Bírósági eljárás - illeték, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog

Fotó: © The British Library / Flickr
Fotó: © The British Library / Flickr
Ki fizeti az illetéket?

  • az illetéket az a fél fizeti, aki az eljárást kezdeményezi. Ugyanakkor a bíróság utólag dönthet másként és meghatározhatja az illeték fizetésére kötelezett személyét.
  • amennyiben több fizetésre kötelezett fél van, ők együttesen, illetve az érdekeltség arányában felelnek az illeték kifizetéséért.
  • ha az eljárást a jogosult nevében eljáró fél kezdeményezi, az illetéket az érdekelt köteles kifizetni.

Az illeték alapja

Az illeték alapját a követelés értéke vagy az eljárás tárgyának az eljárás elindításakor képező értéke adja.

  • ha ezt nem lehet egyértelműen megállapítani, akkor a bíróság döntésétől és az eljárás jellegétől függően tételesen határozzák meg az illeték alapját.
  • magánvádas, feljelentésen alapuló eljárásnál a feljelentés illetéke 10.000 Ft. Ugyanez érvényes a kártalanítási és polgári jogi igény esetén is.
  • büntetőeljárás esetén nincs illetékfizetési kötelezettség.

Illetékfizetési kedvezmények

 

Három lehetőség létezik, melyekkel az eljárás felgyorsítható és a méltányosság is érvényesül:

  • illetékmentesség: A felet nem terheli illetékfizetési kötelezettség.
  • mérsékelt illeték: A jogszabályban előírt fizetési kötelezettség mértékének csökkentése.
  • illetékfeljegyzési jog: A felet felmentik az illetékfizetési kötelezettség alól, az eljárás végén a kötelezettséget arra róják, akit a bíróság kijelöl.

Illetékmentesség

  • Polgári eljárás esetén:
    • megszűnt cég törlése
    • halál tényének megállapítása, holtnak nyilvánítás, ha a halál természeti katasztrófához, eltűnéshez vagy háborúhoz kapcsolódik
    • kivonat, tanúsítvány és igazolás kiállítása miatt indított eljárás
    • bontóperben indított viszontkereset
    • határozat javítása, kiegészítése iránti kérelem
  • Büntető eljárás esetén:
    • a feljelentésről a feljelentő kérésére készített jegyzőkönyv másolata
    • a terhelt fellebbezése, felülvizsgálati indítványa, perújítási kérelme magánvádas eljárásban
    • kérelem a személyes költségmentességre

Mérsékelt illetékfizetés polgári peres ügyekben

  • Illeték 10%-át kell fizetni:
    • ha az első tárgyaláson a felek közösen kérvényezik az eljárás megszüntetését
    • ha a felperes legkésőbb az első tárgyaláson eláll a keresettől
    • ha az alperes az első tárgyaláson elfogadja a követelést vagy azután azonnal teljesít
    • ha az első tárgyaláson sikerül megállapodni
    • ha az eljárás az első tárgyaláson szünetel vagy meg is szűnik
    • ha a bíróság hivatalból elutasítja a beadványt vagy megszünteti a pert tekintettel arra, hogy a keresetlevelet el kellett volna utasítani
  • Illeték 30%-át kell fizetni:
    • ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését
    • ha az első tárgyalást követően az eljárás elállás vagy szünetelés okán megszűnik
    • ha az első tárgyalás után sikerül megegyezni, az illetékkedvezmény akár 50%-os is lehet

A büntető és nemperes eljárásokban megfelelően kell alkalmazni a vonatkozó rendelkezéseket, ezekről a magyarországi ügyek intézésével kapcsolatos portálokon lehet részletes tájékoztatást kapni.

A feleket megillető kedvezmények egyike az illetékfeljegyzési jog. Aki erre jogosult, az mentesül az illeték előre történő megfizetése alól. Ebben az esetben az illeték megfizetésére a bíróság által megjelölt személy lesz kötelezve.

Kit illet meg az illetékfeljegyzési jog?

  • akinek eltartása a szüleire hárul
  • akinek vagyoni és jövedelmi helyzetével az illeték mértéke nem arányos terhet jelent
  • harmadik ország állampolgárát viszonosság vagy nemzetközi szerződések esetén
  • az eseti gondnokot, ügyészt, szervezetet vagy ügygondnokot, aki elindította az eljárást a fél igényérvényesítése céljából

Az illetékfeljegyzés jog engedélyezhető a következő esetekben:

  • cégeljárás
  • rosszhiszemű perlekedés
  • büntető eljárásnál bizonyos esetekben (részletfizetés iránti kérelem, halasztási kérelem pénzbüntetés megfizetésére)
  • házasság felbontására irányuló kereset

A feleket vagyoni és anyagi helyzetre való tekintet nélkül megillető illetékfeljegyzési jogról a hatályos jogszabályokból tájékozódhatunk. De érdemes a paragrafusok világában jártas szakember segítségét kérni, aki személyre szabottan, a fennálló ügy részleteinek ismeretében pontos információkat tud adni.