A bontási tevékenység engedélyeztetéséhez szükséges kérelem mellé, néhány mellékletet is csatolni kell, elektronikus formában. Ezek a következők:
- Igazolni kell az eljárási illeték befizetésének tényét,
- továbbá azt az építészeti dokumentációt, amely a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében kerül meghatározásra.
Mindezek mellett, csatolni lehet az ügyben érintett felek fellebbezési jogáról való lemondását nyilatkozat formájában, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján.
Hogyan történik a döntés meghozatala, hogyan bírálják el a bontási engedélyre irányuló kérelmet?
Az eljárás során, helyszíni szemlére kerül sor, amelyet az építésügyi hatóság kezdeményez. A szemle során felmérik azt, hogy a döntés meghozatalának feltételei adottak-e az érintett épülettel kapcsolatban, illetve azt is ellenőrzik, nem kezdődött-e el már a bontási tevékenység az engedély kiadása előtt. Emellett, az is felmérésre kerül, hogy a bontás nem veszélyezteti-e egy másik olyan építmény, vagy építményrész állapotát, amely a szomszédos telken helyezkedik el.
Az építésügyi hatóság megvizsgálja továbbá azt is, hogy a bontási munkálat, amelyet végre szeretnének hajtani, kielégíti-e környezetvédelmi, biztonsági, örökségvédelmi és műszaki követelményeket. Ellenőrzik azt, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e meg az épület bontását, a tervezőként megjelölt személynek van-e jogosultsága az építési tevékenységgel kapcsolatos iratok elkészítésére, valamint azt is megvizsgálják, hogy rendelkezésre állnak-e azok a mellékletek, amelyeket az építésügyi hatóság engedélykérelemmel kapcsolatos jogszabályban előírnak.
Amennyiben a bontási kérelem valamely része megsérti a fent említett feltételek valamelyikét, úgy a kérelem elutasításra kerül.
Az a személy, aki tervező jogosultság hiányában végzi el egy épület bontását, 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
A bontási engedély a kiadástól számított egy évig hatályos. A jogerőre emelkedett bontási engedély hatálya meghosszabbítható abban az esetben, ha a hosszabbítást az építésügyi hatóság rendeli el, vagy a tényleges bontás már elkezdődött, és előre láthatóan folyamatos munka mellett, 3 év alatt be is fejeződik.
A bontás elvégzésének befejeződése után legkésőbb 15 nappal jelenteni kell, a munkálatok végét, az építésügyi hivatal felé. Ezt követően, a bontás tényét a hivatal helyszíni szemle során ellenőrzi.
A bontási engedély iránti kérelem ára
A bontási engedély árát a bontani kívánt épület hasznos alapterülete alapján kell kiszámítani, mégpedig úgy, hogy az alapterület 100 m2-ként 10.000 forintnak minősül. Számítható továbbá úgyis, hogy darabonként 10.000 forint, vagy folyóméterenként 1.000 forint az összeg. A bontás tudomásul vételére irányuló eljárás díja 5.000 forint.
Hogyan történik az épületek elbontása?
Mielőtt bármilyen bontási feladat elvégzésre kerülne, rendkívül fontos, hogy minden engedélyt beszerezzünk. Ezek hiányában akár komoly következményei is lehetnek a figyelmetlenségnek. A vonatkozó jogszabályok maximális követése tehát nélkülözhetetlen akkor is, ha épületbontásról van szó. Kevesen tudják, de a villany-, és gázvezetékkel kapcsolatos teendők is engedélykötelesek, tehát mind eltávolítás, mind a velük kapcsolatos ideiglenes megoldások esetében a vonatkozó hatósághoz, valamint az önkormányzat építési osztályához kell fordulni. Fontos, hogy tapasztalt szakembereket kérjen fel a munkára, ugyanis a biztonság, és a mérőóra állásokkal kapcsolatos feladatok ellátása kizárólag így valósítható meg. Ne feledje, ingatlan tulajdonosként számlafizetési kötelezettségeinek feltétlenül eleget kell tennie, így míg ezt nem teszi meg, a bontásra, valamint a mérőórák felszámolására nem kerülhet sor!
