A munkanélküliség kérdése továbbra sem egy végérvényesen megoldott probléma Magyarországon, így számtalan ember éli úgy a mindennapjait, hogy bármikor eljöhet a pillanat, amikor munkanélkülivé válik. A többség ilyenkor mindent megtesz azért, hogy mielőbb munkába állhasson, azonban addig is kell enni, és fizetni a számlát, a tartalékok ugyanis hamar elfogynak. Ilyenkor jön jól az álláskeresési járadék, ami csak ideig-óráig ugyan, de képes biztosítani az álláskereső számára a megélhetést a meghatározott időkeretein belül. Az ellátást nem szociális, hanem biztosítási alapon lehet igényelni, magyarul tehát ahhoz, hogy megkaphassuk ezt az anyagi támogatást, ahhoz korábban tartós munkaviszonnyal kellett rendelkeznünk.
Az álláskeresési járadék igényléséhez az álláskeresőnek első ízben regisztrálnia kell magát a lakhelye szerinti járási munkaügyi központban, ahol megvizsgálják a jogosultságot. Amennyiben az állampolgár a munka elveszítése előtti három évben legalább 360 nap jogosultsági időt szerzett, tehát egy évig volt munkája, ezen felül szeretne munkát vállalni, azonban saját munkakeresése korábban nem hozott eredményt. A járadékhoz fontos, hogy az álláskereső együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel, és amennyiben végzettségéhez illeszkedő munkát ajánljanak neki, akkor elfogadja azt.
Az álláskeresési járadék szempontjából mindenki álláskeresőnek tekinthető, aki rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez elengedhetetlen feltételekkel. Ezek a következők:
- nem folytat semmilyen tanulmányt sem valamilyen intézmény nappali tagozatán;
- nincs munkaviszonya, vagy nem folytat más formában munkakereső tevékenységet;
- nem nyugdíjas, és nem részesül sem a megváltozott munkaképességű embereknek járó ellátásban, sem rehabilitációs járadékban; vagy
- egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül dolgozik.
Az álláskeresési járadék összegét mindig a munkaügyi központ számolja ki, meghatározásánál pedig a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév átlagbérét veszik alapul. Amennyiben valakinek nem volt folyamatos munkaviszonya, vagy vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jogviszonya, annál a számítás arányosan csökken. Amennyiben egyáltalán nem állt fenn semmiféle jogviszony az elmúlt négy naptári negyedévben, akkor minden esetben a minimálbér 130 százaléka képezi a járadék megállapításának alapját. A járadék összege ennek az átlagbérnek mindig a 60 százaléka lesz, ami viszont soha nem lehet magasabb a mindenkori minimálbérnél, tehát naponta legfeljebb 4510 forint járhat a járadék címén. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama legalább 36, legfeljebb 90 nap.
Az álláskereső mindig a lakhelyéhez legközelebbi munkaügyi hivatalban nyújthatja be álláskeresési járadékra vonatkozó igényét, amihez szükség van olyan dokumentumokra, mint a személyi igazolvány, a lakcímkártya, a TAJ kártya, az adóigazolvány, valamint az iskolai- és szakképzettséget igazoló okiratok. A kérelem benyújtásához minden esetben személyesen kell felkeresnie az álláskeresőnek a járási kirendeltséget, ahol a névre szóló nyomtatványt kitöltik, és megállapítják az ellátási járadékot. Az álláskeresési járadékot akkor vonják meg az álláskeresőtől, ha talált állást, ha az álláskereső maga kéri ezt, ha megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra válik jogosulttá, ha az álláskereső meghal, nappali tagozatos tanulóvá válik, elfogad egy minimálbér összegét biztosító képzést – tehát lényegében egy új szakmát szerez magának –, vagy egyszerűen véget ért a folyósítási idő.
