Aki egy írásbeli szerződés fedezetéül megállapított vagyont elvesz /részben vagy egészben/, amivel a tartozás kiegyenlítését megakadályozza, bűncselekményt követ el.
A törvény súlyosabban bünteti, ha azt gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül meglévő vagyon ellen követik el.
A bűncselekmény tárgya a szerződésben megemlített vagyon, függetlenül attól, hogy az adósnak van-e bármilyen más vagyona. A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásába minden beletartozhat, ez lehet a fedezet eltulajdonítása, megsemmisítése, megrongálása, zálogba adása.
Súlyosabban büntetendő, ha azt különösen nagy értékre követik el, vagy gazdasági társaságot illet. Amennyiben a tartozást kiegyenlítik a vádirat benyújtásáig, nem büntethető az elkövető.
Nem ez a bűncselekmény, hanem csalás valósul meg, ha a tartozás keletkezésekor sem állt már szándékában az elkövetőnek kiegyenlíteni.