, nem véletlen tehát, hogy a kormány a vonatkozó jogszabályok alakításával azon igyekszik, hogy mindenki aktívan hozzájáruljon annak működőképességéhez. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése 2015-ben is kötelező tehát attól függetlenül, hogy éppen munkaviszonyban áll-e az adófizető, munkanélküli járadékra jogosult, vagy enélkül kénytelen boldogulni a mindennapokban. A bejelentett munkaviszony mihamarabbi megtalálása és az elhelyezkedés tehát nem csak a megélhetés, hanem az adóhatóság felé fennálló kötelezettségek megfizetése miatt is rendkívül fontos.