Munkaviszony létesítése során nélkülözhetetlen a munkaszerződés megkötése, melyben a munkavállaló jogai és kötelezettségei éppen úgy helyet kapnak, mint a munkáltatóé. A Munka törvénykönyve előír bizonyos kötelező tartalmi elemeket, de ezeken felül gyakorlatilag a felekre van bízva, hogy milyen egyéb részleteket foglalnak még bele a szerződésbe. A munkaszerződés előkészítését mindenképpen körültekintően kell végezni, hiszen a későbbiekben akár munkajogi viták és peres helyzetek is elkerülhetővé válnak, ha már a kezdetekkor tisztázásra kerülnek a lényeges kérdések- természetesen írásba foglalt munkaszerződésen keresztül, melynek egyébként a jogszabályban foglalt formai követelményeknek is meg kell felelnie.

Védelem alatt a munkáltató gazdasági érdekei

A munkavállaló mind a munkavégzés során, mind azt követően köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel munkáltatója jó hírnevét és jogos gazdasági érdekeit nem sérti. Mire gondolunk pontosan? Nem csak a munkaszerződésben előírt munkaidőben kell úgy eljárnia, hogy azzal semmiféle hátrányt ne okozzon a munkáltató cégének, hanem az azt követő szabadidőben is. Sok munkakör esetében kifejezetten előírás, hogy a cég lejáratására alkalmas módon semmiképpen nem viselkedhet a munkavállaló. Ennek egyik tipikus esete az üzleti titok védelme.

A törvény külön nevesíti is a munkavállaló titoktartási kötelezettségét, melynek megszegése akár azonnali hatályú felmondást is vonhat maga után. Ez természetesen annak függvényeként is alakul, hogy mennyire súlyos volt a kötelezettségszegés. Számos munkakör esetében már a kezdetekkor aláíratják a munkavállalóval a titoktartási szerződést, hiszen ehhez munkáltatóként komoly érdek fűződik. A versenyszférában egy-egy üzleti titok kikerülése akár komoly veszteségeket vagy prestige romlást is okozhat a cégeknek, ezért joggal várják el munkavállalóiktól, hogy a cég érdekeit magukénak tartva járjanak el, és semmilyen körülmények között ne jusson ki olyan információ, amely a munkáltató gazdasági érdekeit sértené.

A titoktartási kötelezettség megszegése és annak következményei

Vannak olyan adatok, amelyek közérdekből nyilvánosságra hozhatóak, továbbá a törvény is meghatározza azon információknak a körét, amelyekre adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség terjed ki. Ezen felül azonban a médiának történő információk kiadása, vagy például a konkurenciához való eljuttatásuk mind olyan cselekménynek minősülnek, amelyekért a munkavállaló felelősségre vonható, és akár kártérítésre is kötelezhető. Enyhébb esetekben „fegyelmi eljárás” indítható ellene, de nem ritka, hogy a megbízhatatlanság és a szándékos károkozás miatt a munkáltatók az azonnali hatályú felmondás eszközével szoktak élni.

Amennyiben nem bocsátja el a munkáltató a munkavállalót, úgy vele szemben hátrányos jogkövetkezmények érvényesíthetőek, ezek azonban semmiképpen nem sérthetik annak személyiség jogait és emberi méltóságát, ez Alkotmányunk alapelvein nyugszik. Ha vagyoni hátrány megállapításáról van szó, akkor ennek összege egyhavi alapbér lehet maximálisan. Ettől munkaszerződésbe foglaltak alapján el lehet térni. Mivel az üzleti titok köre rendkívül széles skálán mozoghat, és mindig összefüggésben áll az adott cég tevékenységi körével, valamint a területen jellemző gyakorlattal, így legjobb, ha munkáltatóként és munkavállalóként is odafigyel az előzetes egyeztetésre, és az ezzel kapcsolatos szabályok írásba foglalására. Ez utóbbi egyébként akkor is lényeges, ha a titoktartási kötelezettség megszegéséről, valamint annak hátrányos jogkövetkezményeiről van szó. Minden hasonló intézkedést írásba kell foglalni, és a megfelelő indoklással is ellátni.

Akár versenyfelügyeleti eljárással is járhat a kötelezettségszegés!

