Az új Btk. a gazdasági bűncselekmények között külön fejezetben foglalkozik a pénzmosással, kapcsolatos ügyekkel. Azt is büntetik, aki nem jelenti a bűncselekményt, eltitkolja, meghiúsítsa a vele kapcsolatos eljárást, elleplezi, ugyanúgy pénzmosást követ el. Ugyanúgy bűncselekményt követ el az, aki a bűncselekményből származó dolgot megszerzi, továbbadja, felhasználja, megőrzi. Ez utóbbi csak akkor büntethető, ha a dolog eredetével tisztában volt. Az elkövetés tárgya függ a más által elkövetett bűncselekmény, és a saját maga által elkövetett bűncselekmény összefüggésétől. Pénzmosásnak számít az is, ha az ellopott vagy elsikkasztott pénzt értékpapírba fekteti, ingatlanba, vállalkozásba fekteti vagy eltitkolja. Azt is büntetik, ha pénzügyi szolgáltatásért cserébe eltitkolja, elleplezi a bűncselekményt vagy a pénzmosás elkövetésében megállapodik.
Az is pénzmosásért felel, aki gondatlanságból használja fel szabályos és jogszerű munkája során. Viszont ezt csak akkor minősítik bűncselekménynek, ha pénzügyi, gazdasági tevékenységet végez.
Az elkövetőt azonosítani kell, még akkor is, ha valamiért nem büntethető az elkövetési magatartások alapján.
Mikor súlyos a bűncselekmény? Meg kell vizsgálni, az elkövetés körülményeit és az elkövető személyek társadalmi pozícióját. Súlyosan büntetik, ha azt üzletszerűen, különösen nagy értékben követik el, hivatalos személyként, ügyvédként, szervezetként (cég, intézmény). A gondtalan alakzatnak is lehetnek súlyos esetei, ha kiemelt tisztviselőként, hivatalos személyként követi el. Üzletszerűen az követi el, aki haszonszerzésért csinálja. A különösen nagy érék 50 millió feletti összegnél van.
Büntethetőségi akadály, ha az elkövető önként tesz feljelentést, még akkor, mielőtt az esetet felfedezték volna (vagy csak részben fedezték fel). Az is pénzmosással büntethető, aki tud a bűncselekményről és megállapodás nélkül segíti a tevékenységet. Bejelentési kötelezettség elmulasztása is bűncselekmény.
Azonosítási kötelezettség alatt azt értjük, hogy üzleti kapcsolat létesítése esetén, köteles az ügyfél azonosítását elvégezni (3 millió 600 ezer feletti ügyleteknél). Ha mégis az üzletkötés előtt felmerül a pénzmosással kapcsolatos gyanú, köteles összegtől függetlenül jelenteni.
A pénzmosás a következőkre vonatkozik: aki pénzügyi vagy befektetési szolgáltatást végez, biztosítás, árutőzsde, nemzetközi posta szolgáltatást végez, ingatlanügylet, könyvvizsgáló, könyvvitel, játékkaszinót üzemeltet, nemesfémmel kereskedik, árukereskedelemmel foglalkozik (3 600 000 feletti összegért értékesít), önkéntes kölcsönös biztosító pénzár, ügyvéd, közjegyző.
Ha az intézmény nem kezel pénzügyeket, nem esik hatály alá. Bűncselekmény elkövetője csak a bejelentés megtételére alkalmas személy lehet, ha viszont megvalósította pénzmosást, az elkövetéséért nem felelhet. A bejelentési kötelezettség rendelkezései alapján nem büntethető a bank vagy üzleti titok megsértéséért.
