Európai parlament választás 5 évente - legközelebb 2019-ben

Fotó: © Cédric Puisney / Wikipedia
Fotó: © Cédric Puisney / Wikipedia
Az Európai Parlament az Európai Unió kiemelt jelentőséggel bíró döntéshozatali fóruma, ahová a képviselőket a tagállamokban közvetlenül választják abból a célból, hogy érdekeiket az uniós szintű jogalkotásban érvényre juttathassák. Az elmúlt években az uniós szerződéseket többször módosították, aminek köszönhetően a Parlament jogköre jelentősen kibővült, és mára jogalkotási és költségvetési hatásköreinél fogva az európai projektek irányának meghatározásában is fontos szerep jut neki. Sok más szövetséghez és államhoz hasonlóan, az Európai Unió is igyekszik a Parlament tevékenysége során az emberi jogok és a demokrácia követelményeinek minél teljesebb érvényesülését szolgálni.

A Parlament egyébként az Unió egyéb szerveivel együtt tevékenykedik, a Tanáccsal fogadja el a jogalkotási javaslatokat, azok módosítását, valamint a költségvetéssel kapcsolatos döntéseket. Felügyeleti jogkört is ellát az egyes uniós szervek felett, továbbá együttműködik a tagállamok parlamentjeivel, és kikéri véleményüket.

Hogyan történik az európai parlamenti képviselők megválasztása?

Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, s ennek megfelelően a hazai polgároknak is joga van arra, hogy közvetlen választás útján képviselőket küldjenek az Európai Parlamentbe. A szabályozás szigorú követelményeket támaszt mind a mandátumszerzéshez, mind a pártállítás kapcsán.

 

A választáson pártlistára választhatnak a választópolgárok. A listaállítás feltétele legalább 20 ezer polgár ajánlása. Ez azonban még nem elegendő, hiszen mandátumszerzési küszöböt is előír a vonatkozó szabályozás. A pártra leadott szavazatok számának az országos szinten leadottak öt százalékát el kell érnie.

A jelenlegi előírások szerint Magyarország 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, a választásokra pedig ötévente kerül sor, legutóbb 2014-ben volt ilyen hazánkban.

Milyen választási eljárási szabályok vonatkoznak a területre?

Az Európai Unió sok más területhez hasonlóan, meghatároz közös szabályokat, amelyek minden tagállamra nézve kötelező érvénnyel bírnak. Ugyanakkor a választási eljárás kapcsán is vannak olyan pontok, amelyeknek kidolgozását és érvényesítését a tagállamokra bízza. A közös szabályok között megfogalmazásra kerül az arányos képviselet elve, továbbá az európai uniós képviselői mandátummal kapcsolatos összeférhetetlenségek. Számos további kérdést a nemzeti jogok szabályozására bíz az Unió.

Már az alapító szerződésben is szó volt a választási szabályokról, ám a kezdeti, nemzeti parlamentek jogköreként számon tartott választás az évek során sokat változott, végül a Lisszaboni Szerződés tette alapvető joggá az aktív és passzív választójogot.

Az európai parlamenti választásoknak arányos képviseleten kell alapulniuk, továbbá a képviselői hivatal összeférhetetlen számos egyéb feladatkörrel. A képviselő így – a teljesség igénye nélkül- nem lehet kormánytag, Számvevőszék, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Tagja, az Európai Unió intézményeinek, szakosított szerveinek aktív tisztviselője, vagy az uniós alapok kezelésével foglalkozó bizottságok, illetve egyéb szervek tagja.

Minden tagállam egyetlen választókerületként vesz részt a választásban, ám annak érdekében, hogy az arányosság elve érvényesülhessen, ez alól van néhány kivétel az országok mérete alapján. Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Írországban több választókerület is kijelölésre kerül.

A választójog korhatárhoz kötött, amely a legtöbb állam esetében 18 év. Egyedül Ausztriában szavazhatnak a 16. életévüket betöltöttek. Bár a választásokon való részvétellel kapcsolatban általában az önkéntesség elve is érvényesül, ám ez nincs így Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson, ahol szavazási kötelezettség terhel minden állampolgárt, sőt, az ezekben az országokban nyilvántartásba vett, de állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárokat is.

Hasonlóan a választójoghoz, a választhatóságnak is általában a 18. életév betöltése a korhatár. Jó néhány országban azonban a 21. életévben határozzák ezt meg, de Olaszországban és Görögországban például a 25. életévnél húzták meg a határt.

