Az egyéni vállalkozók adózását is érinti az szja elmúlt évi változása. A 15%-ra csökkentett szja miatt kevesebb adóra számíthatnak az egyéni vállalkozók is.

Szabadabb mozgástér, egyéni elképzelések megvalósítása, az anyagi biztonság megteremtése, függetlenség- csak néhány olyan tényező, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy az egyéni vállalkozás indítása mellett tegyük le a voksot. Napjainkban, látva a munkaerő-piacon levő bizonytalan helyzetet, egyre többen gondolkodnak el azon, hogy a saját urukká váljanak, és olyan területtel foglalkozzanak, amely valóban közel áll hozzájuk, és a megélhetést is sikerülhet megteremteni segítségével.

A vonatkozó jogi szabályozás szerint választható az egyéni vállalkozás, de dönthetünk úgy is, hogy társas vállalkozás keretein belül kívánunk tevékenykedni. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei, hátrányai, a választásnál pedig a rendelkezésre álló anyagiak éppen úgy szerepet játszanak, mint a megvalósítandó célok, az adózási információk, vagy éppen az a terület, melyen tevékenykedni szeretnénk. Annak érdekében, hogy tisztában legyünk azzal, milyen kiadásokra számíthatunk, célszerű az aktuális jogi szabályozás terén tisztán látni, és minden információ birtokában meghozni azt a döntést, amely jelentősen befolyásolhatja anyagi biztonságunkat a jövőben.

Milyen fizetendő összegekkel kell számolni havonta?

Amennyiben főfoglalkozású egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor legalább a minimálbér utáni járulékok fizetésére kötelezett. Ha olyan tevékenységet végez, amelyhez középfokú végzettség szükséges, akkor a garantált bérminimumnak összege után számolandóak az adók.

A járulékok 18,5 %-ot tesznek ki, de meg kell fizetni a minimálbér 112,5%-a után a szociális hozzájárulási adót is, amely 27%-ot tesz ki. Abban az esetben, ha a minimálbért, vagy a garantált bérminimumot a vállalkozó nem veszi fel, mint fizetést, akkor a 15%-os SZJA fizetési kötelezettség nem terheli. További költséget jelenthet, ha bérleti díjat kell fizetni a helyiségért, de a rezsi, vagy például a könyvelő szolgáltatásainak igénybe vétele is további kiadásokkal járnak.

A 18,5 %-os járulékösszeg a következőkből tevődik össze:

• 10 % nyugdíjjárulék
• 7 % egészségbiztosítási járulék
• 1,5 % munkaerő-piaci járulék

2015-től már nincs lehetősége az egyéni vállalkozónak arra, hogy csökkentse a vállalkozói bevételt az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetlen szolgáltatások értékével a jövedelemminimum meghatározásakor. Az SZJA törvény értelmében ugyanis ez a vállalkozói bevétel két százalékát teszi ki. További változás, hogy az egyéni vállalkozó csak a keletkezés évét követő öt évben határolhatja el veszteségét, ennél előbbi megszűnés esetén a megszűnés évében kell leírni az elhatárolt veszteségeket.

Ki tartozhat az EVA hatálya alá?

A 2002. évi XLIII. törvény pontosan meghatározza mindazoknak az adózóknak a körét, akik élhetnek az egyszerűsített vállalkozói adó lehetőségével. Mindazok az egyéni és társas vállalkozások az adónem alá tartozhatnak, akik bejelentkeznek az adóhatósághoz, nincsen tartozásuk., cég esetébenpedig nem esett át az átalakuláson, új tagja ötven százalékot meghaladó szavazati jogot nem szerzett. Az EVA hatálya alá való bejelentkezésnek feltétele a bankszámlával rendelkezés is. Fontos, hogy a vállalkozás folyamatosan eleget tegyen az adófizetési kötelezettségnek, és nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a jövedéki törvény szabályoz. Társas vállalkozás esetében ez még azzal egészül ki, hogy az nem rendelkezhet résszel jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban.

