Az országgyűlési választások szabályai 2018

Fotó: © deux-chi / Flickr
Fotó: © deux-chi / Flickr
Már az 1949.évi XX. törvény is kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalmat a nép gyakorol. Alapvetően közvetett, vagy közvetlen formában valósulhat meg. A közvetlen forma az egyes témákat érintően lezajló népi kezdeményezés, valamint népszavazás, a közvetett forma pedig a mindannyiunk által jól ismert választás.

A képviselet alapján történő hatalomgyakorlás egyik oka egészen egyértelműen az, hogy ne kelljen minden egyes döntéshozatal alkalmával mindenkit mozgósítani, hanem a képviselők útján történhessen a döntés meghozatala. A rendszerint áprilisban lezajló választásokra vonatkozóan több törvény és rendelet van hatályban. A választási eljárásról szóló tudnivalók mellett az Alkotmány, valamint a 2011.évi CCIII. törvény tartalmazzák azokat a legfontosabb szabályokat, amelyeket érdemes minden állampolgárnak ismernie. Az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy választó, illetve választható legyen.

Mikor vannak az országgyűlési választások?

Hazánkban négyévente kerül sor országgyűlési választásokra. Ez alól kivétel az, ha az országgyűlés feloszlik vagy feloszlatják azt. A választások időpontját mindig a köztársasági elnök tűzi még, az előző választást követő negyedik év áprilisára, vagy májusára.

 

Milyen általános elvek érvényesülnek a választásokra?

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Mit is jelentenek ezek a fogalmak pontosabban?

Az általános választójog értelmében minden nagykorú, magyar állampolgár jogosult a választásra, kivéve ez alól azt, ha büntetőjogi jogkövetkezmény tiltja el ettől, vagy cselekvőképességét korlátozó gondnokság alatt áll. Nem mindig volt azonban általános a választójog, csak a XX. század második felében lett az. Korábban gyakran kötötték életkorhoz, vagyoni, illetve műveltségi cenzushoz, előfeltételhez. Az sem volt ritka, hogy nemtől tették függővé a választójogot, Svájcban például csak 1971-től szavazhatnak a gyengébb nem tagjai.

Bár a történelem során arra is szép számmal akadt példa, hogy bizonyos személyek szavazata többszörösen számított, ám ez ma már teljességgel kizárt, hiszen mindenki egyenlő választójoggal bír. A mandátumot nem eredményező szavazatok sem vesznek el, az Alkotmánybíróság is többször rámutatott arra, hogy ez nem sérti a választójog egyenlőségének követelményét, hiszen a töredékszavazatok érvényre jutásának is meg van a módja a választórendszerben.

A közvetlen szavazás azt jelenti, hogy a választópolgárok saját képviselőikre adják le szavazataikat. Ez alól kivételnek számít az elektori választás, mely hazánkban az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztása esetében érvényesül.

A választás minden esetben titkos, vagyis a választók úgy adhatják le szavazatukat, hogy nem kell nyilvánosságra hozni azt, kire voksoltak. Ez sem volt mindig magától értetődő, nálunk például csak a XX. század elején lett titkos a választás.

Hány képviselőt választunk?

Fotó: © steve p2008 / Flickr
Fotó: © steve p2008 / Flickr
A 2011. évi CCIII. törvény pontosan rögzíti, hogy hány képviselő megválasztásáról döntenek a választópolgárok. Az országgyűlési képviselők létszáma 199, közülük 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak.

Hogyan zajlik az egyfordulós választás?

A szavazásra jogosult választópolgárok egy egyéni választókerületi jelöltre, és egy pártlistára szavazhatnak. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapja. A megjelentek száma nem befolyásolja ezt. Az országos listán szereplő szavazatokat pedig egy igazságos végeredményt szülő matematikai módszerrel osztják szét, figyelembe véve azoknak az arányát.

A korábbi választási rendszerrel ellenben a területi listák az új törvény értelmében megszűnnek, így a töredékszavazatok egyéni választókerületekben képződnek, és azokat a párt listás szavazatainak számához számolják hozzá. Az országos listáról kiosztott 93 mandátum elosztása az úgynevezett d’Hondt rendszerben történik, vagyis táblázatban összegzik a pártlistákra leadott voksokat, valamint a töredékszavazatokat, és osztások után kerülnek kiosztásra a mandátumok mindaddig, míg el nem fogynak a kioszthatóak.

Mit tartalmaz a Választási eljárásról szóló törvény?

Hasonlóan az országgyűlési választásra vonatkozó szabályokhoz, annak lebonyolítása is új rendszerben zajlik már, melyről a 2013. évi XXXIV. törvény rendelkezik. Számos terület érintetlen maradt,de természetesen vannak új elemek is a korábbi választási eljárási törvényhez képest. A korábbiakhoz hasonlóan a választási eljárásra vonatkozó alapelvek is megfogalmazásra kerültek a törvényben, ezek szerint a választás tisztaságának megőrzése, az önkéntes részvétel, az esélyegyenlőség mind a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a fogyatékossággal élők joggyakorlásának elősegítése, valamint a nyilvánosság is olyan alapelvek, melyeknek maradéktalanul érvényesülniük kell a választások alkalmával.

A választások zökkenőmentes lebonyolítását az úgynevezett választási szervek biztosítják, melyeknek két csoportját különítjük el, a választási bizottságokat, valamint a választási irodákat. A szavazatszámlálásnak természetesen kiemelt jelentősége van, ezért legalább kétszer el kell végezni.

Mi köze a büntetőjognak a választási rendszerhez?

Az országgyűlési választások zavartalanságának érdekében a Büntető Törvénykönyv is foglalkozik a témával, és büntetni rendeli mindazokat a bűncselekményeket, amelyek a választás, a népszavazás, és az európai polgári kezdeményezés rendje ellen történnek. A szankció akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Hasonlóképp büntetendő a választásokkal kapcsolatos rendszerbe történő illetéktelen belépés, és adatmódosítás.

Melyik párt állíthat listát?

A vonatkozó jogszabály előírásai szerint az a párt teheti ezt meg, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet tudott állítani. Ehhez minden választókerületben ezer ajánlószelvény összegyűjtése szükséges.

Az új törvény a nemzetiségieknek a korábbiaknál kedvezőbb lehetőségeket teremtettek, ugyanis ha nem sikerül mandátumot szerezni, úgy nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Az országos listaállításhoz a nemzetiségi választópolgárok egy százalékának ajánlása szükséges. Lehetőséget kínál a törvény az úgynevezett kisebbségi mandátum megszerzésére is. Az öt százalékos parlamenti küszöböt elérő pártokra és nemzetiségi listákra leadott szavazatokat összesítik, majd elosztják a 93-as számmal, vagyis a megszerezhető mandátumok számával, majd néggyel. Így egy olyan kedvezményes kvóta alakul ki, mely előnyös a mandátumszerzés szempontjából.

Hazánkban legközelebb 2018-ban járulhatunk az urnákhoz, hogy az országgyűlés tagjait megválasszuk, és ezzel saját sorsunkat alakítsuk. Természetesen előrehozott parlamenti választás is lehetséges, ha egy egyéni választókerületi képviselőnek megszűnik a mandátuma.