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a titoktartási kötelezettséget mennyire érdemes szigorúan venni, pedig tény, hogy a gazdasági szférában az információ igenis hatalomnak számít, és egyes vállalatok sokat megadnának azért, hogy a konkurencia várható piaci lépéseiről, árképzéséről, stratégiájáról, marketing menedzsmentjéről többet megtudjanak. A cél természetesen nem más, mint mindig egy lépéssel a versenytárs előtt lenni, ezzel megszerezve a keresleti oldal érdeklődését. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény azonban előírja, hogy az üzleti titoknak a bizalmi viszony kihasználásán keresztül való megszerzése jogszabályba ütközik, és akár súlyos következményekkel járó versenyfelügyeleti eljárást is vonhat maga után. Mivel a munkáltató és a munkavállaló között bizalmi viszony jön létre a munkaszerződéssel, így ha ezt kihasználva tesz szert információkra a konkurencia, annak nem csak a munkavállaló látja majd kárát, de a konkurens cég is felelősségre vonható.

Mi számít üzleti titoknak?

Mivel sokat szóltunk már az üzleti titokról, így éppen itt az ideje tisztázni, hogy tulajdonképpen mi is számít annak. Mivel a Munka törvénykönyve pontos eligazítást nem ad a területen, így az új Polgári Törvénykönyv információira hagyatkozva tesszük ezt meg. Az üzleti titok alapvetően minden olyan tény, információ, adat, összegzés, amelyek illetéktelenek általi megszerzése, vagy nyilvánosságra hozatala sértené a gazdasági tevékenységet végző jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit. A probléma egyébként a témával kapcsolatban az is, hogy amennyiben kikerülnek a cég berkeiből ilyen információk, úgy annak hátrányát és anyagi következményeit a cég tulajdonosa nem csak rövidtávon érezheti meg, de akár huzamosabb időn keresztül is rányomhatja az bélyegét a gazdasági tevékenységre, a cég image-ére, valamint a piaci mutatók alakulására.

Meddig él a titoktartási kötelezettség?

A legtöbb esetben a munkaviszony fennállása alatt terheli a munkavállalót a titoktartási kötelezettség. A cég tevékenységi területétől, vagy a betöltött munkakörtől függően azonban a munkaviszonyt követően is fennállhat ez a kötelezettség. Ha a munkáltatónak ehhez komoly érdeke fűződik, akkor ezt ajánlott már a kezdetekkor írásba foglalni, és a munkavállalóval aláíratni. A gyakorlatban általában években kerül megállapításra a védelmi szabályok megtartása. A vonatkozó szabályozás a korábbi Munka törvénykönyvével ellenben már nem három, csak két évben határozta meg a versenytilalmi megállapodás időtartamát.

A versenytilalmi megállapodásról egyébként érdemes tudni, hogy érte ellenérték jár, mégpedig minimum az alapbér egyharmada. Ez akkor tekinthető arányosnak, ha a munkavállaló újabb elhelyezkedésének korlátozását megfelelően kompenzálja. A gyakorlatban mindez általában a felsővezetői körökben elterjedt.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók kevés hangsúlyt helyeznek arra, hogy a védendő adatok körét pontosan meghatározzák, így sokszor az információk hiányából adódik, hogy a munkavállaló esetlen olyan dolgokat kifecseg, amelyekről nem is gondolja, hogy az üzleti titok részét képezik. Az ilyen helyzetekből adódó félreértések elkerülése végett nagyon fontos, hogy munkáltatóként részletesen írásba foglalja, hogy a munkavállalónak mely területeken tudomására jutott adatokat kell titokban tartania. Mindenképpen szót érdemel a munkabérre vonatkozó információk speciális esete, tehát munkáltatóként arra is ügyelnie kell, hogy a munkavállalók pénzügyeivel és fizetésével kapcsolatos adatok valóban csak az arra illetékesek kezében legyenek. Mivel az üzleti titok kapcsán a Munka törvénykönyve eléggé szabad kezet ad a munkaszerződésben foglalt feleknek, így érdemes az ésszerűség és az életszerűség alapján írásba foglalni az erre vonatkozó tudnivalókat.