A törvényhozás által elfogadott 2017-es adótörvények között szerepel a lakhatási támogatás a munkavállalók számára. Január 1-től a munkáltatók által adható a munkavállalók részére, amely körülbelül havi 40 ezer forint nagyságrendű támogatást jelent a dolgozóknak, így nagymértékben megkönnyítheti azon személyek kiadásait, akik albérletben laknak és a támogatásban részesülnek.

Ezen támogatásnak azért is van jelentős szerepe, mert az ingatlanpiaci árak nagymértékben emelkedtek, és nagyon sokan ebből szeretnének megélni ma Magyarországon. Miszerint saját tulajdon ingatlanukat, esetleg további ingatlanok vásárlásával, és felújításával együtt lakhatóvá, ezáltal kiadhatóvá tegyék az albérletet kereső számára. Ez jelenleg hatalmas üzletnek számít. Leginkább a nagyobb, illetve egyetemvárosok területén, és akkor a nagyváros alatt Budapestet még nem említettem, ahol az ingatlanárak albérleti szinten is az egekben járnak. Természetesen az elhelyezkedés és felszereltség még inkább megdobhatja az árakat. Ezért is számít jelentős forrásnak egy esetleges 40 ezer forintos támogatás. Az ingatlan árak növekedése egy kissé meglepő volt, mivel a válság hatására zuhanni kezdtek, az albérletek árával együtt,és mindemellett az ingatlan beruházásokat is várakozó pályára terelték. Mégis 2014-től egyre többen láttak hatalmas potenciált az ingatlankiadásban. Nagy mértékben hozzájárult ezen folyamat fellendüléséhez, hogy az emberek egy része biztonságosabbnak látja ingatlanba fektetni a megtakarításait, mint bankbetétekbe, illetve nagyobb bevételre is szert tudnak tenni ingatlankiadásból, mint a banki és állampapírok hozamából. Azonban az albérlet kiadás után is kötelező adót fizetni, így érdemes tisztában lenni az ingatlankiadásra vonatkozó jogszabályokkal, elkerülvén egy jövőbeni esetleges szankciót.

Bérbe adni többféle ingatlantípust lehet. Legáltalánosabb mégis a lakás, de mellette jelentős az üzlethely, és iroda kiadása is. Megemlíthetők még a garázsok , mint jelentős bérbe adható ingatlan, de ezen ingatlantípus száma jóval alacsonyabb, mivel nem tartozik minden lakáshoz garázs, illetve ahol garázssorok épültek, ott sem tekinthető jelentős mennyiségnek a lakások számához képest.

Magányszemélyként, vagy vállalkozás keretein belül is végezhető a tevékenység, amelynek eltérő feltételei vannak, attól függően, hogy azt hosszabb, vagy rövidebb időre szeretnénk bérbe adni. Érdekes módon hosszú távú kiadás esetén kevesebb jogszabályt kell figyelembe venni, mint rövidebb időintervallumra történő bérbe adás esetén.

Ma Magyarországon elég bonyolult az adózás ebben a tekintetben. Részben ezért nagyon sokan nem is adóznak az albérletek után, illetve nincs ösztönző erő az adózással kapcsolatban. Ellenpélda ennek ellenére akad, hiszen a kontinens több országában a bérbeadásból származó adó levonható a személyi jövedelemadóból. A gyakori adóelkerülést segíti az is, hogy a mainál szigorúbban is ellenőrizhetnék a folyamatokat az adózás terén.

15% adót kell fizetni addig, amíg a bérbe adott ingatlanból származó bevétel nem haladja meg az 1 millió forintot éves szinten. Ellenkező esetben további 14%-ot kell fizetni az állam számára egészségügyi hozzájárulás (EHO) néven. Így összesen 29%-ra emelkedne az adó mértéke.

Választható adózási módok:

• Választhatjuk a tételes költségelszámolással történő adózást, melynél az ingatlan kiadásából származó összes költséget tételesen el kell számolni, és ennek az összegét ki kell vonni a teljes bevételből. Az így megkapott végösszegből kell a 15%-os adót befizetni. Természetesen minden egyes tételhez számla szükséges, hogy a folyamat eredményes legyen.
• A másik módja az adó fizetésnek a 10%-os költséghányad alkalmazása. Leginkább azon lakástulajdonosok veszik igénybe ezt a formáját az adófizetésnek, akik nem tartják számon a javítások miatt létrejött költségeket, vagy nem rendelkeznek a hozzájuk kapcsolódó számlákkal, igazolásokkal. Ebben az esetben az ingatlan kiadásából származó bevétel 90%-ából kell kiszámítani a 15%-os adót, illetve a plusz 14%-ot, abban az esetben, ha a bevétel meghaladja az 1 millió forintot éves szinten.

