Helyi adók: idegenforgalmi adó 2016 – fogalma, bevallása, mértéke

Turistaként legtöbbször akkor találkozunk az idegenforgalmi adóval, ha szállásfoglalás kapcsán kell ezt kifizetnünk. Ennek megfizetésére az önkormányzat felé tehát a szálláshely szolgáltatást nyújtók a kötelezettek, méghozzá akkor is, ha az önkormányzat illetékességi területén éjszakázó turistáktól azt elmulasztották beszedni.

Az idegenforgalmi adó (rövidítve: ifa) a helyi adók között szerepel, és az önkormányzatok számára teremt bevételt, eltérő mértékben megállapítva. A hazánk idegenforgalmilag frekventált területein fekvő városok általában sokkal magasabb összegben szokták meghatározni az idegenforgalmi adó összegét, mint az ilyen szempontból nem érintett települések. A Balatonnál évek óta rendkívül magas az összeg, de az idei rendelkezések szerint a törvényi maximumot, vagyis az 500 forintos határt a Tapolcán, Tihanyban és Martűn kell fizetni egy vendégéjszaka után. Tihany esetében a képviselőtestület plusz ötven forintos emelést is megszavazott, hasonlóképpen Martfűn, ahol plusz száz forinttal többre értékelték a terület idegenforgalmi vonzerejét adózás szempontjából. A fővárosban magától értetődő, hogy jelentős bevételi forrást jelent az ifa, de nincs ez másként a már említett Balaton környéki települések esetében sem, ahol Balatonfüreden idén 470 forintot kell éjszakánként fizetni a szállás költségein túl, Siófokon 400 forintot, Hévízen pedig marad az előző évi 450 forintos idegenforgalmi adó.

Kit terhel az adókötelezettség?

Mindazoknak a magánszemélyeknek meg kell fizetnie a képviselőtestület által megszavazott összeget, akik nem állandó lakosként töltenek éjszakát az önkormányzat illetékességi területén. Az adó beszedésére mindazok a szálláshely szolgáltatók jogosultak, akik ellenérték fejében engednek át szálláshelyet nem az illetékességi területen lakóknak, rendszerint turistáknak. Az általános gyakorlat szerint a tartózkodás utolsó napján kell megfizetni az összeget. Mint már említettük, az idegenforgalmi adó önkormányzat részére történő átengedésére akkor is kötelezett a szálláshelyet nyújtó, ha az összeget elmulasztotta beszedni, erre szolgáltatóként mindenképpen megéri figyelni.

 

Ki élvez mentességet az idegenforgalmi adó megfizetése alól?

Mint a legtöbb adó esetében, így az ifa kapcsán is beszélhetünk mentességről. A következő személyeknek nem kell megfizetniük az adót:

  • 18 éven aluliaknak
  • fekvőbeteg szakellátásban, vagy szociális intézményben ellátott személyeknek
  • közép-,és felsőfokú oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói jogviszonya alatt állóknak akkor, ha szakképzés keretein belül tartózkodnak az önkormányzat illetékességi területén, és töltenek ott legalább egy vendégéjszakát
  • az üdülő tulajdonosának, vagy a használati joggal rendelkezőnek hozzátartozóinak
  • egyházi jogi személy tulajdonában levő épületben megszálló, a hitéleti tevékenységben részvevő személynek

Mi az idegenforgalmi adó alapja?

Az ifa mindig a megkezdett vendégéjszakák száma szerint alakul, tehát a területileg illetékes önkormányzat által meghirdetett összeget annyiszor kell megfizetni, ahány éjszakát a településen, városban töltött a vendég.

Mekkora az ifa mértéke?

Az idegenforgalmi adó mértékéről az önkormányzatok döntenek, de mértéke nem haladhatja meg a szállásért kért ellenérték 4 %-át. Egységes mértékről azonban nem beszélhetünk, hiszen övezetenként és szezononként is eltérő összeg állapítható meg. A turisztikailag frekventált területeken fizetendő ifa mindig jelentősen meghaladja a kevésbé népszerű városokban meghatározott összeget, de arra is van példa, hogy a csoportos turizmus esetén többet kell fizetni, vagy például a többgyermekes családok kedvezményben részesülhetnek.

Az idegenforgalmi adó gyökerei

Először 2003-ban kellett idegenforgalmi adót fizetni, ekkor mindössze 639 önkormányzat élt a lehetőséggel. Egyébként az adónem előzménye volt a gyógy-, és üdülőhelyi díj, amelyet kizárólag azokon a településeken kellett megfizetni, amely hivatalosan is gyógy-, üdülőhelynek minősült.

Az idegenforgalmi adó bevezetésének legfontosabb oka természetesen az önkormányzat költségeihez történő hozzájárulás volt, hiszen ez tette lehetővé, hogy kialakításra kerüljön a turisztikai szempontból vonzónak számító környezet. Az intézmények üzemeltetése, az infrastruktúra biztosítása, a közterületek rendben tartása és biztonsága sok esetben az önkormányzat költségeinek számítanak, tehát ehhez a mindezekből nyereséget elérő vállalkozásoktól hozzájárulást követelhetnek a vonatkozó adójogi szabályozás értelmében.

Szállásfoglalás előtt tehát magánszemélyként érdemes tájékozódnia arról, mekkora összeget tesz ki az idegenforgalmi adó vendégéjszakánként, hiszen egy körülbelül kéthetes nyaralás alkalmával, valamelyik turisztikailag frekventált területen ez bizony akár jelentősen meg is növelheti a kiadásokat. A szálláshelyek weboldalán, vagy az idegenforgalmi irodákban tájékoztatást kaphat arról, hogy adott helyszínen mekkora összeggel kell számolni az idegenforgalmi adót illetően.

Annak érdekében, hogy egy település vonzó legyen a turisták számára, korántsem elegendő csupán néhány látnivaló, vagy egy igényesen kialakított fürdő. Minél több vendégéjszakát tölt egy turista a településen, annál nagyobb bevételhez juttathatja az ott élőket is a vendéglátás területétől kezdve a kereskedelmi egységeken át a fürdőszolgáltatást nyújtóig. Maradásának viszont az a feltétele, hogy maximálisan elégedett legyen a település képével, az infrastruktúrával, valamint a rendelkezésére álló szolgáltatásokkal. Ezek egy részét az önkormányzat teremti meg, így a bevételeihez való hozzájárulás jogos igény, melyet a jogalkotó is támogat a vonatkozó szabályozás megteremtésével. Az eredményes idegenforgalom mindig komplex tényezők függvénye egy-egy területen, ezt Ön is pontosan tudhatja saját példájából, hiszen ha valahol gondozott parkok, igényesen kialakított közterületek és zöldövezetek is megtalálhatóak, az azonnal pozitívumként szól egyik vagy másik üdülőhely mellett.