Másodállás és mellékfoglalkoztatás 2016 – szabályai, bejelentési kötelezettség

A munkaerő-piacon uralkodó helyzet, a több lábon állás szükségessége, valamint a megélhetés biztosítása gyakran szükségessé teszik a másodállás vállalását. Amennyiben a munkavállaló össze tudja egyeztetni elfoglaltságait, és ennek egyik munka sem látja kárát, akkor nincs akadálya a másodállásnak. Vannak azonban olyan szabályok, melyeket ebben az esetben is be kell tartani, továbbá speciális rendelkezések vonatkoznak a vezetők által vállalt másodállásra, valamint a versenytilalmi megállapodásra.

Bejelentési kötelezettséggel jár

A Munka Törvénykönyve előírásai alapján a munkavállalónak minden lehetősége meg van arra, hogy mellékfoglalkoztatás keretein belül is tevékenykedjen, ám ezt mindenképpen be kell jelentenie. Mivel a munkavállaló és a munkáltató között létrejövő munkaszerződés fontos eleme, hogy a munkavállaló minden olyan tényről, körülményről, adatról, valamint ezek változásairól tájékoztatni köteles a munkaadót, amelyek lényegesnek mondhatóak a munkaviszony kapcsán kötelezettségei teljesítésére vonatkozóan. A bejelentésre azért van szükség, mert a munkavállaló nem végezhet mellékállásban olyan munkát, amely versenyt teremt munkáltatójával, annak jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Mit jelent a versenytilalmi megállapodás?

 

A titoktartást és a munkáltató gazdasági érdekeit szolgálva bizonyos munkakörök esetében a munkáltató kizárhatja a szerződésben foglalt időtartamra az új jogviszony létesítését, vagy korlátozhatja annak lehetőségét. A versenytilalmi megállapodás arra teremt alkalmat, hogy a munkáltató honorálja az ebből fakadó hátrányokat a munkavállaló részére. Hogy az anyagilag mennyit takar, annak függvényeként alakul, milyen mértékben akadályozza a kötelezettségvállalás a munkavállalót az új munkaviszony létesítésében. Az összegnek minimális értékét azonban a jogszabály is meghatározza, eszerint nem lehet kevesebb, mint a megállapodás időtartamára járó alapbér egyharmada. A versenytilalmi megállapodás szerint a munkavállaló két éven keresztül a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója gazdasági érdekeit sértené.

Mi a helyzet a vezető állású munkavállalókkal?

Esetükben nem igaz, hogy másodállással rendelkezhetnek. Ez alól kivételnek számít a tanítás, továbbá a tudományos munka. Az összeférhetetlenségi szabályokon túl vezető nem köthet vállalkozási és megbízási szerződést, nem lehet egyéni vállalkozó, vagy például vezető tisztségviselő kft-ben. Továbbá kötelezettség terheli a vezető állású munkavállalót, hogy bejelenti, amennyiben a konkurens cégnél közeli hozzátartozója dolgozik. Amennyiben köztisztviselő, vagy vezető beosztásban dolgozó személy vállalkozna, esetleg másodállást vállalna, az könnyen összeférhetetlenséget szülhet.

Hogyan zajlik a bejelentés a gyakorlatban?

Mint korábban már említettük, a munkavállaló köteles bejelenteni munkaadójának, ha mellékállást vállalna meglévő munkája mellé. Sokan vannak úgy vele, hogy a nyolc órára járó munkabérből nem tudnak megélni, és főállásuk mellé másodállást is vállalnának. A szakemberek azt javasolják, hogy érdemes lehet már a munkaszerződés aláírása előtt érdeklődni a munkáltatótól, amennyiben ilyen terveink vannak, hogy lehetséges-e ez. Egyes munkáltatók ugyanis kizárják még a lehetőségét is ennek, hiszen a munkakör elégtelen ellátását látják benne. Amennyiben menet közben döntenénk úgy, hogy mellékfoglalkoztatás keretein belül gyarapítjuk a családi kasszát, akkor is mindenképpen tájékoztatnunk kell erről a munkáltatót.

Akár rendkívüli felmondás is lehet a vége!

Gyakori előítélet a munkáltatókban a mellékállással kapcsolatban, hogy hiába tartják be a napi, heti pihenőidőkre vonatkozó szabályokat, ha a munkavállaló ebben az időben más kereső tevékenységet folytat. Egyre több munkáltató látja be, hogy a kipihent, feltöltődött munkavállaló jobban tud munkájára koncentrálni, hatékonyabban és pontosabban végzi azt, mint egy túlhajszolt, stresszes, folyton rohanásban élő ember. Amennyiben mégis vállalja a mellékállással járó helyzetet munkavállalóként, akkor minden erejével azon kell lennie, hogy mindkét helyet megfeleljen, s egyik tevékenység se menjen a másik rovására. A folyamatos késéseket, a határidők csúsztatását jogosan nem nézik el a munkáltatók, munkaviszonyaival kapcsolatos kötelezettségeit tehát Önnek kell összeegyeztetnie, különben akár rendkívüli felmondás is lehet vége annak, ha a főállása megkívántakövetelményeknek nem tud eleget tenni.

Szervezés és teherbírás

Annak érdekében, hogy ne váljon a két munka összeegyeztethetetlenné mind a munkaidőt, mind az ellátandó feladatokat illetően, egy sor feltételt figyelembe kell venni. A párhuzamosan futó munkajogi jogviszonyok egyúttal adójogi és társadalombiztosítási kérdéseket is felvetnek. Fontos tudnia, hogy béren kívüli juttatások kedvező adókulccsal adható összege együttesen számolandó a két munkaviszonyra vonatkozóan. Részben ezért is van bejelentési kötelezettsége a munkavállalónak a munkáltató felé.

Jogosan merül fel az a kérdés is, hogy mi történik, ha a munkavállaló a másodállása miatt szegi meg valamilyen, munkaviszonyból eredő kötelezettségét. Ennek tipikus példája, ha a konkurenciánál kezd el tevékenykedni a munkavállaló. Bár az állás felmondására nem kötelezheti munkáltató a munkavállalót, de felhívhatja figyelmét arra, hogy amennyiben a gazdasági érdekeit sértő magatartást nem hagyja abba, úgy a munkaviszonyt megszüntetheti, és kárigénnyel is élhet felé.

Mielőtt azonban lemondana a mellékállás lehetőségéről, érdemes tudnia, hogy a gyakorlatban sokszor összeegyeztethető a két állás, és odafigyeléssel, körültekintéssel és természetesen a megfelelő erőbedobással huzamos ideig is tartható az állapot, persze a teljesítőképesség határait nem túllépve. A jobb időkihasználás és az anyagilag is jobban megbecsült munkaviszony érdekében célszerű folyamatosan figyelemmel kísérni a releváns munkaajánlatokat, így sikerülhet olyan állást megcsípni, amely egyetlen munkaviszony keretein belül teszi lehetővé a magasabb életszínvonal megteremtését.