Színlelt munkaszerződés fogalma, büntetése

A munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre, amelyre szigorú tartalmi és formai követelmények vonatkoznak. Ugyanakkor érvényesülnie kell a szerződési szabadság elvének, mely azonban arról szól, hogy a felek bármi olyat szerződésbe foglalhatnak, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban fontosnak tartanak. Ez az elv tehát nem azt foglalja magában, hogy a szerződés nevét saját igényük szerint alakíthatják. Ez a gyakorlatban akkor jelent problémát, ha nem egyértelmű, hogy munkaviszonyról van-e szó, vagy olyan megbízási vagy vállalkozási szerződésről, amely valójában munkaviszonyt takar. Hasonló helyzet jelenik meg például az ingatlanjog területén akkor, ha az adásvételi szerződést ajándékozásnak szeretnék a felek beállítani az adófizetési kötelezettségek elkerülése végett. A törvény szerint a színlelt megállapodás- tehát amikor a felek másnak akarják feltüntetni a jogviszonyt, mint ami valójában – semmis. Abban az esetben, ha egyértelmű, milyen jogviszonyt kíván leplezni az elnevezés, úgy ezt, a leplezett megállapodást kell alapul venni az eljárás során.

Milyen szerepe van a színlelt szerződéseknek a munkajogban?

A színlelt szerződések felismerése a hatóság szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen ha a felek munkaviszony-jellegű tevékenységüket például vállalkozási jogviszony keretein belül végzik, akkor ezzel az állam is jelentős bevételektől esik el. Tény, hogy a munkaadók igyekeznek elkerülni a munkaviszonnyal járó magas költségeket, és a munkavállalóknak sem érdekük, hogy a munkaadó számára minél kisebb terhet jelentő minimálbér mellett vállaljanak munkát. Mindezek elkerülésére az a bevett gyakorlat, hogy megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek egymással. Ez utóbbinak speciális esete az úgynevezett kényszervállalkozás, mely során a munkaadó kihasználva fölérendeltségét, vállalkozási jogviszony létesítését követeli meg a munkavállalótól annak érdekében, hogy a továbbiakban is foglalkoztassa. Hasonlóképp hátrányos a színlelt szerződés a munkavállalóra abból a szempontból is, hogy így szükség esetén nem élhet a hagyományos munkajogi védelem nyújtotta lehetőségekkel.

Mikor beszélünk munkaviszonyról?

 

A munka világában, alapesetben azt nevezzük munkaviszonynak, amikor a felek között munkaszerződés jön létre, és ez alapján végzi tevékenységét a munkavállaló. A felek nem egyenrangúak, ugyanis a polgári jogi jogviszonyokkal ellenben a munkajog esetében a munkáltatót irányítási, utasítási és ellenőrzési jog illeti meg, továbbá a szabadság kiadásával, a munkarend meghatározásával és a munkaidő beosztásával kapcsolatban is fölérendeltsége nyilvánul meg a munkavállalóval szemben. A munkaszerződésben foglaltak alapján köteles munkáját végezni a munkavállaló, ami így szabadságát jelentősen befolyásolja.

Más a helyzet akkor, ha valaki megbízottként vagy vállalkozóként végzi tevékenységét, hiszen ebben az esetben a megrendelő fölérendeltsége korántsem érvényesül úgy, mint munkaviszony esetében, és a munkavállaló tulajdonképpen csak a vállalt eredmény létrehozására kötelezhető. Az eltérő jelleg természetesen a munkabérrel, vagy a munka ellenértékével kapcsolatban is érvényesül. A munkavállalót munkabér illeti meg, míg a megbízottat, vállalkozót csak abban az esetben, ha a megrendelő utasításai alapján elvégezte a kívánt eredmény megvalósítását. Ez utóbbiaknál a fizetés nem azonnali, míg munkaviszony esetében mindig a tárgyhót követő, előzetesen szerződésbe foglalt időpontig kerül sor a munkabér megfizetésére.

Miért kerülik sokan a munkaszerződés alapján történő munkavégzést, illetve foglalkoztatást?

Az okok egyértelműek, mégpedig a költségeken történő spórolás. Nézzük, mennyit kell fizetni munkáltatóként illetve munkavállalóként akkor, ha munkaszerződés alapján történik a munkavégzés!

A munkáltató 27 %-os szociális hozzájárulási adót, 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást, valamint bizonyos esetekben még rehabilitációs hozzájárulást is fizet. A munkavállaló fizetési kötelezettségei közé a 10 %-os nyugdíjjárulék és a 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék tartoznak. Ezeket a költségeket sok esetben a felek színlelt szerződéssel próbálják kijátszani.

Milyen jogkövetkezményekkel jár a színlelt szerződés?

A munkaügyi ellenőrzés és az adóellenőrzés során kerülhet sor arra, hogy fény derüljön a munkaviszonyt leplező szerződések esetleges mivoltára. A munkaügyi ellenőrzés során az aktuális pillanatban, felek közötti kapcsolatot, jogviszonyt vizsgálja a hatóság embere, tehát soha nem a szerződésre vonatkozóan történik ez meg. Abban az esetben, ha például a megbízási szerződéssel leplezett munkaviszony már megszűnt, annak utólagos értékelésére nem kerülhet sor visszamenőleges hatállyal.

Amennyiben adóellenőrzés során derül fény a fizetési kötelezettségek elmulasztására, úgy az adókülönbözet, valamint a szabálytalanság miatti jogkövetkezmények fizetésére kötelezhető a munkaadó. A hatóság vizsgálja a könyvvezetést, a nyilvántartásokat, továbbá a jogviszony másik alanyának esetében is vizsgálni kell az adózással kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítését.

Mivel a színlelt jogviszony gyakorlatilag a munkavállaló érdekeit is sérti, így munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet. Az összeg megállapításakor a jogellenes állapot időtartamát, az megsértett előírások, valamint az érintett munkavállalók számát is figyelembe veszi a hatóság. A fizetendő bírság harmincezer forinttól akár ötmilliós nagyságrendig is terjedhet. Abban az esetben, ha az elmúlt három évben már hasonló ügyben érintett volt a munkaadó, úgy a bírság összege ezeknek akár kétszerese is lehet, érdemes meggondolni tehát, hogy megéri –e a munkavállalóval járó költségeken való spórolás színlelt szerződés megkötésével.

Mi a helyzet a munkavédelmi előírások érvényesülésével?

Míg munkaszerződés alapján végzett tevékenység esetén a munkáltató kötelezettsége gondoskodni arról, hogy olyan körülmények között dolgozzon a munkavállaló, mely nem veszélyezteti biztonságát, és egészségét, addig ez a megbízási és vállalkozási jogviszony esetében korántsem így van. Ez utóbbiak ugyanis saját munkavégzési körülményeiket maguk határozzák meg, és a biztonság csorbulásáért nem vonható felelősségre a megbízó.

Mint tehát látható, a színlelt szerződések a munkajog világában sem biztos, hogy megérik a várható jogkövetkezmények, valamint az esetleges joghátrányok miatt. Munkaadóként a cég további eredményes működését és anyagi hátterét kockáztathatja ilyen foglalkoztatással, munkavállalóként pedig saját helyzetét nehezíti, hiszen szükség esetén nem áll jogvédelem a háta mögött.