A települési önkormányzatok kötelező feladatai közé sorolható be az óvodában történő ellátás biztosítása. Települési önkormányzatok körébe tartoznak a megyei jogú városi önkormányzatok, a városi, községi, és fővárosi kerületi önkormányzatok. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (1) bekezdése és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerint, az óvodai nevelésről kötelező gondoskodnia minden települési önkormányzatnak. Mindez alapján a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodába járását is biztosítania kell az önkormányzatoknak, ahogyan a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelést igénylő gyermekekét is. A 2013-as évtől kezdődően minden más egyéb köznevelési alapfeladat ellátását az állam végzi, vagyis a települési önkormányzatoknak, a köznevelési ágazatban ez az egyetlen fő feladata van.
Mindez azt jelenti, hogy a fent felsorolt kategóriába bele nem eső gyermekek, vagyis a többi gyermekkel együtt nem nevelhető gyermekek óvodáztatásáról, neveléséről az államnak kell gondoskodnia. Mindezt, a kifejezetten erre a célra megalapított állami óvodák létrehozásával, valamint azok fenntartásával kell megoldania az államnak. Emellett, a magán köznevelési intézmény, vagy az egyházi köznevelési intézmény fenntartójával is meg lehet kötni egy köznevelési szerződést, amely útján a többi gyermekkel együtt nem nevelhető gyermekek is óvodáztathatók. Abban az esetben, ha az állam úgy dönt, hogy egy intézmény fenntartásával kívánja ellátni eme gyermekek óvodáztatását, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tölti be az erre kijelölt szerv szerepét. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ugyanis az állami intézmények fenntartásáért felelős központ jelenleg is.
Milyen óvodai foglalkozásokon vesznek részt a gyermekek?
Miután az óvodavezető dönt a gyermek átvételéről, felvételéről, eldönti azt is, hogy a gyermek melyik csoportba kerüljön beosztásra. A csoport beosztása során az óvodavezető figyelembe veszi az óvodapedagógusok és a szülők véleményét is, és csak ezután hozza meg a végleges döntést.
Az óvoda nyitvatartási ideje alatt, minden csoportban óvodapedagógusok irányításával zajlanak a foglalkozások. Mindez elengedhetetlenül fontos a gyermekek neveléséhez, hiszen a foglalkozások segítségével válik teljessé az óvodai élet. A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy az óvodában töltött időben egészséges és biztonságos környezetben legyenek elhelyezve, továbbá ahhoz is, hogy minden gyermek számára az életkorának megfelelő pihenési idő, testmozgás, szabadfoglalkozással töltött idő és étkezési lehetőség legyen biztosítva. Ennek megszervezése szintén az óvodapedagógusok és az óvodavezető feladatkörébe tartozik.
Az óvodákba fel lehet venni azokat a gyermekeket is, akik sajátos nevelési igényt kívánnak meg. Ebben az esetben azonban, ezeknek a gyermekeknek biztosítani kell a különleges gondozást. Ez kétféleképpen történhet. Az egyik módszer az, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egy külön csoportot hoznak létre az óvodában, vagy pedig úgy is lehetséges, hogy ezek a gyermekek a többi gyerekkel vannak közös csoportban elhelyezve.
A szakértői bizottságok teljes mértékben, tisztában vannak azzal, hogy mely nevelési-oktatási intézmények tudják ellátni a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Mindez a jogszabály információszolgáltatási előírásainak köszönhető. A fővárosi szakértői bizottság részére a települési önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat minden év január 31-ig megküldi azon intézmények listáját, amelyek sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is végzik. A listában minden intézmény esetében fel van tűntetve az, hogy pontosan milyen fogyatékosság, pszichés fejlődési zavar, autizmus spektrum zavar alapozza meg a sajátos nevelési igényt. A lista alapján, a szülő választhatja ki azt az intézményt, amelybe a gyermekét be szeretné íratni. Természetesen a döntést a szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével kell meghoznia a szülőnek. A szakértői vélemény minden esetben a szülő és a gyermek igényeit is figyelembe véve adja meg a javaslatot a szülő számára.
