Munkahelyi balesetek fogalma, megelőzése; a baleseti táppénz 2016

Fotó: © Elsie esq. / Flickr
Fotó: © Elsie esq. / Flickr
Baleset bárhol érhet bennünket, ám abban az esetben, ha ez munkahelyünkön történik, úgy számos kérdés felvetődik az azonnali segítségnyújtás fontossága mellett. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdeke az, hogy ne következzenek be hasonló balesetek, hiszen az sem egészségügyi, sem vállalati szempontokból nem előnyös.

Munkahelyi balesetről akkor beszélünk, ha a munkaszerződésben foglalt munkakörrel kapcsolatosan éri sérülés a munkavállalót. Akkor is munkahelyi balesetként tartandó számon az eset, ha a szervezett üzemi étkeztetés, vagy bármilyen, a munkáltató által nyújtott szolgáltatás kapcsán történik a váratlan esemény. A lakás és a munkahely közötti úton bekövetkező baleset nem minősíthető munkahelyinek, ám ez alól kivétel, ha az a munkavállaló a munkáltató saját vagy bérelt gépjárművével történt. Ha tehát munkába menet tömegközlekedéssel, gyalogosan vagy saját autónkkal ér bennünket sérülés, baleset, akkor kártérítési igényeinket nem érvényesíthetjük munkahelyi baleset keretei között.

Mikor beszélhetünk súlyos munkabalesetről?

Legtöbb esetben nem történik súlyos baleset, de ahol munka folyik, ott természetesen előfordulhat, hogy akár komoly következményekkel járó baleseti szituáció alakul ki. Halálos kimenetelű munkahelyi balesetről nem csak akkor beszélhetünk, ha azonnal bekövetkezik a sérült halála, hanem abban az esetben is, ha erre egy éven belül kerül sor. Fontos feltétele a megállapításnak, hogy orvosi szakvélemény alátámassza azt a tényt, miszerint a munkavállaló, vagy annak magzata a munkahelyi balesettel összefüggésben veszíti életét a megadott intervallumon belül.

 

Hasonlóképp súlyos balesetről van szó, ha valamelyik érzékszerv, vagy az utódnemző képesség szenved károsodást, de az életveszélyes sérülés, az egészségkárosodás, vagy a súlyos csonkulás is kimerítik a fogalmat.

Nem elhanyagolható a munkavállaló felelőssége sem

Fotó: © garryknight / Flickr
Fotó: © garryknight / Flickr
Egyszerű lenne, ha bármilyen, munkahelyen történő baleset esetében azonnal a munkaadót lehetne felelősségre vonni. A jogalkotó azonban tisztában van azzal, hogy számos olyan eset is történik a gyakorlatban, amikor a munkavállaló aktív, vagy éppen passzív tevékenységre révén kerül sor a balesetre. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem tartja be az előírásban szereplő munkavédelmi szabályokat, vagy a munkahelyen olyan állapotban jelenik meg, mely lehetetlenné teszi a biztonságos munkavégzést, akkor a munkahelyi balesetért kizárólag a munkavállaló a felelős. Jellemzően ilyen eset a sérült ittassága.

Milyen veszélyek leselkednek a munkavállalókra?

Munkakörtől függően más és más körülmények között tevékenykedünk munkavállalóként. A fizikai veszélyforrások között gyakran okoznak problémát az anyagmozgató eszközök, a szerszámok, a nem megfelelő világítás, a villamos áram használata, a csúszóssá váló felületek, a normálistól eltérő légnyomás, vagy a munkahelyen történő közlekedés alkalmával az egyenetlen, éles felületek.

Szintén komoly károsodást képesek okozni azok a veszélyes anyagok, amelyek káros hatással lehetnek az emberre, illetve annak környezetére. A gyúlékony, sugárzó, robbanó, mérgező, maró, rákkeltő és fertőző anyagokkal való rendszeres érintkezés akár súlyos egészségromláshoz, vagy halálhoz is vezethet. A tipikusan biológia veszélyforrások közé tartozik az állatokkal való munkavégzés, valamint az olyan munkahelyek, ahol rendszeresen baktériumok és gombák környezetében tartózkodik a munkavállaló.

Mindezek mellett feltétlenül szót érdemelnek azok a tényezők, amelyek a pszichés egészséget károsítják. A monoton munkavégzés, vagy a munkakörnyezet nem megfelelő kialakítása fokozottan terheli az idegrendszert, s ezáltal pszichés problémákhoz vezethet.

Milyen foglalkozási megbetegedések fordulhatnak elő?

