A horgásztársadalom már 2013-ban pozitív változásokat hozó rendelkezéseknek örvendhetett, ám a szakemberek szerint a vonatkozó jogszabályok finomítása és részletekbe menő kidolgozása még ma is zajlik. A tervek szerint olyan javaslatokkal kerül majd kiegészítésre a törvény, amely nem kisebb érdekvédelmi szervezetekről származik, mint a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége, vagy a Magyar Országos Horgász Szövetség. Előreláthatólag tavasztól kerülnek bevezetésre a fogási napló vezetésével, a horgászvizsga gyakoriságával, vagy a használható csalikkal kapcsolatos rendelkezések.

Percre pontos rögzítések

Míg a korábbiakban csak napra pontosan kellett rögzíteni a fogási naplóban a darabszám-korlátozás alá eső halfajokból a kifogott mennyiséget, addig az új szabályozás ezt napra és percre pontosan követeli majd meg. A változtatásra a szakemberek szerint azért van szükség, mert a közelmúltban sok visszaélés történt, ugyanis egy napon belül egy-egy halőri ellenőrzés után akár a megengedett többszörösét is kifogták és hazavitték a horgászok. Ez előreláthatólag a percre pontos rögzítéssel kiküszöbölhetővé válik majd.

S hogy miként néz majd ez ki a gyakorlatban, és főleg mikortól kell az érintetteknek figyelni a rögzítés pontosságára? Egyelőre az óra és a perc rögzítésére alkalmas rubrikák hiányoznak a 2015-re kiadott fogási naplókból, így egy ideig még biztosan minden marad a régiben. Van azonban valami, ami változatlan marad, ez pedig nem más, mint a visszaengedési céllal kifogott halak esete. Ha tehát horgászként darabszám-korlátozás kapcsán érintett halfajt fogna ki, és azt azonnal vissza is engedi, ezt nem kell majd feltüntetnie a fogási naplóban továbbra sem.

Változik a fogási napló!

Az állami horgászjegyet váltók jól tudják, hogy manapság nem 12 hónapra érvényes az, hanem minden január 31-éig. Ez tette szükségessé a fogási napló megreformálását, amely öröknaptárrá alakul majd át, vagyis 13 hónapra terjed ki, és nem tartalmazza a hét napjainak megnevezését. Kitöltésére vonatkozóan fontos tudni, hogy kizárólag tollal lehet azt megtenni.

Milyen büntetések várhatóak?

Abban az esetben, ha a halőr először csípi rajta a horgászt, hogy a halfogási tevékenységet nem rögzítette, figyelmeztetésbe részesíti. Később azonban minimum 10 ezer forintos büntetésre számíthatnak az érintettek a halvédelmi bírság keretein belül.

Enyhül a csali használatra vonatkozó szabályozás

A jelenlegi szabályozás értelmében csak olyan halfajjal lehet csalizni, amelyet az adott területen fogtak ki. Mivel sokan használnak élettelen állapotban levő halfajokat, például ezüstkárászt, így számukra mindenképpen jó hír, hogy ezeket bárhol alkalmazhatják. A területre vonatkozó szabályozás ugyanis kizárólag az élő csalihalakra terjed ki a jövőben.

Gyakrabban lesz lehetőség horgászvizsgát tenni

Eddig megyénként negyedévente volt a hatóságok kötelezettsége a horgászvizsga szervezése. A jelenlegi tervezet szerint azonban ezt minimum kéthavonta meg kell majd tenniük, ezzel lehetőséget biztosítva az érdeklődők számára, hogy ne kelljen a következő – sok esetben túl messzi- időpontig várakozni.

Mi a helyzet a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekkel?

Elsőként azt érdemes tisztáznunk, hogy tulajdonképpen melyek is ezek. Gyakorlatilag minden olyan víz ilyennek számít, amelyeket a hatóságok nem vettek még nyilvántartásba, vagyis az úgynevezett „vadvizek”, kisebb állóvizek, csatornák, vízfolyások. Az ilyen helyeken történő horgászat alkalmával is kötelező tehát az állami horgászjegy, valamint a fogási napló vezetése. A halastavak, továbbá a 0,5 hektárnál kisebb magánterületen levő vizek továbbra sem tartoznak majd a szabályozás hatálya alá. A vonatkozó rendelkezések, és a kötelező fogási napló vezetése is statisztikai célokat szolgál a szakemberek szerint.