Abban az esetben, ha a választott intézményben nincs elegendő hely az összes gyermek számára, úgy az óvodavezető bizottságot szervezhet. Erre akkor van lehetőség, ha az óvodafenntartó több óvodát is fenn tart. Ez a bizottság aztán javaslatot tesz a gyermekek felvételére.
A nemzetiséghez tartozó gyermekek oktatással kapcsolatos jogait törvény is rögzíti. Ez a törvény nem más, mint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. Eme törvényben többek között az is szerepel, hogy a nemzetiségi gyermek, a szülő vagy gyám döntésének függvényében nemzetiségi két tannyelvű, roma nemzetiségi köznevelésben, vagy anyanyelvű köznevelésben vehet részt. A roma nemzetiségi köznevelésben a gyermekek roma vagy magyar nyelvű nevelés-oktatáson vehetnek részt. A roma nyelven történő oktatás-nevelés akár beás vagy romani dialektusban történhet.
Az óvodákban a fakultatív hitoktatást is lehetővé kell tenni a gyermekek számára, ha ezt a szülők is igénylik. A hitoktatást egyházi jogi személy szervezésével kell biztosítani a gyermekek számára. A hitoktatást a az óvodai foglalkozásoktól függetlenül, fakultatív formában kell megszervezni, az óvodai rend megzavarása nélkül. A fakultatív oktatást az óvoda nyitvatartásiidején belül kell megszervezni, ám ez az időkeret nem minősül nevelési időnek.
Az óvodák nyitvatartási ideje
Az óvodai foglalkozások heti időkerete 61 óra. Ebben a 61 órában benne vannak a napközbeni ellátással összefüggő feladatok is. Az önkormányzat feladata arról dönteni, hogy az intézmény mikor tartson nevelés nélküli napokat, mettől meddig terjedjen a nyári zárva tartás ideje, valamint azt is az önkormányzat dönti el, hogy a heti nyitvatartási idő miképpen alakuljon. A nyári zárás időpontját minél előbb tudtára kell hozni a szülőknek, vagyis legkésőbb február 15-ig meg kell történnie a kiértesítésnek. A nevelésmentes napokról az óvoda zárva tartását megelőzően legalább hét nappal ki kell értesíteni.
Az óvodai napirend kialakítását úgy kell végezni, hogy a szülők zavartalanul vihessék haza a gyermekeket, valamint a reggeli beérkezés is az óvodai tevékenység megzavarása nélkül mehessen végbe.
Térítésköteles-e az óvodai ellátás?
A pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele minden olyan gyermek számára ingyenes, aki az ingyenes óvodai ellátásban részt vesz. Ez azt jelenti, hogy a napközbeni óvodai foglalkozásokon való részvétel térítésmentes, továbbá ingyenes a sajátos nevelési igényű gyermekek, magatartásgondokkal küzdő gyermekek, tartósan beteg gyermekek és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek számára a felzárkóztató foglalkozás is, amennyiben az a heti kötelező időkeret terhére történik. Mindez az egyházi és magán óvodákra nem igaz, ugyanis ezekben az intézményekben többféle címen is díjat szedhetnek be, az elhelyezésen felül.
Amennyiben a szülő másként nem rendelkezik, úgy az óvodában a gyermek a nevelési napokon déli meleg főétkezésen és két további étkezésen (tízórai, uzsonna) vehet részt. Amennyiben az étkeztetésért a települési önkormányzat felel, úgy a térítési díjat az önkormányzat határozza meg az intézmény részére. Azok a gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, az óvodai étkeztetést térítésmentesen vehetik igénybe, vagyis a térítési díj 100 százalékát kedvezményként biztosítják számukra.
