Gyakran felmerülő kérdésnek számít az, hogy vajon hány éves kortól is kerülhet be egy gyermek az óvodába?
Minden olyan gyermek, aki betölti a harmadik életévét, óvodába járhat. Az óvoda tehát, három éves kortól, egészen a tankötelezettség eléréséig biztosítja a gyermekek testi, erkölcsi, érzelmi és értelmi fejlődését, a napközbeni ellátás keretén belül. A nevelő intézményben, foglalkozások keretén belül zajlik a gyermekek fejlesztése. Felvehetőek azok a gyermekek is az óvodába, akik a beíratás időpontjától számított fél éven belül betöltik a harmadik életévüket. Erre abban az esetben van lehetőség, ha az adott településen, vagy a fővárosi kerületben lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik a gyermek és az óvodába való feltétele is teljesíthető.
Kötelező-e az óvoda?
A jelenlegi szabályok értelmében, az óvoda a gyermek 5 éves koráig nem kötelező. Az ötödik életév betöltését követően azonban, a gyermeknek minimum napi 4 órában meg kell jelennie a nevelési intézményben, minden év szeptember 1-ét követően.
Abban az esetben, ha a szülők úgy döntenek, hogy nem szeretnék az ötödik életév betöltése után sem óvodába járatni a gyermeket, úgy erre az óvoda vezetőjének engedélyét is ki kell kérniük. Amennyiben az óvodavezető nem ad felmentést az óvodai nevelésen való megjelenés alól, úgy a gyermeknek kötelező legalább 4 órát bent tölteni az intézményben. Az óvodavezető abban az esetben adhat felmentést a nevelés alól, ha az intézménybe való járást a gyermek családi helyzete, képességei, vagy sajátos helyzete nehezíti meg.
Milyen következményekkel jár az, ha a gyermek nem jár óvodába, a szülő egyéni döntése alapján?
Amennyiben a gyermek nem kapott felmentést az óvodavezetőtől, és a szülő ennek ellenére sem gondoskodik a gyermeke óvodában való bejárásáról, úgy a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző fog a nevelési intézménybe való bejárás teljesítéséről rendelkezni. Az óvoda, amely kötelezően biztosítja a gyermek óvodai felvételét, illetve a gyermek számára kijelölt óvoda, az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét azt illetően, hogy a gyermek óvodába való beíratása elmaradt.
Amennyiben a gyermek az óvodavezető engedélye nélkül marad távol a nevelési intézménytől, valamint az adott óvodai nevelési évben az óvodai foglalkozásokon nem vesz részt a gyermek, úgy a szülő 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A pénzbírsággal kapcsolatos büntetést a jegyző határozatba is foglalja, hiszen ilyen esetben a jegyző a hatóság szerepét tölti be.
Mikor, hol és hogyan zajlik a gyermek óvodába való beíratása?
Az óvodai beíratás minden évben, ugyanabban az időszakban zajlik le. Ez azt jelenti, hogy minden év április 20 és május 20-a között meg kell történnie a beíratásnak. Azt, hogy pontosan melyik napon történhet meg ebben az időszakban a beíratás, azt az adott intézmény teszi közzé a szülők számára. Ugyancsak az óvoda fenntartója határozza meg azt is, hogy miképpen zajlik a beíratás rendje. Minderről az óvoda, a beíratás időpontját megelőzően 30 nappal korábban közzé is teszi a szükséges információkat a nevelési intézmény honlapján, vagy ennek hiányában a településen megszokott módszerek szerinti formában.
A gyermekek óvodában való felvétele történhet átvétellel, vagy óvodai jelentkezés útján is. Az óvodai nevelés teljes ideje alatt kérelmezheti a szülő a gyermeke óvodába való felvételét, vagy átíratását egy másik óvodába.
Mit jelent a kötelező felvételt biztosító óvoda és a kijelölt óvoda fogalma?
Általánosságban elmondható, hogy a gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell átvenni, vagy felvenni, amely a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye alapján körzetileg illetékes. A szülő munkahelye is mérvadó lehet, a körzeti óvoda meghatározása során. Arról, hogy a gyermek felvehető-e az intézménybe, minden esetben az óvodavezető dönt. Abban az esetben, ha az óvodába jelentkező gyermekek száma eléri a meghatározott maximumot, úgy az óvodavezető, abban az esetben, ha több óvodát tart fenn az óvoda fenntartója, bizottságot szervezhet, ahol megszülethet a gyermek felvételére szóló javaslat.
Abban az esetben, ha a gyermek sajátos nevelési igényű, úgy mindenképpen joga van arra, hogy olyan intézménybe járjon, amely különleges bánásmód keretén belül biztosítja számára a konduktív pedagógiai, gyógypedagógiai, illetve pedagógiai ellátást. Ezért, eme gyermekek esetében az óvoda kiválasztását az illetékes szakértői bizottság véleményét figyelembe véve szükséges elvégeznie a szülőnek. A szülő akár kötelezhető is arra, hogy elvégeztesse a gyermeken a szakértői vizsgálatot, hiszen a járási kormányhivatal elsődleges szempontja az, hogy a gyermek érdekei érvényesülhessenek, tehát a gyermek abba az intézménybe járhasson, amely a megfelelő nevelést és oktatást tudja biztosítani a sajátos nevelési igényű gyermek számára.
A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.
A másodfokú döntést minden esetben az óvoda fenntartója hozza meg, amelyet már csak a bíróságon lehet megtámadni jogszabálysértésre való hivatkozással, a döntés meghozását követő 30 napon belül.
