A munkaszerződés alanyai – ki köthet munkaszerződést?

A munkaszerződés tartalmazza mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a munkaviszony kapcsán megilletik, illetve terhelik a munkaszerződés alanyait. A jogvédelem érdekében rendkívül fontos, hogy kizárólag munkaszerződéssel vállaljon munkát, és az aláírás előtt annak tartalmát alaposan ismerje meg. A szerződési szabadság elve szerint a felek szabadon döntik el, hogy meg kívánják-e kötni a szerződést, s azt milyen tartalommal teszik. Természetesen a jogszabály előír bizonyos kötelező tartalmi elemeket, melyeket mindenképpen fel kell tüntetni a szerződésben, s szintúgy létezik előírás annak alakiságára is. Cikkünkben most a munkaszerződés alanyaira vonatkozó ismeretekkel szeretnénk megismertetni az olvasókat.

Az új Munka Törvénykönyve a munkaszerződés alanyaival kapcsolatban is részletesebb előírásokat tartalmaz, mint a korábbi törvény. Pontos meghatározásokat tartalmaz a munkavállaló és munkáltató személyére vonatkozóan, továbbá részletesen ismerteti az állampolgárokat arról is, milyen képességekkel kell rendelkezniük. A munkaszerződés alanyai a munkaadó és a munkavállaló.

Ki lehet munkáltató?

A munkáltató olyan jogképes személy, aki munkaszerződés alapján foglalkoztatja a munkavállalót. Munkáltató lehet:

 
  • természetes jogi személy, pl. egyéni vállalkozó vagy magánszemély
  • jogi személy, pl. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, vagy állami vállalat
  • jogi személyiséggel nem rendelkező társaság

Alapvetően egyéb feltétele nincs annak, hogy valaki munkavállaló legyen, viszont vannak olyan területek, melyek jellegükből adódóan megkövetelik, hogy a munkáltatói oldalon csak bizonyos kellékekkel rendelkező személy álljon. Tipikusan ilyen az, amikor közigazgatási szerv áll a munkáltatói oldalon, így e munkaviszony-típusra jellemző, hogy csak közigazgatási szerv állhat a munkaadói oldalon.

A munkáltatónak jogképesnek kell lennie, képviseletét természetes személyek, vagy testület közbeiktatásával tudja ellátni. Abban az esetben, ha a munkáltató cselekvőképes személy, akkor képviselet nélkül láthatja el munkáltatói jogkörét. Ennek feltétele, hogy a természetes személy maga lássa el a munkáltatói feladatokat.

Ki lehet munkavállaló?

A munkaszerződés másik nélkülözhetetlen alanya a munkavállaló, aki a munkaszerződés alapján végez munkát. A munkavállalóvá válás fontos eleme az életkorhoz kötöttség. A magyarországi jogszabályok szerint tizenhatodik életév betöltése szükséges hozzá. Természetesen lehetőség van arra, hogy például iskolai szünetben munkát vállalhassanak a 15. életévüket betöltött tanulók, persze a munkaadó részéről a fiatalkorúakra vonatkozó munkavégzés szabályainak maradéktalan betartásával.

Speciális munkavállalás fiatalkorúak esetében

A jogszabály kivételt enged a fiatalkorúak munkavállalásával kapcsolatban, és nem csak az iskolai szünetben végezhetnek munkát akkor, ha bizonyos jogszabályban meghatározott művészeti-, sport-, modell-, vagy hirdetési tevékenységet végez a fiatalkorú. Ezek a tevékenységek végezhetőek a 16. életév előtt is, ráadásul egész évben, nem csak az iskolai szünetekben, ehhez mindössze gyámhatósági engedély, vagy a törvényes képviselő aláírása szükséges, és természetesen a jogszabályban meghatározott tevékenység végzése.

Korlátozható-e, hogy ki köthet munkavállalóként munkaszerződést?

Vannak olyan kivételes esetek, amikor a jogszabály közérdekből korlátozhatja a munkavállalási képességet. Tipikusan ilyenről van szó akkor, ha a munkavállalás gyakorlati időhöz, büntetlen előélethez vagy bizonyos orvosi vizsgálatokhoz kötött. Nem ritka, hogy egyes fontosabb munkaköröket kifejezetten végzettséghez kötnek, ilyen az orvosi, vagy a jogi pálya, de gyakran kereskedelmi, felsővezetői területeken is megkövetelt a szakirányú végzettség.

Munkavállalás gondnokság alatt állók számára

A jogalkotó az új Munka Törvénykönyve megalkotásakor egy régi hiányosságnak is eleget tett, így az Alkotmánybíróság felhívására törvénybe iktatta a gondnokság alatt állókra vonatkozóan amunkavállalási szabályokat. A vonatkozó jogszabály alapján a cselekvőképtelen, vagy a munkaviszonnyal kapcsolatban ügyeket illetően cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyek kizárólag olyan munkát vállalhatnak, amelyet képesek ellátni huzamosabb időn keresztül, és ebben egészségi állapotuk nem akadályozza vagy zavarja őket. Nem csak követelményeknek kell eleget tenniük, hanem fokozott jogvédelemben is részesülnek a gondnokság alatt álló munkavállalók. Számukra munkáltatóként biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.

Ki minősül cselekvőképességében részlegesen korlátozottnak?

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság gondnokság alá helyezett. Ennek oka lehet például az, hogy olyan mentális zavarral küzd, amely ügyeinek vitelére képtelenné teszi, és belátási képessége tartósan vagy időszakonként csökken. Abban az esetben, ha részlegesen korlátozott cselekvőképességről van szó, akkor a bíróságnak meg kell határozni azoknak az ügyeknek a körét, amelyeket intézhet, valamint amelyek esetében gondnoka közreműködésére van szükség.

Mi történik a munkavállaló halála esetén?

A munkavállaló halálával a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Mivel a munkaszerződés jogi természetéből adódóan személyhez kötődő kötelem, ezért a munkavállaló halálával megszűnik az, és nincsen lehetőség arra, hogy helyettesként az elhunyt örököse álljon munkába. A halál bekövetkeztével a vagyoni jogok az örökösökre szállnak, tehát a munkavállaló időarányos munkabére és a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltása szintén az örököst illetik.

Munkáltatóként rendkívül fontos azonban, hogy a kifizetéseket kizárólag olyan személynek teljesítse, aki hivatalos okiratokkal is alá tudja támasztani, hogy valóban az elhunyt örököse, s ezáltal jogosult az anyagi ellenértékek felvételére.