Minden halálesetet anyakönyveztetni kell. Az anyakönyvezést az a területi anyakönyvvezető végzi el, aki a haláleset helyszíne alapján illetékesnek bizonyul. Amennyiben a haláleset külföldön következik be, úgy a bejelentést a fővárosi főjegyzőnél kell megtenni. A talált holttest esetében az eljárás szerint, ott kell elvégezni a z elhunyt anyakönyvezését, ahol a holttestet megtalálták. Abban az esetben, ha a haláleset egy mozgó járművön következett be, tehát a halálozás pontos helye nem ismert, úgy az anyakönyvezést ott kell elvégezni, ahol a holttestet leemelik a járműről. A haláleset kinyilvánítását bíróság is elvégezheti. Ilyen esetben a halottnak nyilvánított személy anyakönyvezését ugyanaz az anyakönyvvezető végzi el, aki a születést is anyakönyvezte korábban.

Miként történik a haláleset bejelentése?

A halálesetről, az orvos igazolást ad ki, amelyet halottvizsgálati bizonyítványnak nevezünk. A köznyelvben ezt az igazolást halotti bizonyítványnak is nevezik. Amennyiben az elhalálozás intézetben történt meg, úgy a haláleset bejelentését az intézet vezetője fogja megtenni. Erre általában az elhalálozást követő első munkanapon kerül sor.

Amennyiben az elhalálozás nem intézetben történt meg, hanem az elhunyt otthonában, vagy más egyéb, intézeten kívüli helyszínen, úgy a bejelentési kötelezettség az elhunyt hozzátartozóját terheli, illetve azt a személyt, aki tudomást szerzett arról, hogy a haláleset bekövetkezett.

Ahhoz, hogy a bejelentést meg lehessen tenni, elengedhetetlenül fontos néhány irat megléte. Be kell mutatni az elhalálozott személy lakcímigazolványát, személyazonosító igazolványát, lehetőség szerint az elhalálozott személy születési anyakönyvi kivonatát, valamint a halott vizsgálati bizonyítványt és a családi állapotot igazoló dokumentumot is át kell adni a bejelentés során.

Amennyiben a haláleset az anyakönyvvezető tudomására jut, ám az erre kötelezett személy nem jelentette be az elhunyt halálát, vagy éppenséggel nem volt olyan személy, aki bejelenthette volna a haláleset tényét, akkor a halálozást hivatali úton szükséges anyakönyveztetni.

Mi a teendő halálozás esetén?

A médiában, a híradóban folyton hallunk halálesetekről, de amikor közvetlen környezetünkben történik meg a baj, akkor bizony sokszor nem tudjuk, egészen pontosan mi a teendő. Az elintéznivalókat csak tovább tetézi a sokk, amit egy szerettünk elvesztése jelent. Racionálisan szemlélve azonban a dolgokat, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi a teendő ilyen esetekben, így ha bekövetkezik az elkerülhetetlen, legalább azt tudni fogjuk, hova kell fordulnunk, és milyen kötelezettségeknek kell eleget tennünk.

Halott vizsgálat- hol történik?

A halál tényének megállapításához halott vizsgálat szükséges. Attól függően alakul az erre kötelezett személye, hogy hol történt az elhalálozás. Amennyiben egészségügyi intézményben történt a haláleset, úgy ott kerül kiállításra a halott vizsgálati bizonyítvány. Bizonyára többeket érdekel az a kérdés, hogy az otthon bekövetkező tragédia esetében mi a teendő. Ekkor az ügyeletes orvos, vagy a háziorvos állapítja meg a halál tényét, vagyis az ő kötelezettsége, hogy a haláleset bejelentését követő hat órán belül megjelenjen a helyszínen. Neki kell az illetékes temetkezési vállalatot is értesítenie, amelynek szakemberei legkésőbb 16 órán belül ki kell, hogy szálljanak a holttestért a helyszínre. Előfordulhat, hogy közterületen történik a haláleset, ilyenkor a rendőrség értesítése a legfontosabb, ők pedig gondoskodnak arról, hogy orvos érkezzen a helyszínre.

Halotti anyakönyvi kivonat kiállítása

Az elhalálozási jegyzőkönyv, valamint a halott vizsgálati bizonyítvány birtokában kerülhet sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására. Ez nélkülözhetetlen mind a temetéshez, mind a hagyatéki tárgyalás lebonyolításához. A területileg illetékes önkormányzat anyagkönyvi hivatala köteles kiállítani ezt. Abban az esetben, ha a halál nem a lakóhelyen történik, akkor a hozzátartozónak azt az önkormányzatot kell felkeresnie, ahol történt, még akkor is, ha a temetés máshol esedékes.

Természetesen többféle irat is szükséges ahhoz, hogy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításra kerüljön, így szükség lesz a következőkre:

• halott vizsgálati bizonyítvány
• jegyzőkönyv az elhalálozásról ( kórházban történő elhalálozás esetében)
• az elhunyt személyi igazolványa, lakcímkártyája, anyakönyvi kivonata
• amennyiben házas volt, úgy a házassági anyakönyvi kivonata
• elvált esetében a válást igazoló okirata
• özvegység esetében a korábban elhunyt házastársa halotti anyakönyvi kivonata

Gyakran előfordul, hogy ezek közül egy vagy több nem áll rendelkezésre, ilyen esetekben lehetőség van azok pótlására az illetékes hivatalnál.

Mit tartalmaz a halotti anyakönyvi kivonat?

