A törvény tehát lehetőséget biztosít minden munkavállalónak arra, hogy előre nem látható körülmények esetén akadálytalanul kivehesse a szabadságát, hiszen törvényesen ez mindenkit megillet. Nagy valószínűséggel változás a szabályokban nem fog bekövetkezni idén sem, ugyanis a munkavállalók jogainak védelmére a törvénykezés továbbra is nagy figyelmet fordít. Sajnos a munkaerőpiacon megfigyelhető helyzet arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy megbecsüljék meglévő állásukat, ám az előre nem látott helyzetek kivételt képeznek.
Nézzük, milyen esetekben vehető igénybe a rendkívüli szabadság a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében!
Betegszabadság: ahogy a neve is jelzi -, abban az esetben vehető igénybe, ha a munkavállaló egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a biztonságos és hatékony munkavégzést, illetve amennyiben a beteg állapotát a munka csak rontaná. Évente mindenkinek 15 nap betegszabadság adható ki, ha pedig a munkaviszony nem áll fent egész évben, hanem csupán néhány hónapban, a betegszabadságok száma ennek megfelelően időarányosan változik. A betegszabadság alatt a távolléti díj 70%-át kapja a munkáltató, ebben a szabályban továbbra sem következett be változás.
Temetési szabadság: címen összesen 2 nap vehető igénybe egy közeli hozzátartozó halálának esetén. Nézzük meg, a jogszabály szerint ki tekinthető közeli hozzátartozónak: házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott házastárs egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadó, testvér, mostoha és nevelőszülő, élettárs.
Szülési szabadság: a várandós nőket illeti meg, ez összesen 24 hetet jelent. Ebből a 24 hétből legfeljebb 4 hetet a szülés körülbelüli időpontja előtt már ki lehet adni. A munkavállaló és a munkáltató ebből következően megállapodhatnak úgy is, hogy pl. a munkavállaló a szülés előtt egyáltalán nem vesz igénybe szülési szabadságot.
Tanulmányi szabadság: rohanó világunkban nagyon sokan tanulnak munka mellett, hiszen a tudás segítségével a munkaerő-piacon is sokkal könnyebb hosszútávon elhelyezkedni. Mivel a tanulás sok plusz teendővel jár, így erre az időszakra tanulmányi szabadságot lehet kérni. Ennek mértéke elsősorban attól függ, mennyi időt vesz igénybe az iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat. Az alapnak tekinthető tanulmányi szabadságon felül további 4 nap rendkívüli szabadság vehető igénybe abban az esetben, ha a munkavállaló vizsgázik, szakdolgozat és évfolyamdolgozat elkészítésének esetén pedig még 10 nap szabadság igényelhető és adható ki.
Fizetés nélküli szabadság: A törvények értelmében a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot is kérhet, és a nevéből adódóan ezekre az időszakokra nem jár a munkabér, de a munkaviszony végig fennáll. A fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben igényelhető:
- A gyermek harmadik életévének betöltéséig terjedő időszak
- A gyermek tizennegyedik életévének betöltéséig terjedő időszak olyan esetekben, amikor gyermekgondozási segélyt is kap a munkavállaló
- A gyermek tizenkettedik életévének betöltéséig terjedő időszak, ha a gyermek részére otthoni ápolás biztosítása elengedhetetlen
- Közeli hozzátartozó ápolásának, gondozásának esetén maximum 2 év igényelhető
- Maximum 1 év igényelhető abban az esetben, ha a munkavállaló magánerőből építkezésbe kezd.
A munkáltató is dönthet rendkívüli szabadság kiadásáról. Magyarországon léteznek olyan vállalatok, melyek rendkívüli szabadságot adnak dolgozóiknak meghatározott munkakörök esetén. Ilyen munkakörök például a vasúti főrendelkező, a jegyvizsgáló, a vezető jegyvizsgáló, a kocsivizsgáló, a fedélzeti jegyellenőri munkakör, a tartalékos térfőnők és a szolgáltatás-ellenőr.
Ez csupán néhány példa, a munkáltató gyakorlatilag szinte bármilyen indokkal kiadhatja a rendkívüli szabadságot a cikkben felsorolt kötelező eseteken túl is.
