Az öregségi nyugdíjnak két típusát különbözethetjük meg, az öregségi teljes-, és az öregségi résznyugdíjat. 2010. január 1-jétől az öregségi nyugdíjra jogosultak életkorát 65 évben állapította meg a kormány, de öregségi teljes nyugdíjra jogosult mindenki, aki a nyugdíjkorhatár betöltése mellett legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és nem áll sem belföldön, sem külföldön biztosítással járó jogviszonyban – tehát nem dolgozik.
Öregségi teljes nyugdíjra életkortól függetlenül csak a nők jogosultak, ha legalább negyven év munkaviszonnyal rendelkeznek.
Az öregségi résznyugdíj azok számára jár, akik nem rendelkeznek 20, de legalább 15 év szolgálati idővel, és betöltötték az igényléshez szükséges nyugdíjkorhatárt, ezen felül pedig sem belföldön, sem külföldön nem áll biztosítással járó jogviszonyban.
Az öregségi nyugdíj minden esetben attól a naptól állapítható meg, amelytől a fenti jogosultsági feltételek teljesültek. Kivételt jelent, ha az igénylő részére munkanélküliségi ellátást folyósítanak, ilyenkor ugyanis az öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküli segély folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Amennyiben valaki már a korhatár előtt is ellátásban részesült – például rokkantnyugdíjas volt vagy csak 50 százalékos nyugdíjat kapott –, amint betölti a szükséges korhatárt, azonnal jogosulttá válik a teljes öregségi nyugdíjra.
Az öregségi nyugdíjat senkinek sem kötelező igénybe vennie, ezáltal kérhető folyósítás nélküli megállapítás abban az esetben, ha a magánszemély betöltötte a nyugdíjkorhatárt, illetve megvan a jogosultsághoz szükséges 20 év munkaviszonya is, de úgy határoz, hogy tovább szeretne dolgozni. A rögzített nyugdíj megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától lehet igényelni, kivéve ha az igénylő még nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, ilyen esetben ugyanis a betöltést követő naptól. A folyósítás nélküli megállapításhoz nem alapfeltétel, hogy a meglévő biztosítási jogviszony megszűnjön, tehát azért, mert valaki kéri a megállapítást, még nem jelenti azt, hogy automatikusan öregségi nyugdíjasnak is minősül. Természetesen ilyen esetben a további ledolgozott évek beleszámítanak a későbbiekben megállapított nyugdíj összegébe.
Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas:
- közalkalmazotti;
- kormányzati szolgálati;
- állami vezetői szolgálati;
- közszolgálati;
- bírói szolgálati;
- igazságügyi alkalmazotti szolgálati;
- ügyészségi szolgálati;
- fegyveres szervvel való; vagy
- a Magyar Honvédséggel szerződéses, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban van.
Az öregségi nyugdíjat mindig az igénylő lakhelye szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell igényelni, illetve előterjeszteni személyesen, postai úton vagy elektronikus formában. A kérelem benyújtása mellé fontos, hogy bizonyos okmányokat is csatoljunk a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés miatt, ezáltal szükség lehet minden olyan, az igénylő birtokában lévő iratra, ami igazolhatja a szolgálati időt.
A nyugdíjbiztosítási igazgatóság egészen pontosan a következő okmányokat kérheti tőlünk az öregségi nyugdíj igénylésekor:
- felsőfokú intézményben szerzett leckekönyv vagy bizonyítvány, oklevél, külföldi iskola esetén annak az igazolása, hogy a diploma honosításra került;
- katonakönyv, vagy a Magyar Honvédség által kibocsátott igazolás a sor-, tartalékos- vagy hivatásos katonai szolgálatról, valamint a polgári szolgálatban eltöltött időről;
- hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő esetén a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása;
- ipari tanulói munkakönyv, szakmunkás bizonyítvány, egészségügyi- vagy mezőgazdasági bizonyítvány, oklevél, esetleg tanulószerződés;
- bedolgozói kiskönyv, munkabér-jövedelemigazolás;
- termelőszövetkezeti tagkönyv;
- egyházi dolgozók esetén egyházi igazolás;
- munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés olyan szolgálati idő igazolásra, ami nem szerepel a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásában;
- ha az igénylő nem rendelkezik 1988. január 1-je utáni nyugdíjjárulék-köteles jövedelemmel, akkor az említett időpont előtti, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás;
- ha a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásában nem szerepel, akkor egy 1997. december 31-e utáni időszakra szóló munkabér- vagy jövedelemigazolás;
- a megyei vagy fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szervének igazolása arról, hogy az igénylő mennyi táppénzben részesült, és meddig terjedt az egészségbiztosítási pénzellátás folyósítása;
- ha volt gyermek, akkor az ápolási díjat megállapító határozat másolata, esetlegesen a gyermek születési anyakönyvi kivonata, esetleg az örökbefogadást engedélyező határozat.
