A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, szabályai 2018 – alapbér, munkakör, munkavégzés helye, időtartama, próbaidő, bérpótlék

Munkavállalás során, valamint már az azt megelőző időben is érdemes tisztában lenni azokkal a legfontosabb munkajogi szabályokkal, melyek betartása nem csak a vonatkozó törvények betartása miatt rendkívül fontos, hanem a későbbi érdekvédelem szempontjából is. A munkajogi szabályozás az évszázadok folyamán egyre kifinomultabb és részletekbe menőbb lett, célját tekintve pedig a szerződő felek jogainak maximális érvényre jutását szolgálja.

A munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalás során a munkaadó tájékoztatja a munkavállalót a jövőben elvártakról, melyek között nem csak a bérezés, a munkakör pontos megnevezése szerepel, hanem sok esetben olyan egyéb tényezők is, melyek egyes munka típusok szempontjából lényegesnek minősülnek. Nem ritka, hogy képesítéshez kötött egy-egy feladatkör ellátása, gyakorlatot kíván meg, vagy akár a munkaidőn túli viselkedésnormákra is feltételeket szab.

Előfordulhat, hogy először előszerződés megkötésére kerül sor, s csak egy későbbi időpontban következik a munkaszerződés aláírása. Ez a területen, illetve az adott cégnél alkalmazott gyakorlat függvényében alakul, amire azonban mindenképpen oda kell figyelnie, az az írásos megállapodás megléte a munkába állást megelőzően. Ilyen hiányában ugyanis számos joghátrány érheti a későbbiekben, legyen szó akár a kifizetésekről, a szabadságolásról, munkahelyi balesetekről, vagy akár a munkaviszony megszűnésének körülményeiről.

A vonatkozó jogszabályok alapvetően érvényre juttatják a szerződési szabadság elvét. Ennek alapján a munkaadó, illetve a munkavállaló szabad akaratukból döntenek a szerződés megkötése mellett, de annak tartalmi elemei is rendkívül széles skálán mozoghatnak. A munkaszerződés tehát bármely kérdésről rendelkezhet, amelyet a munkaadó, illetve a munkavállaló fontosnak tartanak, de vannak bizonyos tartalmi és formai követelmények, amelyeknek minden esetben meg kell felelnie a munkaszerződésnek.

 

Mit kell kötelezően tartalmazni a munkaszerződésnek?

A szerződés kötelező tartalmi elemei közé tartozik az alapbér megállapítása, a munkakörre vonatkozó információk, valamint a felek neve és olyan adatai, amelyekkel a jogszabályok alapján pontosan beazonosítható. Ezek mellett helyet kapnak azok a jogok és kötelezettségek is a szerződésben, amelyek megilletik őket, illetve melyeknek eleget kell tenniük a feleknek.

Az új Munka Törvénykönyve némi változást hozott a korábbiakhoz képest abban, hogy a munkavégzés pontos helyének meghatározása nélkül is érvényes a munkaszerződés. Ennek ellenére meg lehet adni a munkavégzés helyét, s amennyiben ez nem történne meg, úgy alapesetben azt kell annak tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját végezni szokta. Vannak azonban olyan munkakörök, melyeknél nem egyértelmű, hol történik a napi szintű munkavégzés, ilyenkor munkavállalóként érdemes kezdeményezni annak munkaszerződésbe foglalását.

Kik a munkaszerződésben a szerződő felek?

Az írásban létrejött munkaszerződés mindig a munkavállaló és a munkáltató között jön létre. Beazonosításukra a szerződéseknél egyébként is szokásos módszer a gyakorlatban a követett, vagyis a munkáltató és a munkavállaló pontos nevét tartalmaznia kell a szerződésnek. Bár a jogszabály pontosabb információval nem szolgál arra, hogy ezen felül milyen információknak kell szerepelniük mellette, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenek lehetnek a székhely, a cégjegyzékszám, az adószám. Munkavállaló esetében tipikusan ilyen pontosabb beazonosításra és elérhetőségre vonatkozó információ a lakóhely, a társadalombiztosítási adóazonosító jel, vagy az adóazonosító.

Hogyan kerül meghatározásra a munkakör?

A munkakör azon feladatokat öleli fel, melyeket a munkavállalónak a munkaszerződés alapján munkaidejében végeznie kell. Meghatározható a munkák jellegének meghatározásával, foglalkozásként megjelölve, valamint a fontosabb munkafeladatok részletezésével. Ez utóbbi a munkaköri leírás, melyet saját érdekében minden munkavállalónak érdemes alaposan áttanulmányozni.

Milyen megállapodás lehetséges a bérezésre vonatkozóan?

Legtöbben a munkáért kapott ellenértéket tartják a legfontosabbnak munkavállalás során, pedig érdemes az egyéb körülményeket is figyelembe venni. Nem mindegy, mennyi munkavégzésért, milyen bérezés jár. Az alapbér meghatározása mindig időbérben kell, hogy történjen, vagyis a munkában történő tevékenykedés időtartamára vonatkozóan. A teljes bér megállapítása természetesen eltérően alakulhat a kötelező legkisebb munkabértől, ennek tipikus példája a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, vagy a napi nyolc órás munkaidőnél többet kitevő munkavégzés. Ilyenkor mindig arányosan csökken, illetve növekszik a bér.

