A köznevelési törvény kiemelt célja, hogy a nevelés és az oktatás jogszabályi eszközeivel gondozza a tehetségeket és megakadályozza az iskolás korú gyermekek esetében a társadalmi leszakadás lehetőségét. Mindezt egy olyan oktatási rendszerrel, ami elősegíti a gyerekek és a fiatalok harmonikus test és lelki fejlődését, méghozzá készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik és műveltségi életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése által. Mindezt úgy, hogy az oktatás közben erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére képes embereket, felelős állampolgárokat neveljenek.
A köznevelési törvény az eddigiekben szinte minden téren pozitív üzenetet és lehetőségeket fogalmazott meg a magyar fiatalok számára, azonban a kormány nemrégiben úgy döntött, hogy néhány ponton módosítani kell ezt a törvényt, így több javaslatot is benyújtottak ennek érdekében. A módosító csomag benyújtása Czunyiné Bertalan Judithoz köthető, aki a köznevelésért felelős államtitkár és döntését azzal indokolta, hogy az új törvénybe be kell építeni az új tapasztalatokat, ezen felül pedig több helyen a közérthetőség érdekében rövidíteni kell a szöveg terjedelmét, míg bizonyos dolgok esetében nem törvényi szabályozás lép majd életbe. A módosító indítványhoz számtalan kormánypárti módosító indítvány is született már, így többen is kifogásolták, hogy a köznevelési törvény szellemiségével egyáltalán nincs összhangban például az, hogy a gazdasági társaságok is nyújthassanak pedagógiai és szakmai szolgáltatást, így ez 2015-től vélhetően megszűnik majd.
Szintén módosítás következne be abban is, hogy a jövőben egyértelműen elhatárolnák az iskolák fenntartóinak és működtetőinek feladatait – már amiket a törvényen belül rájuk róttak. Ezáltal egyértelműsítésre kerülne, hogy az épület, az udvar és a konyha működtetése az önkormányzat feladata lenne, míg az iskolák fenntartói felelnének az oktatáshoz szükséges kiegészítőkért, a bútorzatért és a taneszközökért. Egy másik módosítás szerint jövőre már a települési és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott különféle nevelési és oktatási intézmények esetében is indokolttá válnak majd a különféle állami pedagógiai és szakmai szolgáltatások. A nemzetiségi önkormányzatok eddig is jogosultak voltak arra, hogy fenntartsanak maguknak egy saját pedagógiai intézetet, ellenben ha ezzel a lehetőséggel valamiért nem akarnak élni, akkor esetükben a jövőben az Oktatási Hivatal fogja nyújtani ezeket a pedagógiai és szakmai szolgáltatásokat.
A köznevelési törvény rögzíteni ezen felül, hogy a működtető által beszerzett és egy külön jogszabályon belül meghatározott eszközöket, felszereléseket, valamint a taneszközöket a jövőben teljes egészében az állam finanszírozza. A módosítás ezen felül lehetővé tenné, hogy a tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól az intézmény működtetője valamilyen hozzájárulást igényelhessen. Egy módosító javaslatnak köszönhetően 2015-től változás történne abban a pénzügyi problémában is, amely rendezni azt a helyzetet, amely szerint az óvodai ellátást biztosító magán-, egyházi-, vagy önkormányzati intézménybe járó gyerekek ellátására egy esetleges megszűnés esetén a kormányhivatal egy másik önkormányzat óvodáját jelölje ki. Mivel a módosító indítvány benyújtója szerint a kisgyerekek lemaradozása nagyon sokszor már az óvodában megkezdődik, ezért 2015-től egy külön jelzőrendszer segítségével már ebben az életkorban azonosítanák a veszélyeztetett nebulókat. Ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenthető lenne a későbbi lemorzsolódás mértéke, illetve annak milliókat felölelő társadalmi költsége is.