 

Jól gondoljuk meg ingatlan bérbeadása esetén, hogy fizetjük az adót, vagy sem, mert az adóhivatal amennyiben észreveszi ennek a hiányát, nagymértékű pénzbüntetést szabhat ki, amely mértéke elérheti egy több éves bérbeadásból származó bevétel összegét. Egy esetben viszont, nem kell a tulajdonosnak adót fizetnie ingatlanja után, ha mezőgazdasági haszonbérlettel rendelkezik és legalább 5 évre szól a szerződés a felek között.

A haszonbérlet a legelterjedtebb formája a termőföldek bérbeadásának. Azok számára, akik gazdálkodni szeretnének, de nincs megfelelő nagyságú földterületük erre a célra, választhatnak több lehetőség közül. Az első és talán a leg kézenfekvőbb, ha vásárolnak maguknak. A termőföldön gazdálkodni, viszont csak akkor van lehetősége, ha szerepel a földműves nyilvántartásban a Földhivatalnál. Ez két esetben lehetséges: vagy földművesként, vagy mezőgazdasági termelőszervet keretein belül végzett művelés esetén(kivétel a tanyáknál fordul elő, mivel a tanyák esetében jogosult földhasználatra, annak tulajdonosa). Ezen feltételek teljesülésével egyedüli akadály a vásárlásnak, a pénz hiánya. Ebben az esetben is van lehetőség termőföldhöz jutni.például haszonbérlet által. Ezeket a szerződéseket hosszabb távra szokás kötni, de legalább egy éves időtartam szükséges a létrejöttéhez, és húsz éves bérlési időtartamig terjedhet. A húsz év törvényileg van maximalizálva, így aki hosszabb távra szeretné igénybe venni ezt a lehetőséget, annak majd a szerződés lejártával újra lesz lehetősége hosszabbítani.

A haszonbérleti szerződésen kívül lehetőségünk van más típusú bérbevétellel földhöz jutni. Ilyen a feles bérleti szerződés is, amely lényege, hogy a bérlő által művelt terület után, a termény felét, vagy egy előre meghatározott hányadát a bérbeadó rendelkezésére kell bocsátania. Ezt mindaddig meg kell tenni, amíg a szerződés érvényes. Amennyiben ez 5 évnél hosszabb periódusra szól, abban az esetben a bérbeadó a terményt adómentesen kapja.

Olyan lehetőség is igénybe vehető több földhasználó esetén, hogy részesszerződést kötnek. Ebben az esetben a közösen megművelt földön, közösen döntik el, hogy milyen növényt termesztenek, és hogy az ezzel járó munkafolyamatból ki milyen mértékben, és milyen módon veszi ki a részét. Majd a betakarítást követően milyen mértékben részesednek a terményből, illetve az abból származó bevételből.

Szívességi földhasználati szerződés köthető, amennyiben a földet tulajdonló személy egy közeli hozzátartozójának adja át művelésre, ingyen a termőterületet. Ezen eljáráshoz nem kell adóhatósági jóváhagyás, viszont a közeli hozzátartozói kapcsolat szükséges, így korlátozott azoknak a száma, akik igénybe vehetik ezt a lehetőséget. A bérlők száma ezen opció esetén korlátozott, viszont a jóval hosszabb időtartamra is köthető szerződés, mint haszonbérlet esetén, mivel az ott rendelkezésre álló húsz éves maximális idővel ellentétben, itt lehetőség van határozatlan időre megkötni a szerződést a feleknek.

Bármilyen bérleti típust is válasszunk, azokat magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni, amelyek által teljes mértékben bizonyítani tudjuk a használati jogunkat. A haszonbérleti szerződést, feles bérleti szerződést, és a részművelés szerződést jóvá kell hagynia a járási földhivataloknak ahhoz, hogy érvényes legyen. Amennyiben több tulajdonos műveli a földet, úgy a szerződés mellett szükség van egy a földterületről készült térképmásolatra is, amelyet a szerződéssel együtt kell elküldeni a hivatalnak.

Földre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni azon zártkerti ingatlanok esetében, amelyek szőlő, gyümölcsös kert, rét, szántó, erdő, fásított területlegelő, gyep, nádas művelési ágban vannak nyilvántartva, illetve tanyaként.

Fizetővendéglátás 2017-ben

Ebben az évben változik a szobánkénti tételes átalányadó összege, amely évi 32 ezer forintról 38 400 forintra emelkedik, viszont megszűnik azegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség azok számára, akik az átalányadózást választják.