Ma már sokan tevékenykednek teljesítménybérezésben, ilyenkor nem ritka, hogy az alapbér felett úgynevezett mozgó bér is kifizetésre kerül. Fontos, hogy ha ilyen jellegű munkát végez, minden esetben előre tájékozódjon azokról a feltételekről, melyek a mozgó bér kiszámítására és kifizetésére vonatkoznak. Elsősorban a kereskedelem, az üzletkötés területén tevékenykedő cégek munkavállalói érintettek a témát illetően, de természetesen vezetői körökben is vannak bizonyos prémium-rendszerek, melyek egyes előre meghatározott elért mutatók után járnak. A hasonló motivációs eszközökkel ma már egyre több cég igyekszik élni, hiszen a munkavállalókat leginkább az anyagi juttatásokkal lehet motiválni arra, hogy a maximumot, sőt annál is többet nyújtsanak.

Milyen bérpótlékokra lehet számítani?

Munkakörtől, foglalkozástól, vagy folyamatos munkarendben történő munkavégzéstől függően bérpótlékok is megilletik a munkavállalókat. Ezek a következők:

  • vasárnapi munkavégzés, mely esetében 50 % jár
  • a 18 és 6 óra közötti éjszakai műszak 30 %-os pluszt jelent
  • munkaszüneti napon történő munkavégzés során 100 %-os bérpótlékkal lehet számolni
  • a készenlét 20 %-ot jelent
  • ügyelet alkalmával pedig 40 % többletre lehet számítani.

A gyakorlatban van arra mód, hogy további bérpótlékokat állapítsanak meg a felek a munkaszerződésben, tipikusan ilyenek a veszélyességi pótlék egyes munkakörök esetében, a pénzkezelési pótlék, a gépjármű-vezetési pótlék, vagy például az állami nyelvvizsgáért járó.

Hol történik a munkavégzés?

Egy-egy álláshirdetésre jelentkezvén általában már pontos információkkal rendelkezni arról, hogy a cég telephelyén, vagy országosan mely régióban szükséges a munkavégzés. A korábbiakban a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés nélkülözhetetlen elemeként határozta meg a munkavégzés helyét, ám ez a jogszabályváltozást követően módosulni látszott. A manapság kötött munkaszerződésekben tehát már nem kell kötelező jelleggel feltüntetni azt, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a munkaadók a félreértések elkerülése végett mégis meg szokták tenni. Erre munkavállalóként is érdemes figyelnie, különösen az utazást megkövetelő munkakörök esetében fontos ez. Hasonlóképp hasznos lehet a munkavégzés helyének megállapítása akkor, ha üzletkötő tevékenységről van szó.

Mennyi próbaidőre lehet számítani?

A jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a munkaadó és a munkavállaló kölcsönösen megismerhessék egymást, az elvárásokat, a munkaadó által nyújtottakat, a képességeket. Ezt a célt szolgálja a próbaidő, mely lehetővé teszi, hogy a munkaviszonyt a hagyományos munkaszerződésnél egyszerűbben lehessen felbontani. Abban az esetben tehát, ha a felek elképzeléseinek mégsem felelnek meg a gyakorlatban tapasztaltak, akkor gyakorlatilag indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethetik a szerződést. A vonatkozó jogszabályozás nem változott az elmúlt időszakban, maximum három hónapig terjedő próbaidő köthető ki, de természetesen ennél rövidebb időre szóló is megállapítható. Lehetőség van arra is, hogy közös megegyezéssel, maximum egyszer meghosszabbítsák a próbaidőt, ha még nem sikerült eldönteni, valóban az elképzelteknek megfelelően alakul-e a közös munka.

A próbaidő kikötését bármelyik fél kezdeményezheti, és a gyakorlat szerint általában a határozatlan időre szóló munkaszerződések esetében szokták alkalmazni ezt a módszert a kezdetekben. Persze akadálya nincs annak sem, hogy a határozott időre szóló szerződésekhez is próbaidő kerüljön megállapításra.

Mennyi időre köthető munkaszerződés?

A munkavállaló és munkaadó jogai és kötelezettségei akkor válnak teljessé, amikor megtörténik a munkába állás. A szerződést alapvetően határozott, illetve határozatlan időre lehet megkötni, ezt általában a tevékenység jellege, vagy egyéb, speciális körülmények függvényében határozzák meg. Amennyiben külön megállapodás nem szól a terültről, akkor határozatlan idejű a munkaviszony.

A határozott időre szóló munkaszerződés tipikus esete az, amikor az egyik kollega gyermekvállalás idejére esik ki a munkából, és visszatértéig keresnek új alkalmazottat. Ilyenkor naptári napra pontosan meg kell határozni a munkaszerződésben, hogy meddig tart a munkaviszony. A határozott időre kötött szerződés természetesen meghosszabbítható, vagy akár határozatlan idejűvé is tehető, az erre vonatkozó részek szerződésbe foglalásával.

Ha már az álláskeresés kapcsán is úgy áll a munkavállalás témájához, hogy tisztában van a vonatkozó munkajogi szabályokkal, érdekeit maximálisan érvényre juttathatja. A tájékozottság e téren is kizárólag előnyökkel jár. Munkaszerződés nélkül ne vállaljon munkát, hiszen jogvédelme nem biztosított!