Önkormányzati választások 5 évente - legközelebb 2019-ben

Fotó: © Sebastiaan ter Burg / Flickr
Fotó: © Sebastiaan ter Burg / Flickr
A Magyar Köztársaság államberendezkedése és az Alkotmány értelmében a nép hatalomgyakorlásának módja, hogy közvetett választások útján választják meg azokat a képviselőket, akik mint népképviseleti szervek látják el feladatukat, és gyakorolják hatalmukat a nép megbízása alapján. Ez nem csak az országgyűlési választások kapcsán van így, hanem az önkormányzati választások terén is.

Az önkormányzás joga a történelem során több területen is megjelent, így bizonyos szakmákban, céhekben, kamarákban is megbízottat választottak annak érdekében, hogy érdekeiket képviseljék, és a döntéshozatal egyszerűbbé tehető legyen. A helyi önkormányzás joga hazánkban is régóta ismert, s az önkormányzati választási rendszer teszi lehetővé, hogy az állampolgárok lakóhelyükön maguk választhassák meg azokat a személyeket a vezetői pozíciókra, akiket a leginkább alkalmasnak tartanak erre.

Az önkormányzati választásokat ötévente tartják hazánkban, az októberi hónapban, tehát legközelebb 2019-ben járulhatunk az urnákhoz, hogy kifejezésre juttassuk ezzel kapcsolatban véleményünket. A pontos időpontot minimum 60 nappal előtt tűzi ki a köztársasági elnök, és az nem eshet sem szabad-, sem ünnepnapra.

Milyen rendszerben zajlik az önkormányzati választás?

 

A vonatkozó, 2010. évi L. törvény alapján ötféle választási struktúra jött létre, vagyis külön szabályrendszer vonatkozik arra, hogyan történik az

  • 10000 fős, vagy annál kisebb lélekszámú települések
  • a 10000 főnél nagyobb lélekszámú települések, valamint a fővárosi kerületek
  • Budapest közgyűlésének
  • a megyei közgyűlés
  • valamint a polgármesterek választása.

Ahhoz, hogy érvényes szavazatot adjon le valaki, be kell töltenie a 18. életévét, és bejelentett lakóhelye, vagy tartózkodási helye Magyarországon kell, hogy legyen. Ellenben más választási eljárásokkal, az önkormányzati választási rendszer egyfordulós, vagyis annak érvényessége nincs kötve ahhoz, hogy hányan jelennek meg, adják le szavazatukat, mint ahogyan az sincs meghatározva, hogy minimum hány szavazat kell a győzelemhez.

Hogyan történik a jelöltállítás?

A vonatkozó szabályozás értelmében nem csak pártok állíthatnak jelöltet, hanem olyan szervezetek is, amelyek jogszerűen jöttek létre, így például egyesületek is megtehetik ezt.

  • Egyéni választókerületi, illetve egyéni listás képviselőjelölteknek a választókerület választópolgárainak 1%-ának kopogtatócédulájával rendelkeznie kell.
  • A megyei választókerületben 0,5 % ajánlását kell összegyűjteni ehhez.
  • A polgármesterjelölt 10000 főnél kevesebb lélekszámú település esetében 3 % támogatottságát kell, hogy élvezze
  • 10000-100000lakos feletti település esetében ez a szám minimum 300 választópolgár.
  • 100000 fő feletti település esetében pedig minimum 500 fő kell, hogy ajánljon valakit.
  • Főpolgármester-jelölt esetében ez minimum 5000 fő.