Az adó kulcsa a 2014-es évhez képest nem változott, tehát 2015-ben is 37 %-ot tesz ki, ám ez csak abban az esetben érvényes, ha az adott évre vonatkozóan az árbevétel nem magasabb 30 millió forintnál. Ha meghaladja azt, akkor a 30 millió fölötti rész esetében 50 %-kal kell számolni. Természetesen, ha a cég alkalmazottat is foglalkoztat, akkor további költségek terhelik a járulékokat illetően.

Az EVA-jog megszűnik akkor, ha az adózó nem tesz eleget számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettségének. Ez nem csak az adóhatóság által kiszabott bírsággal jár, hanem azzal a hátránnyal is, hogy a tárgyévet követően négy évig nem tartozhat újra az EVA hatálya alá.

Bejelentkezés a KATA alá

Adózás szempontjából kedvezőbb, ha rendelkezünk heti 36 órás munkaviszonnyal, de ha ilyen nincs, akkor is lehetőség van a KATA alá történő bejelentkezésre, mégpedig főállás katásként. A 2012. évi CXLVII. törvény vonatkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójára, amely egyszerűbb adóbevallásnak bizonyul. A bejelentkezésre az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon van lehetőség.

Főállású kisadózó után havonta 50 ezer forint költséggel kell számolni, a főállásúnak nem minősülő esetében pedig havonta 25 ezer forint fix költség terheli majd az adózót, mely összeg megfizetésének a tárgyhót követő hónap 12. napjáig meg kell történnie. Abban az esetben, ha a naptári évben a bevétel meghaladja a hatmillió forintot, akkor a hatmillió feletti részre negyven százalékos adókulccsal kell számolni.

A kisadózó vállalkozások tételes adója azért is rendkívül kedvező, mert a hatálya alá tartozó adóalany gyakorlatilag a tételes adóval fizeti meg az olyan közterheket, mint a társasági adó, az egészségügyi hozzájárulás, a személyi jövedelemadó, vagy például a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó. Ha kisadózónak nem minősülő munkavállaló részére kerül jövedelem kifizetésre, akkor természetesen ezzel adókötelezettség jár.

ÁFA fizetés

Az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályozás szinte évről-évre változik. Az általános mérték 2015-ben az adó alapjának 27 százaléka, melyet termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell megfizetni vállalkozóként. A vonatkozó szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások esetében 5 % -ot kelljen csak megfizetni, s hasonlóképpen kedvezőbb, 18 %-os adó terheli az olyan alapvető élelmiszereket, mint a tejtermékek, vagy a gabona felhasználásával készült termékek.

Akkor választhatja az alanyi adómentességet a vállalkozó, ha az éves forgalma nem haladja meg a hatmillió forintot. Ilyenkor nem kell felszámítani az Áfát, de beszerzései után sem illeti meg az alanyi adómentességet választót az adólevonás joga.

Adóbevallás határidőre

Adóról szó lévén rendkívül fontos, hogy mindig időben történjen a bevallás, ezért célszerű tisztában lennie a 2015-ös határidőkkel. Havonta a tárgyhót követő 20-áig kell, hogy sor kerüljön erre, negyedévente az április, július, október, és következő év január 20-a a határidő, az éves áfa-bevallásnak pedig legközelebb 2016. február 25-ig kell megtörténnie.

Világosan látható tehát, hogy az adójogi környezet folyamatosan változik, s ennek nyomon követése, az aktualitások pontos ismerete rendkívüli odafigyelést igényel. Vállalkozásindítás előtt állva tehát első feladatként célszerű egy jó könyvelőt találni, aki a vonatkozó ismeretekkel ellát, segíti a munka pénzügyi, könyvelési részét. Mindez nem luxus, sokkal inkább olyan ésszerű döntés, mely lehetővé teszi, hogy idejét és energiáját valóban olyan területekre fókuszálja, amelyek elősegítik a vállalkozás hosszú távú eredményességét, s ezáltal a biztos anyagiakat.