Az ingatlan-nyilvántartásban minden hazai ingatlan szerepel, településekre bontva. A bejegyzett adatok megfelelnek a törvényben előírtaknak, továbbá minden olyan jogi szempontból fontos dolog is szerepel a nyilvántartásban, amely jelentős ténynek számít az ingatlannal kapcsolatosan. Mindemellett, az ingatlan tulajdonosának törvényben meghatározott adatai is szerepelnek a nyilvántartásban. Az ingatlan-nyilvántartás célja tehát az, hogy kérésre bárki megismerhesse egy adott ingatlannal kapcsolatos legfontosabb jellemzőket. A feljegyzett tények, valamint a bejegyzett jogok mindig hitelesnek minősülnek. Éppen ezért, senki sem hivatkozhat arra, hogy vásárlás előtt nem tudott egy bejegyzett jogról, vagy annak fennállásáról, hiszen a vevő felelőssége az, hogy kikérje az ingatlan minden adatát tartalmazó dokumentumot az ingatlan-nyilvántartás alapján. Az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Milyen részei vannak az ingatlan-nyilvántartásnak?

Az ingatlan-nyilvántartás áll:

• egy tulajdoni lapból, mely olvasható formában kerül megjelenítésre,
• egy adatbázisból, amely tartalmaz minden olyan adatot, amely a tulajdoni lapról eltávolításra került,
• egy állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból,
• digitális, valamint analóg térkéses adatokból készült adatbázisból,
• és egy okirattárból álló adatbázisból.

Mi a tulajdoni lap?

A tulajdoni lapot tekintjük az ingatlan-nyilvántartás egyik leggyakrabban használt részének, hiszen egy ingatlan adásvétele során igen fontos szerepe van. A tulajdoni lapon ugyanis, minden olyan adat szerepel, amely az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, illetve jogilag fontos tényeket tartalmazza. Emellett az ingatlan tulajdonosának pontos nevét és egyéb adatait is tartalmazza a tulajdoni lap, amelynek másolatát a földhivatalnál lehet kikérni.

A tulajdoni lapnak három főbb része van, amelyet római számokkal szokás jelezni.

A tulajdoni lap első, vagyis I. része azokat az adatokat foglalja össze, amelyek az ingatlan általános dolgairól szólnak. Ilyen például a település neve, ahol az ingatlan elhelyezkedik, a helyrajzi szám, az utca, út, tér stb. neve, amelyen az ingatlan áll, az épület rendeltetésének jellegét, vagyis azt, hogy gazdasági épületről, üdülőről, netán lakóházról stb. van-e szó, illetve az is szerepel rajta, hogy az ingatlan milyen minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet képvisel. Amennyiben az ingatlan zártkertnek minősül, az feltűntetésre kerül a tulajdoni lapon, az ingatlan jogi jellege mellett. A jogi jelleg lehet például társasház, műemlék, tanya, vagy szövetkezeti ház is.

A tulajdoni lap (második) II. része, melyet római kettessel jelölnek, a tulajdonosra vonatkozó tartalmazza. Emellett, tartalmazhatja a vagyonkezelői jog jogosultjának adatait és az ingatlanra vonatkozó egyéb adatokat is. Ezek az adatok a következők lehetnek:

• a tulajdonos tulajdoni hányadának mértéke,
• a bejegyzés sorszáma,
• az, hogy milyen jogcímen tett szert az ingatlanra a tulajdonosa,
• a tulajdonosi jogállás,
• amennyiben állami tulajdonban áll az ingatlan, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve is feltűntetésre kerül,
• továbbá, ha az ingatlan tulajdonosa természetes személynek minősül, akkor a törvényben meghatározott adatokat is fel kell tűntetni vele kapcsolatban. Ilyen például a név, lakcím, kiskorú esetén a törvényes képviselő neve, jogi személy esetén pedig, a szervezet neve és székhelye.
• Szerepel továbbá a bejegyző határozat száma, valamint az ezzel kapcsolatos beadvány beérkezésének pontos időpontja,
• minden törölt bejegyzésre vonatkozó utalás,
• a törlő határozatok száma,
• valamint egyéb kiegészítő bejegyzés is a tulajdoni lap II. részén.

A tulajdoni lap (harmadik) III. része az ingatlan terheivel kapcsolatos adatokat tartalmazza. Ilyen többek között például a földhasználati jog, a haszonélvezeti jog, jelzálogjog, az életjáradéki jog, az elővásárlási jog és a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog is.

Ezen a lapon továbbá az is feltűntetésre kerül, hogy milyen jogilag jelentős tények kapcsolódnak az ingatlanra bejegyzett jogokhoz. Ilyen tény lehet többek között a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás ténye, a bírósági ítéletre alapozott tulajdoni korlátozás, az elidegenítési és terhelési tilalom, büntetőeljárás megindítása, zárlat, zár alá vétel, vagy az ingatlan lebontásának ténye stb.