Választási rendszer a 10000 fős, vagy az alatti lélekszámú településeken

Fotó: © usembassykyiv / Flickr
Fotó: © usembassykyiv / Flickr
Hazánk községeiben, vagy kisebb városaiban érvényesül ez a rendszer. Az ilyen helyeken nem beszélhetünk választókerületekről, tehát úgynevezett kislistás rendszerről van szó. Fontos tudni, hogy ennek a pártlista kifejezéshez semmi köze nincsen, egészen egyszerűen arról van szó, hogy a jelöltek egyetlen listán kapnak helyet, és ezt a listát helyezik el a szavazócédulán. A választópolgárok több szavazattal rendelkeznek a vonatkozó törvény alapján, ami a népességszámhoz igazodik, vagyis annyi szavazatot adhatnak le a választópolgárok, ahány fős lesz a képviselő-testület. Egy jelöltre csak egy szavazatot lehet leadni, de a maximum szavazatleadási lehetőséget sem kötelező kihasználni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy általában több név szokott felkerülni a listára, mint ahány hely ténylegesen a képviselő-testületben van. Előfordulhat az is, hogy nincs elegendő jelölt. Mindkettő esetben úgynevezett időközi választást kell kiírni.

Választási rendszer a 10000 lélekszámnál nagyobbal rendelkező településeken, a megyei jogú városokban, valamint Budapest kerületeiben

A listás rendszerrel ellenben vegyes választási rendszer él a felsoroltak esetében. A választók itt csak egyéni választókerületekben szavazhatnak, ugyanis a településeket ilyenekre osztják fel. A legtöbb szavazatot kapott képviselőjelölt lesz a győztes. A többiekre leadott szavazatok sem vesznek azonban el, hiszen ezek felkerülnek az úgynevezett kompenzációs listákra, ahonnan mandátumhoz juthatnak a jelöltek a szavazatok arányában.

A fővárosi közgyűlés választási rendszere

Budapest egyetlen választókerületet alkot, a 66 főből álló közgyűlés tagjait pedig listás rendszerben választják meg. A választópolgárok listára szavazhatnak, amelyek olyan arányban jutnak mandátumhoz, amennyi szavazatot megszereztek. E rendszer esetében azonban létezik érvényességi minimum, ugyanis az a lista egyáltalán nem kaphat mandátumot, amelyre a leadott szavazatok száma nem haladja meg a Budapesten indított összes listára leadott szavazatok négy százalékát.

A megyei közgyűlés megválasztásának rendszere

Fotó: © MDGovpics / Flickr
Fotó: © MDGovpics / Flickr
Minden megyében két választókerületet kell létrehozni, azonban nem földrajzi terület szerint kerülnek ezek kialakításra, hanem az előzőekben már megismert lakosságszám alapján, tehát a 10000fős, vagy az alatti lélekszámú települések képeznek egy választókerületet, valamint a 10000 főt meghaladó lélekszámúak egy másikat.

Minden olyan szervezet állíthat listát, amely az adott választókerületben a lakosság 0,3 százalékának ajánlását elnyeri. A listák olyan arányban kapnak mandátumot, amilyen arányban szavaznak azokra. A megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában a megyei jogú városok választópolgárai nem vesznek részt.

A polgármesterek választásának rendszere

Az úgynevezett relatív többségi elv érvényesül a polgármesterek megválasztása során, vagyis a jelöltek közül az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A települések, a fővárosi kerületek polgármestereit, valamint a főváros főpolgármesterét is ebben a rendszerben választják.

Természetesen a vonatkozó jogszabály a jelöltállítást is feltételekhez köti, ennek megfelelően:

  • 10000 fős, vagy az alatti településeken a választópolgárok 3%-ának
  • 100000 fős, vagy az alatti településeken a választópolgárok 2%-ának, de minimum 300 főnek
  • 100000 fő feletti választópolgár-szám esetén 1%-nak, de minimum 2000 főnek ajánlása szükséges.
  • főpolgármester-jelöltséghez Budapest választópolgárainak 0,5 százaléka kell, hogy ajánlja a jelöltet.

A választási eljárásra vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen szervek látják el a helyi önkormányzati választások idején a szükséges feladatokat. Így szavazatszámláló bizottság, helyi és területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság, továbbá helyi választási iroda, területi választási irodák, valamint az Országos Választási Iroda tevékenykednek a területen.