Hogyan működik a plenáris ülés?

Fotó: © bebu65 / Wikipedia
Fotó: © bebu65 / Wikipedia
Az Európai Parlament működésének leglátványosabb színtere a plenáris ülés, ahol a jogalkotási munka nagy része zajlik. Itt vesznek részt a tagállamok polgárainak képviselői a munkában, és a képviselt állam nézőpontját érvényre juttatják mind a Bizottságnál, mind a Tanácsnál. Korábban kizárólag mintegy vitafórum szerepelt az Európai Parlament az Unió működésében, de a képviselői tevékenység felértékelődésének köszönhetően mára hatalma jelentősen megnőtt, és egyenrangúvá vált a Tanáccsal, a közösségi jogalkotás nagy része közreműködésével zajlik.

A plenáris ülésen a tagállamok összesen 751 képviselője vesz részt, a viták pedig 24 nyelven zajlanak. A nagy létszám miatt szigorú szabályokra van szükség, hogy gördülékenyen menjen a munka, így mind a képviselőkre, mind a tisztviselőkre, fordítókra és tolmácsokra komoly felelősség hárul, és kötött előírások vonatkoznak. Az elnök tizennégy alelnök segítségével irányítja a munkát, az elnök ad szót, előterjeszt, megállapít, de a szavazások ütemét is meghatározza.

Összesen hét ideológiai meggyőződést képviselő csoport jön létre a plenáris ülésen, szintén a munkát megkönnyítendő. Aki egyetlen csoporthoz sem társul, ő „független képviselőként” vesz részt az ülésen. Természetesen a képviselőcsoporthoz történő csatlakozás nem jár azzal, hogy előre meghatározott módon kellene végül szavazni.

A plenáris ülésen az Unió intézményei közötti együttműködést megkönnyítendő, jelen vannak az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa képviselői is, akik nyilatkozhatnak, vagy válaszolhatnak a képviselők által hozzájuk intézett kérdésekre.

A nagy létszám és a nyelvi nehézségek miatt – mint már említettük-, rendkívül fontos a szervezettség. A plenáris ülés nem a rögtönzések helye, erről a Képviselőcsoportok Elnökeinek Értekezlete gondoskodik, és állítja össze az ülés napirendjét pontról-pontra.

Hogyan hallathatja állampolgárként a hangját uniós ügyekben?

Ennek egyik kézenfekvő módja az európai parlamenti választáson történő szavazás. Természetesen nem csak ötévente van mód arra, hogy bármilyen oda illő témában hallassa hangját, hiszen petíciót is küldhet a Parlamentnek, ha bármi olyan jogsértést érzékel környezetében, amely az uniós szabályozással ellentétes. Amennyiben segítségre van szüksége a kapcsolatfelvételhez, forduljon bizalommal az európai ombudsmanhoz.

Az aktuális parlamenti eseményekről információs weboldalakon tájékozódhat, ahol lehetősége nyílik arra is, hogy bepillantást nyerjen a dokumentációba. Minden tagállamban működik tájékoztatási iroda is, amelyet bármilyen, uniós ügyet érintő problémájával felkereshet.

Átláthatóság az uniós polgárok szolgálatában

Az Európai Parlament kiemelt jelentőséggel bír napjainkban, ezért fontos, hogy működése során ne csak egyféle elszigetelt szervként legyen jelen az Unió intézményei között, hanem nyílt és átlátható legyen. Ennek tükrében az állampolgárok nem csak addig lehetnek részesei az európai parlamenti munkának, amíg megválasztják a képviselőket, hanem folyamatosan figyelemmel kísérhetik azok tevékenységét.

A képviselőknek egyébként nagyon szigorú magatartási elveknek kell megfelelniük, ami végső soron azt a célt szolgálja, hogy ténylegesen a legmagasabb színvonalon képviseljék érdekeiket és hazánkat a neves fórumon. Az európai intézmények dokumentumaihoz is hozzáférhetnek az állampolgárok, természetesen bizonyos szükséges korlátozások mellett.

Az Európai Parlament egyik fő feladatának tekinti az emberi jogok védelmét. Nem csak az elnyomottak jogainak érvényesítése érdekében tesz rendszeresen, hanem a demokrácia és a szólásszabadság is kiemelt területet képeznek munkája során. A jövőért felelős állampolgárként ötévente érdemes tehát megjelenni az európai parlamenti választáson, és meggyőződésnek megfelelően letenni voksot.