A tulajdoni lap része továbbá a széljegy is. Amikor egy tulajdoni lappal kapcsolatos kérelem érkezik be, azt minden esetben széljegyzet formájában feljegyzik a tulajdoni lapra, még a kérelem benyújtásának napján. Ekkor széljegyzetként a beadvány iktató száma kerül fel a tulajdoni lapra, amely azt jelzi, hogy az eljárás megindult. Emellett a széljegyzet tájékoztat az ügy rangsoráról és az ügyintézés sorrendjéről is. A széljegyzet tájékoztatást ad tömören arról is, hogy mit is tartalmaz pontosan a beadvány. A tulajdoni lapon akár több ilyen széljegy is lehet. A széljegy tehát, mindig valamilyen elintézetlen beadványt takar, vagyis a földhivatalnál még folyamatban van a kérelem elbírálása. A széljegyzetet sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen megeshet, hogy a lakást már valakinek értékesítették korábban, akinek tulajdonjog bejegyzési kérelme miatt került széljegyzet a tulajdoni lapra. Kis odafigyeléssel elkerülhető, hogy csalás áldozatává váljunk.

Mióta létezik ingatlan-nyilvántartás?

Mai formájában 1973-tól beszélhetünk ingatlan-nyilvántartásról, ugyanis ekkor vonták össze a telekkönyv és az állami földnyilvántartás rendszerét. Korábban külön nyilvántartásban szerepeltek az ingatlanok és a földek. A bíróság feladata volt az ingatlanokat tartalmazó telekkönyv vezetése, valamint a terhek bejegyzése, míg a földhivatalok kizárólag az állami földnyilvántartással foglalkoztak. Napjainkban, ha bármilyen ingatlannal kapcsolatos ügyintézés válik szükségessé, akkor a földhivatalokban tudjuk elintézni a teendőket.

A földhivatalok az ingatlan-nyilvántartás során nem csak nyilvántartás-vezetési kötelezettségüknek tesznek eleget, de mindazokkal az ügyekkel is foglalkoznak, amelyek a földekkel és az ingatlanokkal kapcsolatban felmerülnek, vagyis az ezekhez kapcsolódó jogokat bejegyzik. Jellemzően ilyenek a használati jog, a haszonélvezet, a telki szolgalom, a vételi jog, az elő-,és visszavásárlási jog, a tartási-, és életjáradéki jog, valamint a napjainkban sajnos sok esetben aktuálissá váló jelzálogjog és végrehajtási jog. Mindezeknek ingatlan adásvétel esetében rendkívüli jelentősége van, hiszen a vásárló az ingatlan-nyilvántartásból tud megbizonyosodni arról, hogy minden rendben van az ingatlannal.

Mi az a TakarNet?

A hálózat, amely a Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése névre hallgat, tulajdonképpen a földhivatalokat köti össze, és azt a célt szolgálja, hogy elektronikus úton bármikor lekérhetőek legyenek az egyes ingatlanokra vonatkozó adatok. Ez nem csak az ügyintézést gyorsítja fel, de lehetővé teszi egyes külső felhasználók számára is a hozzáférést. Jellemzően ilyenek a bankok, az ügyvédi tevékenységet végzők, az önkormányzatok, közjegyzők, illetékhivatalok. A cél szintén a korábban említett, vagyis a hivatalos ügyek felgyorsítása.

A TakarNet hálózaton keresztül nem hiteles tulajdoni lap másolatok, helyszínrajzok, e-hiteles tulajdoni lap másolatok érhetőek el. A rendszer keresési lehetőséget biztosít, mégpedig helyrajzi szám, vagy például postai cím alapján. Természetesen a személyes ügyintézéshez hasonlóan a webes felületen keresztül történő lekéréseknek is díja van, ezért mindazoknak, akik hozzáféréssel rendelkeznek a rendszerhez, egyúttal folyószámlával is rendelkeznek ott, amelyből minden lekérdezés után levonásra kerül majd annak költsége.

Hogyan lehet jogot bejegyeztetni, törölni a földhivatalnál?

Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolatai alapján van lehetőség bármilyen jogot, tényt, annak módosulását, illetve megszűnését bejegyeztetni. Hasonlóképpen bejegyeztethető bíróság ítélete, vagy határozata is.

Tulajdonjogot töröltetni hatósági határozat alapján lehet, vagy abban az esetben, ha a felek elállnak a szerződéstől, felbontják azt, vagy megszüntetik. Abban az esetben, ha a tulajdonjog törlésre kerül, akkor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban szereplő előző állapotot állítja vissza, vagyis az lesz újra a tulajdonos, aki a törölt személy előtt volt.

A vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen igazolásokra van szükség a bejegyzéshez, és a szükséges okiratnak milyen kötelezető tartalmi kellékekkel kell bírnia. Fontos tudnivaló, hogy kizárólag közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján lehet a következő jogokat bejegyezni, módosítani, vagy megszüntetni:

• tulajdonjog
• használati jog