A magyar törvények értelmében minden dolgozónak jár a fizetett szabadság. A munkatörvény mutat irányt abban a tekintetben, hogy a kor függvényében hány nap illeti meg a munkavállalót. A szabadság két részből tevődik össze: az alapszabadságból és a pótszabadságból. Míg az alapszabadság mindenkit megillet, addig a pótszabadság csak bizonyos esetekben jár.
A pótszabadság rendszere a 2013. évi munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) alapján lett ismét szabályozva. Míg a korábbi törvény szerint az életkor növekedésével együtt a pótszabadság mértéke is nőtt, ezt a növekedést már csak az új törvénykönyv nevezi pótszabadságnak, 2013 előtt ezek a plusz napok is a szabadsághoz tartoztak. A kapott napok mértéke nem változott, csupán az elnevezés lett más. A jogosan kiadható alapszabadság változatlanul 20 nap és ezen felül adható ki 28 éves kortól 2 nap, míg 35 éves életkortól ugyanúgy 5 nap jár, ahogy eddig is.
Amennyiben a munkavállaló gyermekének életkora nem éri el a 16 éves kort, úgy a gyerekek után is jár pótszabadság. Ennek mértéke a gyerekek számával együtt növekszik: egy gyerek után 2, két gyermek után 4, végül három, vagy ennél több gyerek esetén egy hét pótszabadság adható ki. Abban az esetben, ha a munkavállalónak fogyatékkal élő gyermeke van, gyermekenként két nappal nő a kiadható pótszabadságok száma.
Fontos tudni, hogy a szülő jogosult a pótszabadságra már a születés évében is, egészen addig, amíg a gyerek be nem tölti a 16 éves életkort. A pótszabadság mind az anyának, mind az apának jár és az élettársnak is, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat bemutatásának feltétele mellett. Ezen felül akkor is jár a szabadság, ha a szülők elváltak, de szülői felügyeleti jog mindkét fél esetén megmaradt.
Az apa jogosult apaszabadságra, amennyiben gyereke születik. Ennek mértéke 5 nap, melyet a születés után legfeljebb 2 hónapon belül ki kell vennie. Ikrek születése esetén 7 nap jár az apának.
Amennyiben a munkavállaló még fiatal és nem tölti be a 18. életkorát, szintén jár pótszabadság. Ez évente maximum 5 nap lehet és abban az évben is jár, amikor a dolgozó betölti a 18-at. Például ha a 18. születésnap adott év áprilisára esik, de a fiatalt felveszik valahová augusztusban, akkor az év második felére vonatkozó pótszabadságot időarányosan ki kell adni a munkavállaló részére.
Akik veszélyes munkát végeznek azokat 5 nap pótszabadság illet meg. Ezek lehetnek például a föld alatti és a sugárzás közvetlen közelében végzett munkák, de itt kritérium, hogy hetente minimum 3 napig legyen kitéve a munkavállaló ezen körülményeknek.
A leírtak alapján viszonylag könnyen átlátható a rendszer, de a szabadságok esetleges kiszámítására lehet szükség abban az esetben, ha a munkavállaló a munkát nem év elején kezdi el, hanem év közben. Ilyen esetekben időarányosítani kell mind az alapszabadságot, mind a pótszabadságot. Ennek legegyszerűbb módja, ha megvizsgáljuk, hány nap van még hátra az évből és ennyivel kell megszorozni az egy napra járó szabadságot. Az arányosítás alól kivétel az apaszabadság, ezt a törvény is kimondja. Ennek értelmében, ha a munkaviszony szeptemberben létesül, de a munkavállaló novemberben válik apává, adott évben ugyanúgy meg kell kapnia az 5 napot.