Változnak a napi kvóták, vagy a tilalmi idők?

Egyelőre minden marad a régiben, de az előrejelzések szerint 2015-ben szigorítások kerülnek majd bevezetésre. Az érintett területek közé fog tartozni a Balaton, ahol az évente kifogható nemes halak száma lesz meghatározva, de a Tisza-tó sem marad ki a szórásból, így az ott horgászók is szigorításra számíthatnak.

Bővülnek a horgászturizmus lehetőségei a Balatonnál

A korlátozások ellenére a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. célja az is, hogy a horgászturizmus fejlődjön a „magyar tengernél”. Ennek érdekében bevezetésre kerül majd a bojlis horgászat, és a célok között szerepel az is, hogy parti horgászhelyek, sólyák is nagy számban kerülnek majd kialakításra. A balatoni hal iránt mindig is mutatkozott igény, nem véletlen tehát, hogy a szakemberek is fontosnak tartják a jogszabály és a vonatkozó, korlátozásokat előíró rendeletek mellett az ilyen irányú fejlesztéseket.

Mi a helyzet a fogási naplók leadásával?

A jogszabályok kimondják, hogy a fogási naplót ott kell leadni legkésőbb 2015. február 28-ig, ahol az állami horgászjegy kiváltásra került. Lehetősége van arra is a horgászoknak, hogy amennyiben a korábbi évtől eltérően, más szervezetnél hosszabbítják meg a horgászjegyet, akkor ott is leadhassák a fogási naplót.

Sajnos gyakran jelent problémát, hogy a horgászegyesületek szűkös nyitvatartási ideje miatt a fogási naplót sokszor csak a postaládába tudják bedobni a horgászok. Ezzel kapcsolatban is szigorítás került megfogalmazásra, ugyanis mivel megváltozott a dokumentum státusza, így az már hivatalos okmánnyá vált. Ennek megfelelően a személyes leadás válik szükségessé, amit legkönnyebben akkor tehetnek meg a horgászok, amikor az új területi engedélyeket kiváltják.

A területtel kapcsolatban az egyelőre továbbra is joghézagot jelent, hogy gyakorlatilag semmilyen komolyabb szankcióval nem jár az, ha a horgász késve, vagy hibásan kitöltve adja le a fogási naplót, esetleg elmulasztja a leadást. Ami egyedüli kellemetlenség ilyen esetekben, az a drágábban kiváltható állami horgászjegy.

Hogyan alakul a turista horgászjegyek szabályozása?

A turista horgászjegy bevezetése még csak tavaly történt, ám népszerűsége annál nagyobb. Ez többek között abban is különbözik az állami horgászjegytől, hogy rövidebb érvényességi idővel bír, a fogási naplót pedig a lejáratot követő egy hónapon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek.

Mennyibe kerül az állami horgászjegy?

Az államnak fizetendő költségek nem túl magasak, ugyanis az állami horgászjegy díja 2000 Forint, a fogási naplóé pedig 200 Forint. Természetesen mindez továbbra sem elegendő a büntetések elkerüléséhez, hiszen a területi jegyek árát, illetve a horgászszervezeti tagság díját is fizetnie kell a horgásznak, ezek összege pedig területenként eltérő.

Aki tehát szeretné elkerülni a továbbiakban is a halőrök által kiszabható büntetéseket, érdemes a szabályokat betartania, és minden szükséges engedély, valamint fizetést igazoló papír birtokában elővennie a felszerelést. Ez azért is különösen ajánlott, mert halgazdálkodó szervezetektől független halászati őri csoportot is létrehoznak majd, amely akár razziaszerűen is lecsaphat helyszíntől függetlenül.

Bár a területi jegyek ára továbbra sem nyeri el minden horgász tetszését, de ennek ellenére nem tűnik úgy, mintha visszarettennének a természetben töltött időtől. Az elmúlt években töretlen népszerűségnek örvendtek hazánk természetes vizei, de a horgásztavakat is előszeretettel választották a horgászat szerelmesei.