A társadalmi szolidaritás és a szociális ellátórendszer működőképessége szükségessé teszik, hogy az arra rászoruló emberek segítséget kapjanak a megélhetéshez. Mint a tapasztalatok is mutatják, ez sokszor rendkívül kevés a boldoguláshoz, így a családokra is szerep hárul a területet érintően. Fontos feladat ugyanakkor az is, hogy az ellátások feltételei úgy kerüljenek kidolgozásra, hogy ne adjanak módot visszaélésre, mint az sajnos az elmúlt években is sokszor megtörtént. A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás gyakorlatilag nyugdíjszerű ellátásként állnak a rászorulók rendelkezésére, méghozzá pénzbeli ellátás formájában. A 2012. január 1-én hatályba lépett 2011. évi CXCI. törvény értelmében tárgyaljuk most a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás témakörét.

Ki minősül megváltozott munkaképességűnek?

A vonatkozó jogszabály személyi hatályát tekintve elsőként az a kérdés merül fel bennünk, hogy ki jogosult a megváltozott munkaképességűek számára adható ellátásra. A területet illetően egységes rendszer került kidolgozásra, amely a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján rangsorolja az egészségi állapotot. Ennek értelmében az a személy, akinek egészségi állapota hatvan százalékos, vagy ennél kisebb mértékű, megváltozott munkaképességűnek számít. Nyilvánvaló, hogy az ilyen személyek nem, vagy csak olyan munkát tudnak végezni, amit egészségi állapotuk enged, ám ehhez megfelelő munkahelyet találni még a támogatások ellenére is rendkívül nehéz, pláne hosszú távon.

Az ellátásra való jogosultsághoz természetesen egyéb feltételek is meghatározásra kerültek a vonatkozó törvényben, mely szerint annak jár az ellátás

• aki tanulmányait követően 180 napon belül biztosítottá vált, és harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt két munkahelye között, vagy
• aki a törvény hatálybalépését megelőző napon, vagyis 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban, vagy szociális járadékban részesült.

Ezekben az esetekben biztosítási idő tartamára tekintet nélkül jár az ellátás.

Kinek jár rehabilitációs ellátás?

Miként az ellátás nevéből is adódik, fontos, hogy rehabilitálható legyen az érintett személy. Ez alól kizárólag akkor enged kivételt a törvény, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig öt évnél kevesebb idő van hátra. Tehát ez utóbbi esetben is lehetőség van a rehabilitációs ellátásban részesülésre.

Mint korábban már említettük, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal saját, úgynevezett komplex minősítésben szól a rehabilitálhatóságról. Ennek alapján, az egészségkárosodás szerint az érintetteket a rehabilitálható megváltozott munkaképességű minősítéstől kezdve egészen azokig rangsorolja, akik már önellátásra is képtelenek, vagy csak segítséggel képesek boldogulni a mindennapokban.

Meddig igényelhető a rehabilitációs ellátás?

Maximum három évre lehetséges az időtartam megállapítása, de a jogszabály pontosan megfogalmazza azt is, hogy létezik a szüneteltetés, valamint a megszüntetés jogintézménye is a témával kapcsolatban.

A jogosultság nyilvánvalóan megszűnik az ellátásban részesülő halálával, mégpedig az azt követő hónap első napjával. Abban az esetben, ha keresőtevékenységet végez az ellátott, vagy közfoglalkoztatás keretein belül heti húsz órát meghaladó munkát végez, akkor szüneteltetik az ellátás folyósítását.

A megszűnés tipikus módja egyébként az, amikor az ellátott egészségi állapotában jelentős változás következik be, vagy pozitív, vagy negatív irányba. Ez utóbbi esetében a rehabilitáció lehetetlenné válik, és más jellegű ellátás folyósítására van lehetőség. Az egészségi állapot javulása az a cél, amelyet a jogalkotó az ellátással kitűzött maga elé. Természetesen arra is akad példa, hogy az ellátásban részesülő nem teljesíti a rehabilitációs tervben foglaltakat, s ezáltal neki felróható okból nem tesz meg mindent a gyógyulás, a rehabilitáció érdekében.

Mikor jár a rokkantsági ellátás?

A vonatkozó jogszabályban tárgyalt másik ellátási forma a rokkantsági ellátás, amely azon személyeknek jár, akiknek a rehabilitációja a szakorvosi vélemény alapján nem jogosult. Előfordulhat, hogy rehabilitálható, de az már életkora miatt inkább a rokkantsági ellátás folyósítására ad okot.

Természetesen ez az ellátás is megszüntethető kérésre, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül a személy. A keresőtevékenységgel szerzett összeg három hónapon át meg kell, hogy haladja a minimálbér százötven százalékát, de szintén megszűnik az ellátás akkor, ha az egészségi állapotban tartós javulás következik be. Rokkantsági ellátás folyósítása kapcsán is fontosnak tartja a jogalkotó, hogy az ellátott együttműködjön, értesítési kötelezettségének eleget tegyen, és a felülvizsgálatoknál készségesen együttműködjön. Ez utóbbiak hiányában az ellátás minden további nélkül megszüntethető.

Hogyan igényelhetőek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai?