• a haláleset helye, ideje
• az elhunytra vonatkozó olyan adatokat, mint a családi állapot, lakóhely, név, születési és házassági név, születési helye, ideje, szüleinek neve
• a házastársra vonatkozó személyes adatokat
• az elhunyt állampolgárságát
• a bejegyzés pontos idejét

Kinek kötelezettsége a temetés megszervezése?

A temetésről abban az esetben, ha erről az elhunyt végrendeletben rendelkezik, az ott megnevezettnek kell gondoskodnia. Amennyiben ilyen intézkedés nem történik, úgy a házastárs kötelezettsége a temettetés. Előfordulhat, hogy szerződés alapján vállalja az abban szereplő fél a teendők ellátását, de a lemenő rokonnak is feladata, hogy méltó módon intézkedjen az ügyben.

Bejelentés az anyakönyv vezetői hivatalban

A hozzátartozó kötelezettsége, hogy az elhalálozás helye szerinti anyakönyv vezetői hivatalban bejelentse a halál tényét. A hivatal hívja fel a hozzátartozókat és az örököst a hagyatéki tárgyalás lefolytatására. Van lehetőség arra, hogy a temetkezési szolgáltató eljárjon a halotti anyakönyveztetés ügyében, de ehhez a temetést intéző személynek írásos meghatalmazása szükséges.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése

A halálozást követően a hozzátartozó kötelessége, hogy a területileg illetékes nyugdíjfolyósító intézménynél bejelentse a halál tényét. Ehhez a nyugdíj folyósításakor szükséges törzsszámra, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatára van szükség.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy meddig jár a nyugdíj a jogosult halála esetén. A munkabérrel ellenben a nyugdíjat mindig előre fizeti a nyugdíjbiztosító, így a halálozás havában aktuális nyugdíj még felvehető. Azzal azonban mindenképpen tisztában kell lenni, hogy az ezt követő hónapokban már nem lehet felvenni a nyugdíjat, amennyiben ez mégis megtörténik, úgy törvénysértést követ el a hozzátartozó, és számolnia kell a jogkövetkezményekkel, valamint a visszafizetés kötelezettségével.

Engedély a hamvasztáshoz

Abban az esetben, ha a hozzátartozó döntése, vagy az elhunyt előzetes nyilatkozata alapján hamvasztásos temetésre kerül sor, ahhoz az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat hamvasztási engedélye szükséges. Az ÁNTSZ formanyomtatványának kitöltése mellett a halott vizsgálati bizonyítvány is kell az eljáráshoz.

Fontos tudnivalók a temetésről

Bármilyen nehéz is egy szerettünk elvesztése, de vannak olyan teendők, melyeknek mindenképpen személyesen kell a végére járnunk. Bér sok esetben a temetkezési vállalkozás is segítségünkre lehet a szükséges megbízási szerződés alapján, de bizonyos dolgokról kizárólag személyesen gondoskodhatunk. A haláleset bejelentése mellett ilyen a temetkezési ügyek intézése is, melyekkel kapcsolatban nem árt néhány alapvető tudnivalóval tisztában lennünk. Nézzük, mire ügyeljünk a temetést megelőző időszakban!

A korábbiakban már említettük a temetésre kötelezettek körét. Amennyiben nem teljesítik ez irányú teendőiket, akkor a területileg illetékes önkormányzat polgármestere köztemetés keretein belül köteles gondoskodni a temettetésről. Az önkormányzatnál kérhető segély a temetés költségeinek viseléséhez, az erre vonatkozó szabályozás alapján 2014. január elsejétől ezt önkormányzati segély néven lehet igényelni.

A temetés történhet egyházi, vagy világi szertartás szerint, illetve hagyományosan koporsóban, illetve hamvasztással. Ez utóbbi esetében lehetőség van a hamvak eltemetésére, azok elhelyezésére a temető erre a célra kialakított helyén, de igény szerint szét is szórhatóak azok. Ha az elhunyt még életében nyilatkozott végrendelet formájában arról, milyen temetésben részesüljön, akkor ezt mindenképpen szem előtt kell tartani. Egyetlen kivétel ez alól az, amikor ez anyagilag kivitelezhetetlen a hozzátartozók számára.

Amennyiben koporsós temetésre kerül sor, úgy a halott vizsgálati bizonyítvány kiállítását követően 96 órán belül meg kell ennek történnie. Fontos tudnivaló, hogy az elhunyt hűtéséért- történjen az akár egészségügyi intézményben, akár a temetkezési szolgáltató saját épületében, általában napidíjat szoktak felszámolni.

Hamvasztásos temetés esetében- a későbbi félreértések és kellemetlenségek elkerülése érdekében - a hamvasztást végző üzem alkalmazottjának kötelessége a hozzátartozó jelenlétében átadni az elhunyt személyes tárgyait, ékszereit, s ennek megtörténtéről elismervényt kell kiállítani.

Rátemetés, vagy a koporsó sírboltban történő elhelyezése előtt sírnyitási engedélyt kell az ÁNTSZ-től kérni, ám ebben általában a temetési szolgáltató az elhunyt hozzátartozóinak segítségére van.

Meddig használhatóak a sírhelyek?

Fontos információ, hogy a koporsós sírhelyek az oda történő utolsó temetkezéstől függően 25 évig használhatóak, az urna elhelyezésére szolgáló urnafülke, urnasír, valamint urnakripta esetében ez 10 évet tesz ki. A lejárat után a helyek újbóli megváltása szükséges.