Vannak tipikusan olyan betegségek, melyek a munkavégzéssel kapcsolatban alakulnak ki. A foglalkozási megbetegedések visszavezethetek azokra a veszélyforrásokra, amelyek nap mint nap leselkednek ránk a munkahelyi körülményekkel kapcsolatosan. A zajterhelés okozta halláskárosodás, a helyileg ható vibráció, sugárzás, vagy túlnyomásos körülmények mind károsíthatják az általános egészségi állapotot, de a klórral, ólommal, higannyal történő munkavégzés sem kevésbé veszélytelen. Az olyan munkakörökben, amelyekben folyamatosan sok port lélegzik be a munkavállaló, fennálla légzőszervi megbetegedések gyakoribb kialakulásának kockázata, vagy például a foglalkozási asztma kockázata. A bőrgyulladás a testet ért mikrobák és vegyi anyagok miatt alakulhat ki, de bizonyos munkakörökben a csontok és az ízületek is fokozott terhelésnek vannak kitéve.

Korunk átka, az irodai munka

Bár munkahelyi balesetként biztosan nem tartható számon, de a munkavégzéssel kapcsolatban károsítja az egészséget az ülő munkavégzés. Nem véletlen, hogy az ilyen munkakörben tevékenykedők számára legalább félóránként-óránként javasolni szokták, hogy álljanak fel a számítógép elől, mozgassák át végtagjaikat. Míg az első egy-két évben még alig jelentkeznek egészségügyi problémák az irodai munkát vállalók esetében, de hamarosan megjelenik a térd-, hát-, és derékfájás, hogy a mozgásszegény életmóddal együtt járó elhízásról már ne is szóljunk. Természetesen ezekért a problémákért nem okolhatjuk a munkaadót, hiszen a választás joga a kezünkben, dönthetünk úgy, hogy mégsem az irodai munka mellett tesszük le a voksot.

Mit tehetünk az ülőmunka ellensúlyozására?

Mivel sok esetben elkerülhetetlen, hogy akár napi nyolc-tíz órát a számítógép előtt töltsünk, ezért érdemes életmódunkat úgy kialakítani, hogy az megfelelően ellensúlyozza azokat az egészségi károkat, amelyeket munkahelyünkön- gyakorlatilag önszántunkból vállaltan- elszenvedünk.

Mire gondolunk pontosan? Ha kénytelenek vagyunk egész nap fizikailag inaktívan tevékenykedni, legalább szabadidőnkben figyeljünk oda arra, hogy mozogjunk rendszeresen. A mindennapi ételeinket igyekezzünk úgy összeállítani, hogy abban olyan alapanyagok kapjanak helyet, amelyek hosszú ideig biztosítanak energiát. Így elkerülhetjük majd a vércukorszint ingadozásából adódó falási rohamokat, és az ezekkel együtt felszaladó plusz kilókat. Az egészséges életmód döntés kérdése.

Mi a teendő munkahelyi balesetek kapcsán?

Mind a munkabalesetet, mind a foglalkozási megbetegedést bekell jelenteni, nyilvántartásba venni, és szükség esetén kivizsgálni azt. A bejelentési kötelezettség a sérültre, vagy a sérülést észlelő személyre hárul. A körülmények megvizsgálása után kerül kinyilvánításra, hogy munkahelyi balesetről van-e szó. A súlyos baleseteket a munkáltatónak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyeletnek is jelentenie kell.

Milyen ellátásokat vehetünk igénybe munkahelyi baleset esetén?

Fotó: © kennethkonica / Flickr
Fotó: © kennethkonica / Flickr
Alapvetően háromféle ellátás vehető igénybe akkor, ha megállapításra kerül a munkahelyi baleset. Ezek a következők:

  • baleseti ellátás
  • baleseti táppénz és
  • baleseti járadék

Az egészségbiztosítási baleseti ellátás üzemi baleset, vagy foglalkoztatási betegség esetében illeti meg a munkavállalót. Fontos feltétele a jogosultság igénybevételének, hogy a sérülés, a baleset ne szándékosan okozott legyen. A kezelés során szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és ellátások ellenértékét illetően száz százalékos támogatás jár a munkavállalóknak.

A baleseti táppénzt az a munkavállaló kapja, aki üzemi baleset kapcsán válik keresőképtelenné, és emiatt nem tud munkát végezni. Ilyen esetekben az állapot javuláshoz szükséges gyógyászati segédeszközt biztosítani kell számára. A baleseti táppénz összege egy évre jár a munkavállalónak, és maximum egy évvel hosszabbítható meg. Az ellátás attól függetlenül jár, hogy mennyi előzetes biztosítással rendelkezik a munkavállaló.

