Ápolási díj igénylése és összege 2019

Fotó: © wuestenigel / Flickr
Fotó: © wuestenigel / Flickr
A magyarországi törvények 2019-ben is lehetővé teszi az ápolási díj igénylését abban az esetben, ha valaki rászoruló személyt ápol, gondozik. A díj általában családon belül kerül megigénylésre idősebb rokon ápolásának céljából, összegét pedig a mindenkor hatályos törvények határozzák meg. Ez az összeg 2017-ben 31.000 Forint volt, míg 2018-ban 32.600 Forint, ami nettóban 29.340 Forintot jelent. Létezik kiemelt ápolási díj is, mely bruttó 58.680 Forint, nettóban pedig 52.812 Forint.

A díj folyósításának időtartama minden rászorulót szolgálati időre jogosít, így az összegből levonják a nyugdíjjárulékot, ami ugye azt jelenti, hogy a nyugdíj megállapításakor a szükséges időbe ez is beleszámít. Sajnos tavaly több nő is rosszul járt a törvénnyel, hiszen a 40 éves szolgálati idő után esedékes nyugdíjazási időt nem számították bele a tényleges ledolgozott és elismert évekbe, annak dacára, hogy a jogosult éveken keresztül ápolta beteg hozzátartozóját.

Amennyiben az ápolási díjra jogosult személy egyéb rendszeres jövedelemmel is rendelkezik, akkor az ápolási díj és az ezen felüli pénzellátás különbözetét fogja megkapni. Ha ez az összeg nem éri el az 1000 Forintot, akkor a rászoruló megkapja az 1000 Forintban megállapított ápolási díjminimumot.

Ápolási díjat csak az igényelhet, aki olyan tartósan gondozásra szoruló embert ápol, aki a hozzátartozója is egyben. Lényeges még, hogy az ápolásra otthon kerüljön sor, tehát ha az ellátott öregek otthonában él, hiába ápolják rendszeresen, nem igényelhető ápolási díj. A kérelmeket a lakóhely szerint illetékes járási hivatalba kell beküldeni.

 

Az elbíráláskor fontos szerepet kap a hozzátartozó fogalmának meghatározása is, mely során a polgári törvénykönyv idevágó részét kell alapnak tekintenünk. Ennek értelmében hozzátartozónak tekinthető a házastárs, a az örökbefogadott, a nevelt és mostoha gyermek, az örökbefogadó, a mostoha, a nevelőszülő, a testvér és természetesen minden egyenes ágbeli rokon. Ezen felül hozzátartozónak tekinthető még az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, valamint a házastárs egyenes ágbeli testvére és rokona és a testvér házastársa is. A korábbi PTK értelmében a jegyes is hozzátartozónak számított, de a jelenlegi törvények alapján jegyes társa nem lehet ápolási díjat igényelni és felvenni.

Az önkormányzati képviselő-testület is megállapíthatja az ápolási díjat, ha az igénylő 18. életévét betöltött, tartósan beteg egyén ápolását végzi. A jövedelemhatár ebben az esetben is megállapításra kerül, de ennek összege nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíj összegénél, egyedülálló személy esetén pedig ennek 150%-ánál. Ebben az esetben az ápolási díj összege az alapösszeg legalább 80%-át el kell hogy érje. Ezek a szabályok akkor is érvényesek, ha a képviselő-testület méltányossági ápolási díjat szab ki, illetve ennek összegét állapítja meg.

A törvények változásának értelmében a következő esetekben lehet megigényelni az ápolási díjat, (itt a korábbi három eset még egy esettel bővül): 

  1. Az első a már korábban tárgyalt méltányossági alapon kiutalt ápolási díj.
  2. A második fajtát változatlan módon a járási hivatal fogja megállapítani a Szoc. tv. 41. §(1). bekezdésének alapján. Ennek értelmében ápolási díjat igényelhet az, aki állandó vagy tartós gondozásra szoruló beteget, vagy súlyosan fogyatékos egyént ápol. Ennek az összege a költségvetési törvényben megállapított ápolási díj 100%-val egyezik meg, ami 2014-ben 29.500 Forintot, míg 2015-ben maximum 30.000 Forintot jelentett.
  3. Kiemelt ápolási díj jár annak, aki olyan egyént ápol rendszeresen, akinek egészségkárosodása nem teszi lehetővé azt, hogy önmagát ellássa, illetve ezt csak más egyén segítségével tudja megtenni. Ilyen esetekben az ápolási díj minimuma az alapdíj 180%-a. Ez a kategória eddig nem létezett, így ezt új kategóriaként kell kezelni.
  4. A negyedik kategóriába olyan személyek tartoznak, akik fokozott ápolást igényelnek. Ilyen ápolás esetén az ápolási díj 150%-a folyósítható.

A pontosítás érdekében nézzük meg, kik számítanak a mai törvények alapján súlyosan vagy középsúlyosan fogyatékosnak! 

  • értelmi sérült (súlyos betegség, baleset vagy genetikai okok miatt)
  • látóképesség teljes elvesztése, vagy minimális megléte esetén
  • mozgásszervi károsodott személyek, akik segédeszköz állandó használata nélkül nem tudják alapvető szükségleteiket sem kielégíteni
  • teljes halláskárosult személyek 

Azok a személyek, akik előreláthatólag 3 hónapnál tovább tartó ápolást, gondozást igényelnek, tartósan betegnek tekinthetők.

Nem jogosult ápolási díjra az a hozzátartozó, akinek ápolt rokona 2 hónapot meghaladóan akár fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátásos, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást kap. Ezen felül azok sem jogosultak a díjra, akiknek hozzátartozói bentlakásos intézményben élnek, közoktatási intézmények tanulói, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói. Ezen szabály alól kivételt képeznek azok a hozzátartozók, akik a szociális intézményben, illetve a felsőoktatási intézményekben átlagosan 5 órát vagy annál kevesebb időt tartózkodnak, valamint abban az esetben, ha maga a benntartózkodás csak az ápolást végző személy vagy személyek segítségével oldható meg.

Az ápolási díj azoknak is jár, akik időközben nyugdíj folyósítására is jogosulttá válnak és ugyanez a helyzet azoknál is, akik rokkantsági ellátásra lesznek jogosultak.

Abban az esetben, ha az ápolt személy elhalálozik, a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával az ápolási díj folyósítása megszűntetésre kerül. Ennek értelmében ha valaki áprilisban hal meg, az ápolási díj június végéig kerül kiutalásra.

Új rendelkezésként megállapításra került a tartós ápolást végzők időskori támogatása is. Az összegre az jogosult, aki a nyugdíjat megelőzően legalább 20 éven keresztül saját háztartásban gondozta gyermekét, valamint az érintett időszakban ápolási díjra jogosult volt. Az időskori támogatás összege havi 50.000 Forint. Azt még fontos tudni, hogy ez a támogatás nem minősül nyugellátásnak.

A jogosultsági feltételek meglehetősen szigorúak, éppen ezért érdemes áttanulmányozni a törvények adta lehetőségeket, mielőtt felesleges köröket futnánk és beadnánk a kérelmet jogosulatlanul. Reméljük, cikkünk segíti Olvasóinkat a rendszer könnyebb megismerésében.