Hazánk sajnos több dologban is élvonalban jár és a gyorshajtási statisztikák terén ugyanúgy kitűnik a többiek közül, mint a szabálytalan vezetések esetén. Éppen ennek köszönhető, hogy a törvények sokkal szigorúbban büntetik azt, aki túllépi a sebességkorlátozást és akár 300.000 forintos bírságot is kiszabhatnak szabálysértés esetén. Fontos azonban tudni azt, hogy mi mit jelent ebben a témában, hiszen a törvényalkotók számos új szabályt hoztak, melyek még ma is érvényben vannak.

Nézzük például az objektív felelősség kérdését! Ezt a törvénykezést 2008. január 1-én vezették be, amikor is egy létező közúti törvényt módosítottak meg. A közigazgatási bírság kiszabásának körére és ezen tevékenységek megsértése esetén fizetendő tételekre külön kormányrendelet vonatkozik, melyet bárki megtekinthet az interneten. Fontos tudni azonban azt, hogy a közigazgatási bírságot csak 2008. május 1-től szabják ki, mert maga a törvény is csak ekkor került hatály alá.

Maga az objektív felelősség annyit tesz, hogy a gépjármű tulajdonosa akkor is büntethető, ha a szabálysértés pillanatában nem ő vezette az autót. Ez alól azonban mentesülhetünk az alábbi két feltétel esetén:

• abban az esetben, ha a szabályszegés időpontjában a gépjármű jogellenesen került ki a birtokából és ezt a tényt igazolni is tudja, illetve a jogellenes magatartással összefüggésben még a bírságot kiszabó határozat kézbesítése előtt megkezdte a megfelelő hatósági eljárás lefolytatását.
• ha a kölcsönadás ténye teljes bizonyító erejű magánokiratban van rögzítve valamint fuvarlevéllel, menetlevéllel igazolható, hogy a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

Sok esetben egyébként nem túl látható helyen kerülnek elhelyezésre a sebességkorlátozó táblák, de ennek ellenére mindenhol érdemes figyelni és megpróbálni betartani a szabályokat. Vétség esetén ugyanis nagyon komoly pénzek kifizetésére kötelezhetnek bennünket, melynek kiszámításában segít a gyorshajtási bírság kalkulátor 2015-ös évre érvényes verziója.