A baleseti járadék azokat illeti meg, akik tizenöt százalékot meghaladó mértékű munkaképesség csökkenést szenvedtek el a baleset folytán, ám nem jogosultak rokkantsági nyugdíjra. Huszonöt százalékos munkaképesség csökkenés alkalmával két éven át jár a támogatás, ha pedig ezt meghaladja a százalékos érték, akkor gyakorlatilag időbeli korlát nélkül jár a baleseti járadék az érintettnek.

Mi a teendő munkahelyi baleset esetén?

Történjen bármilyen jellegű baleset is, fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a teendőkkel, amelyekkel akár életet is menthetünk adott helyzetben. Amíg a mentő, vagy az üzemorvos megérkezik a helyszínre, akár egy óra is eltelhet, nem mindegy tehát, hogy tisztában vagyunk-e olyan alapvető tudnivalókkal, amelyek az elsősegélynyújtás minél tökéletesen megvalósulását célozzák. Nézzük, milyen jellegű sérülésekkel kell leggyakrabban számolni!

Vérzés során elsődleges a beteg nyugalomba helyezése, a sérült testrészről a ruházat eltávolítása, szükség esetén nyomókötés alkalmazása. Szerencsére súlyos, artériás vérzés nem fordul elő sűrűn, gyakoribbak a kisebb sérülések, melyek esetében a sebellátás egyszerűen megoldható. Miután a seb környékét lemostuk az olyan durva szennyeződésektől, mint a föld, vagy az olaj, fertőtlenítsük azt, ügyelve arra, hogy a fertőtlenítő soha nem kerüljön sebbe. Ezután steril lapot helyezzünk a sebre, majd rögzítsük azt ott körkörös, a testrésznek megfelelő kötéssel.

A műszaki előírások és az óvintézkedések betartásával elkerülhető az áramütés, ám muszáj felkészülni arra az esetre is, ha valami folytán mégis bekövetkezne az. Első és legfontosabb, hogy kapcsoljuk ki az áramot. Az áramütést okozó eszközt puszta kézzel lehetőleg ne érintsük meg, inkább lökjük távolra például egy seprűnyéllel. Fontos, hogy a beteget ne itassuk, és azonnal kérjünk orvosi segítséget!

Elsősorban vendéglátóhelyeken tevékenykedőknél szoktak égési sérülések előfordulni, melyekért sok esetben nem is az elővigyázatlanság, inkább a konyhákon jól ismert kapkodás és túlhajszoltság tehető felelőssé. Égés esetén azonnal tegyük szabaddá az érintett bőrfelszínt, majd hűtsük le azt. Ennek legjobb módja a folyó hideg csapvíz alá tartás. A ragtapaszos kötés égési sérülés esetében tilos, és kenőcsökkel, porokkal, zsiradékokkal se próbálkozzunk addig, amíg nem látta szakember a sérülést.

Ájulással szintén nem csak munkahelyi körülmények között találkozhatunk, hanem a mindennapi életben is. Az átmeneti eszméletvesztést általában keringési zavar, hirtelen vérnyomásesés, alacsony vércukorszint, vagy pánikroham váltja ki. Ez különösen akkor veszélyes, ha munka közben ezzel saját magunkat, vagy munkatársainkat sodorjuk balesetveszélyes helyzetbe. Egyébként az ájulásnak olyan jól látható jelei is vannak, mint a rossz közérzet, hányinger, szédülés, elsápadás, vagy verejtékezés. Ha úgy érezzük, munkavégzésre képtelen állapotban vagyunk egészségügyi okok miatt, inkább adjuk meg a lehetőséget saját magunknak a gyógyulásra, ezzel elkerülve, hogy akár másokat is veszélybe sodorjunk.

 

Munkavállalás során mindig ajánlott odafigyelni az olyan tényezőkre is, mint a munkavédelem. Bár jogszabályok kötelezik a munkaadót arra, hogy minden eszközt rendelkezésre bocsásson a munkavállalónak a biztonságos munkavégzés megvalósulásához, de ez korántsem jelenti azt, hogy mindenki be is tartja az előírásokat. Kizárólag az anyagi szükséghelyzet okánál fogva ne vállaljon olyan munkát, amely terén nem áll megfelelő védelem Ön, mint munkavállaló mögött!

A munkahelyi balesetek elkerülésében legalább olyan fontos szerep jut a pihenőidőnek, mint a megfelelő körülmények megteremtésének. Nem véletlen, hogy egyre több munkaadó látja be a rekreáció fontosságát a munkavégző képesség megőrzése és a hatékonyság biztosítása érdekében. Munkavállalóként az Ön feladata, hogy tudja, mikor volt elég, és honnan fontosabb a testi-lelki egészség és kipihentség, mint az anyagiak hajszolása.