Nyugdíjkorhatár táblázat 2018 – Mikor mehetnek a nők és férfiak nyugdíjba?

Az elmúlt években rendkívül sokat hallhattunk arról, hogy a magyar társadalom egyre inkább elöregszik. Ez tulajdonképpen nem mást jelent, mint hogy a családok a munkaerő-piaci helyzet, a megélhetési nehézségek, és az utódok felnevelésével járó költségek miatt egyre kevésbé mernek gyermeket vállalni, aminek hosszú távú következménye bizony az, hogy sok a nyugdíjas, és kevés a munkaképes korú. A helyzet nem mást eredményezett, mint azt, hogy az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé képes eleget tenni a rá szabott feladatoknak, és az öngondoskodásnak, a nyugdíj célú megtakarításoknak kiemelt fontosságú szerep jut mostanság. Az állam is igyekszik menteni a menthetőt, és nyugdíjreform keretein belül szigorítani a nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabályokat.

2015-ben például már nem igényelhető előrehozott nyugdíj, és az öregségi nyugdíjat is csak a vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár után lehet igényelni. További feltétele az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak, hogy az előírt életkor mellett minimum húsz év szolgálati idővel kell rendelkezni, és a nyugdíjba vonulás napján nem lehet munkaviszonyban állni, tehát a biztosítással járó jogviszonyt meg kell szüntetni. Nem csak munkavállalói jogviszony tartozik ide, hanem a nyugdíjba vonulás napján a jogosult nem állhat szövetkezeti tagsági viszonyban, nem működhet közre szövetkezeti tevékenységben, de egyéni vagy társas vállalkozó sem lehet főfoglalkozás gyanánt. Minden hazánk és az Európai Unió összeg tagállamának területére igaz ez. Természetesen mindez nem akadályozza meg, hogy a nyugdíj megállapítása után akár hazánkban, akár külföldön biztosítási jogviszonyt létesítsen a jogosult, nyilván, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával.

Mennyi a nyugdíj korhatár 2018-ban?

2010 óta fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, így 2015-ben azok vonulhatnak nyugdíjba kor szerint, akik 1952. második félévében születtek, méghozzá az életkor betöltését követő 183. napon tehetik ezt meg.

 
Születési idő

Öregségi nyugdíjkorhatár  

  Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése
1952. január 1 előtt 62 év 2014. január 1 előtt
1952. január 1 - július 1 62 év + 183 nap 2014. július 3 - december 31
1952. július 2 - december 31 62 év + 183 nap 2015. január 1 - július 2
1953. január 1 - december 31 63 év 2016. január 1 - december 31
1954. január 1 - július 1 63 év + 183 nap 2017. július 3 - december 31
1954. július 2 - december 31 63 év + 183 nap 2018. január 1 - július 2
1955. január 1 - december 31 64 év 2019. január 1 - december 31
1956. január 1 - július 1 64 év + 183 nap 2020. július 2 - december 31
1956. július 2 - december 31 64 év + 183 nap 2021. január 1 - július 2
1956. december 31 után 65 év 2021. december 31 után

 

Mennyi szolgálati idő szükséges?

Ahhoz, hogy valaki öregségi teljes nyugdíjban részesüljön, a korhatár elérése mellett minimum húsz év szolgálati idővel kell, hogy rendelkezzen. Amennyiben legalább 15 év szolgálati időt tudhat magáénak, úgy öregségi résznyugdíjra lesz jogosult.

Szolgálati időnek egyértelműen a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony tekinthető, de ezen felül is vannak olyan tevékenységek, helyzetek, amelyek beleszámítanak a szolgálati időbe, mintegy növelve azt. Ilyenek például:

  • az alkalmi munkavállalás időszaka
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá eső munkavégzés
  • gyermekgondozási segély folyósításának időtartama
  • szakmunkástanulók nyári gyakorlata a bejelentési adatok birtokában
  • diákként történő munkavégzés időtartama szintén bejelentési információkat megkövetelve
  • mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként a tagság időtartama

Lehetséges nyugdíjkorhatár előtt a nyugdíjba vonulás?

Mint a korábbiakban már említettük, 2015-ben is csak akkor állapítható meg öregségi nyugdíj, ha a jogosult elérte a nyugdíjkorhatárt. Ez alól egyelten kivétel létezik, mégpedig azok a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők tartoznak ide, akik erre hivatkozva kérhetik a kedvezményes nyugdíjba-vonulást. Ilyenkor teljes öregségi nyugdíjra válik jogosulttá a negyven év szolgálati idővel rendelkező nő attól függetlenül, hogy hány éves. Természetesen ekkor is érvényesülnie kell annak a feltételnek, hogy a nyugdíj megállapításának idején nem állhat biztosítási jogviszonyban.

Jogosultsági időnek számítanak az olyan keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső jogviszonyok is, mint például gyermekgondozási díj, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj időszaka.

2015. január 1-től a három éven aluli gyermek gondozása, valamint a tíz évnél fiatalabb gyermek ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama is jogosultsági időnek számít. Hasonló a helyzet a tartósan beteg, vagy fogyatékos tizenkét éven aluli gyermek ápolására kivett szabadság esetében is.

Milyen előnyökkel jár a továbbfoglalkoztatás a jogosult részére?

Természetesen a feltételek érvényesülése még nem jelenti, hogy kötelező jelleggel élni is kell a nyugdíjba vonulás lehetőségével. Amennyiben a munkavállaló tovább kíván tevékenykedni a versenyszférában, vagy munkaviszony keretein belül, ezt minden további nélkül megteheti. Mindez azzal a nem elhanyagolható előnnyel jár, hogy minden ismételten megszerzett harminc napos szolgálati idő az öregségi nyugdíj mértékét 0,5 százalékkal növeli.

Folytatható keresőtevékenység 2015-ben a nyugdíj mellett?

A területen időről-időre napvilágot látnak új jogszabályok, az azonban tény, hogy 2015-ben is van lehetőség keresőtevékenységet folytatni az öregségi nyugdíj folyósítása mellett. Ennek mértéke azonban korlátok közé van szorítva, és ha a jogszabályban előírt összeget túllépi az ebből eredő bevétel, akkor a nyugdíj ellátás folyósítása szünetel.

A nyugdíjkorhatárt elérők a versenyszférában korlátok nélkül tevékenykedhetnek, de ha a közszférában szeretnének elhelyezkedni, akkor szüneteltetni kell az ellátást. Miután befejezte a munkavállalást a jogosult, úgy a korábbiakban már említett, harminc naponként 0,5 százalékos mértékű növeléssel együtt kapja majd újra a nyugdíj folyósítását.

A keresőtevékenység folytatása mellett sokan nem önszorgalomból döntenek, hanem jól megfontolt észérvek mentén, ugyanis sokan tisztában vannak azzal, hogy a várható nyugdíjuk nem lesz elegendő a megélhetésre. Nem csak a megszokott életkörülmények megteremtése a cél, hanem a KSH felmérései szerint az olyan egészségügyi kiadások finanszírozása is, amely kifejezetten az idős, nyugdíjas korosztályt érinti.