A lakóhely szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerveinél lehetséges az igénylés, de akár elektronikus űrlapon keresztül is meg lehet ezt tenni. Az eljárás mindenféle költségtől és illetéktől mentes.

Egyre nagyobb a munkavállalási hajlandóság

Az aktuális ellátások összegét látva talán túl sok hozzáfűznivalót nem is igényel az, hogy miért növekedett az elmúltidőszakban a megváltozott munkaképességűek körében a munkavállalási kedv. Természetesen ehhez a vonatkozó jogszabályok szigorodása is hozzájárult, de az ellátásból való megélhetés lehetetlensége is egyértelműen amellett szól, hogy sokan még állapotuk ellenére is inkább a munkavállalást választják. A megváltozott munkaképességűek tehát egyre inkább igénylik az olyan lehetőségeket, amelyek kapcsán minél több és kedvezőbben fizető munkához juthatnánk hozzá. Egyértelművé vált mára, hogy ez a réteg is egyértelműen részt követel magának a munkaerő-piacon. Erre nyilván igyekszik a kormány folyamatosan megteremteni azokat a lehetőségeket, melyek mind a munkát vállalni kívánók, mind a vállalkozók számára előnyösek.

Nő az igény a diplomások iránt

Miként a felmérésekből is kiderült, egyre több munkaadó érdeklődik a megváltozott munkaképességű, ám diplomával rendelkező munkavállalók iránt. Az indokok egyszerűek, hiszen foglalkoztatásukkal járulék, és munkabérkedvezmények járnak, ugyanakkor vannak olyan munkakörök, melyeket valóban csak diplomásokra lehet rábízni. A gyakorlat azonban az t mutatja, hogy még mindig kevés megváltozott munkaképességű rendelkezik diplomával, vagy ha mégis, akkor nem szívesen vállalják fel efféle „hiányosságukat”. Viszonylag kevés azoknak a száma is, akik megváltozott egészségi állapotuk ellenére is a felsőoktatásban való részvétel mellett döntenének, talán emiatt is jóval nehezebb a területen diplomás munkaerőt találni.

Mi minősül keresőtevékenységnek?

A korábbiakban már olvashattuk, hogy abban az esetben, ha a megváltozott munkaképességű keresőtevékenységet végez, nem jogosult az ellátásra. Laikusként azonban jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi minősül keresőtevékenységnek. Gyakorlatilag, ha röviden szeretnénk összefoglalni a választ, annyit mondanánk, hogy minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Hasonlóképp keresőtevékenység az egyéni vállalkozó tevékenység, valamint a gazdasági társaság tevékenységében való részvétel.

Vannak olyan munkakörök, melyek esetében jogszabály szerint tiszteletdíj jár. Az ilyen jellegű tevékenységek akkor számítanak keresőtevékenységnek, ha a tiszteletdíj a mindenkor kötelező legkisebb munkabér harminc százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység csak akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a bevételt az Szja-ról szóló jogszabályok is annak minősítik.

A közérdekű önkéntes tevékenység, valamint a nevelőszülői jogviszony nem minősülnek keresőtevékenységnek.

Munkavállalás és tanfolyamok megváltozott munkaképességűek számára

A kormány munkaprogramokon keresztül rendszeresen kedvező lehetőségeket kínál mind a munkavállalók, mind a munkaadók részére, akik kölcsönös együttműködésben tehetnek a könnyebb boldogulás érdekében. A megváltozott munkaképességűek számára egyre gyakrabban indítanak a munkaügyi központok tanfolyamokat, melyeken elsajátíthatják azt a tudást, amely a későbbi munkába álláshoz szükséges.

A társadalom, a vállalkozói szféra, és természetesen az érintett munkavállalóknak is közös érdeke, hogy az elhelyezkedés egyszerűen menjen, s ezáltal a munkavállalók is az ellátásnál magasabb összegből tudjanak gazdálkodni havonta. Cél mindenképpen a számukra biztosítható, rendszeres munkalehetőség, ehhez pedig a munkaadók kedvezményekkel történő feljogosítása a legjobb eszköz.

Hol találhat munkát a megváltozott munkaképességű munkavállaló?

A szokásos platformokon keresztül lehetséges munkát találni azoknak is, akik az említett csoportba tartoznak Célszerű rendszeresen figyelemmel követni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalát, de a magán munkaközvetítők, valamint az álláshirdetéseket is tartalmazó webes portálok rendszeres látogatása is eredményekkel járhat. Fontos azonban, hogy csak olyan lehetőség mellett tegye le voksát, amely kapcsán érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye. A rehabilitációs ellátásban részesülőknek kötelessége továbbá az, hogy a rehabilitációs hatósággal együttműködés keretein belül keressenek munkalehetőségeket. Természetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a munkavállaló magánúton is tájékozódjon az aktuális lehetőségek iránt.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs ellátásban, illetve rokkantsági ellátásban részesülhetnek egészségi állapotuk alapján. Az ellátás idején kötelező együttműködniük az illetékes rehabilitációs szervvel. Napjainkban egyre többen igyekeznek munkát vállalni az alacsony ellátási összeg miatt, a kormány pedig a kialakított programokkal mindinkább igyekszik ehhez megvalósítani a megfelelő feltételrendszert.