Munkavállalás kapcsán nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a munkaszerződés fontosságára, hiszen kizárólag ennek megléte esetén élhet a munkavállaló a jogvédelem lehetőségével szükség esetén. Az adózási követelmények teljesítése is csak akkor valósítható meg, ha a munkavégzésre a jogszabály által előírt kereteken belül kerül sor. Munkavállalóként egyébként azzal is érdemes tisztában lennie, hogy mikor van joga a munkaadónak a munkaszerződésben foglaltaktól eltérő utasítás adására, ugyanis nem ritka, hogy „rugalmasak” kezelik a munkáltatók e téren a tevékenységet.

Munkaszerződés módosítás- valóban mindig csak közös megegyezéssel lehetséges?

Alapvető szabályként érvényesül, hogy a munkaszerződésben foglalt felek, tehát a munkavállaló és a munkáltató csak közös megegyezéssel módosíthatják az egykoron aláírt munkaszerződést. A törvény azonban lehetőséget teremt arra, hogy egyoldalúan is megvalósítható legyen ez, de csak a jogszabályban meghatározott esetekben. Lássuk, melyek ezek!

2013. januárjától a munkaadó naptári évenként negyvennégy munkanap, vagy maximum 352 óra erejéig adhat a munkaszerződésben foglalt tevékenységi körtől eltérő utasítást a munkavállalónak. Az ilyen módon történő, átmenetileg eltérő foglalkoztatást indokolhatja a cég által végzett tevékenység, a hirtelen átcsoportosítást igénylő feladatok, vagy például a megnövekedett munkaerő-igény egyes feladatkörökben. Fontos azonban tisztában lennie azzal, hogy amennyiben az eltérő foglalkoztatás a jogszabályban foglalt időnél tovább tart, akkor közös megegyezéssel módosítani kell a munkaszerződést. Erre azért is érdemes figyelni, mert előfordulhat, hogy a más munkakör magasabb bérezést jelentene, tehát munkavállalói szempontból mindenképpen ajánlott élni a törvény adta lehetőségekkel.

Vannak olyan munkakörök, amelyek esetében a munkavállaló anyagi felelősséggel tartozik a cég által rábízott értéktárgyakért, áruért. Ilyen esetben, ha kárt okoz a munkaadónak, úgy köteles azért felelősséget vállalni, és viselni a hátrányos jogkövetkezményeket, melyek kirovása nem minősül a munkaszerződés megszegésének.

Nem ritka, hogy munkáltatói részről jogutódlás következik be, és más kerül vezető pozícióba. Mivel azonban a munkaszerződés a cég képviselője és a munkavállaló között jött létre, ezért nincs szükség új munkaszerződés megkötésére, a meglévő változatlan tartalommal a jövőben is fennáll, és a munkaviszony alapját képezi. Természetesen abban az esetben, ha az új vezetés bármilyen, munkaviszonyt érintő téren változtatásokat eszközöl, és ez érinti a munkaszerződés tartalmi elemeit, akkor a törvény is alátámasztja a közös megegyezéssel történő módosítás szükségességét.

Mi a helyzet a határozott időre kötött szerződésekkel?

A munkaviszony, vagy a munkaerő szükséglet sajátosságaiból adódóan bizonyos esetekben határozott időre kerül megkötésre a munkaszerződés. Ennek lejárta után lehetőség van közös megegyezéssel továbbra is foglalkoztatnia munkavállalót, meghosszabbítva ismételten határozott időre a szerződést. Abban az esetben, ha ilyen nem történik, és továbbra is a munkaadó alkalmazásában áll a másik fél, úgy határozatlan idejűnek kell tekinteni a továbbiakban a munkaszerződést.

Kizárólag írásban érvényes a munkaszerződés módosítása!

Hasonlóan a munkaszerződés megkötéséhez, így annak módosítását is írásban kell megtenni. Abban az esetben, ha elmarad a munkaszerződés módosításának írásba foglalása, akkor harminc nap elteltével erre hivatkozhat a munkavállaló, mint érvénytelenségi okra. Miként az eredeti munkaszerződésnek, így a módosított változatnak is tartalmaznia kell bizonyos kötelező elemeket, és formailag is meg kell felelnie a törvény előírásainak. Mindenképpen fel kell tüntetni benne a feleket, valamint az azonosításukra alkalmas adatokat, például születési idő, cégjegyzékszám….stb., a bérezést, a munkavégzés helyét és a munkakört, amelyben a továbbiakban tevékenykednie kell majd a munkavállalónak. Módosítás esetén azt is bele lehet foglalni, hogy az új szerződés mikortól lép hatályba. Ez egyébként hasznos, ha nem marad el, ugyanis illetékességi vitáknak is alapot adhat, ha nincs meghatározva egy konkrét időpont a módosított szerződés életbelépéséről.

Új munkakör esetén gyakori a módosítás

A munkaszerződés módosításának természetesen számos esetét ismerjük, de az egyik leggyakoribb az, amikor a munkaadó más munkakört szeretne rábízni a munkavállalóra. Ennek jellegzetes példájaként említhetjük, hogy valamilyen plusz képesítést szerzett, és ezáltal alkalmassá vált magasabb szintű feladatok ellátására is. Mivel ez sok esetben a munkabér növekedésével is együtt jár, így több elem is módosításra szorul a szerződésben. A munkakör pontos meghatározásának hiányából eredő viták egyszerűen elkerülhetőek akkor, ha minden részletre kiterjedő munkaköri leírást is kap a munkavállaló. Abban az esetben, ha a munkaidő változik meg, szintén közös megegyezéssel történő módosítás válik szükségessé.

Mikor kötelező a szerződés módosításának kezdeményezése?

Vannak olyan esetek, amikor a munkáltatónak a törvény erejénél fogva kötelessége a munkaszerződés módosítását kezdeményezni. Ilyen fordul elő például akkor, amikor a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából kivett fizetés nélküli szabadságról visszatér. A munkabérrel kapcsolatos, időközben bekövetkezett változások rá is vonatkoznak, tehát a munkaadó kötelessége, hogy az ezzel kapcsolatos változásokat a munkaszerződés módosításának kezdeményezésével jogerőre emelje.

Szintén a női munkavállalók érdekeit védi az a szabályozás, mely szerint a terhesség megállapításától a gyermek egy éves születésnapjáig olyan munkakörben kell a munkavállalót foglalkoztatni, amelyet egészségi állapota megkövetel. Az ebből eredő változásokat szintén szerződésbe kell foglalni, méghozzá a munkaadó ajánlása alapján. Ha elmulasztja ezt, akkor a munkavállalót fel is lehet menteni a munkavégzés alól, és erre az időre alapbér illeti meg. Az viszont már a munkaadó érdekeit védi, hogy ha ajánlatot tesz, és azt a munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el, akkor nem jár neki az alapbér.