Költséghatékonysági és funkcionális szempontok is indokolják, hogy az engedélyek beszerzése után a tetőszerkezet szakszerű elbontásával induljanak meg a munkálatok. Mivel a tetőről leszedett anyagok, a cserepek és a tetőlécek sok esetben újrahasznosíthatóak, így érdemes erre a feladatra valóban odafigyelni. A mai építési alapanyag árakat ismerve hasznos lehet, ha újrahasznosítja ezeket akár saját ingatlan felhúzásakor, akár értékesítés kapcsán. A területen tevékenykedő cégek sok esetben segítséget tudnak nyújtani az értékesítéshez, vagy akár saját célra felvásárolják a használható tetőszerkezeti alapanyagokat. Természetesen ehhez nélkülözhetetlen, hogy szakszerűen és körültekintően történjen a tetőszerkezet elbontása, valamint a cserepek épségére is ügyeljenek a munkások. A gyors munkavégzés nem biztos, hogy a kívánt minőséget is biztosítja.
Ha a tetőszerkezet kemény alapanyagai eltávolításra kerültek, jöhetnek a fából készült anyagok, a gerendák és a béléstestek. Esetükben már problémásabb lehet az újrahasznosítás, de ha nem korhadtak vagy sérültek azok, akkor még felhasználhatóak ilyen vagy olyan célokra. Hasonlóképpen remek lehetőségeket rejtenek magukban a nyílászárók, az ajtók és az ablakok. Bár kétségtelen, hogy egy bontásra ítélt épület esetében ezek eléggé elavultak és sérültek már, de érdemes szakértő szemmel megnézni azokat, hátha felhasználhatóak még valamilyen módon. Vannak olyan cégek, melyek kifejezetten használt nyílászárók forgalmazásával foglalkoznak, célszerű lehet felkeresni őket.
Az ezután következő falazat lebontásával még nem érnek véget a munkálatok, hiszen bármilyen további munkálat előtt el kell távolítani az épület talapzatát, valamint a sávalapot is ki kell forgatni a földből. Miután mindez megtörtént, már csak a tereprendezés van hátra, és gyakorlatilag olyan, mintha az adott telken soha nem is állt volna ingatlan. Mindezt elsősorban azok szokták választani, akik bontásra váró, gyakorlatilag használhatatlan épülettel bíró telekhez elérhető áron jutnak hozzá, és tulajdonképpen csak a bontás, valamint előtte természetesen az engedélyek beszerzése szükségesek az új ingatlan felhúzásának előkészítéséhez.
Vannak olyan esetek, amikor a hagyományos bontási eljárás nem vezet eredményre. Jellemzően ilyenek az acélcsarnokok, vagy acélvázzal kialakított épületek. Esetükben a szakemberek speciálisan ilyen bontási célra kialakított módszereket használnak, lángvágásos technológiát, törőzést, vagy roppantásos módszert. Napjainkban az épületbontás során egyre többen részesítik előnyben a környezetkímélő megoldásokat.
Hogyan zajlik a bontási engedélyezési eljárás?
A bontási engedély iránti kérelem benyújtása után a hatóság köteles harminc napon belül döntést hozni. Természetesen az építésügyi hatóságnak több feladata is van ez idő alatt, melyeknek mindenképpen eleget kell tennie. Így az elbírálás során vizsgálnia kell olyan tényezőket, hogy a tervezett munkálatok megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek. Így a műszaki, a kulturális örökségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi előírásokat is szemmel kell tartani. Nem mindegy az sem, hogy a bontási engedély kiadása nem ütközik-e jogszabályba, valamint nincs-e rajta olyan ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, amely tiltaná a bontást. Abban az esetben, ha ezek bármelyike előfordul, a hatóság határozatba foglalja az elutasítást.
Milyen mellékletek szükségesek a bontási kérelem beadásához?
Mi az a bontási engedélyezési dokumentáció
Számos bontásra ítélt építmény esetében felléphetnek bonyodalmak, melyek akár életveszély kialakulását is kockáztatják. Ilyen alkalmakkor olyan tartószerkezeti műszaki leírás szükséges a veszély elhárításához, amelynek betartásával megelőzhetőek a problémák. Az úgynevezett bontási engedélyezési dokumentációnak tartalmát a vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza. Ennek alapján tartalmaznia kell:
- 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amely a földhivatal által kerül hitelesítésre.
- Egy olyan műszaki leírást, amelyből a szakemberek megtudhatják az építmény pontos adatait, annak eredeti rendeltetését, valamint a hozzá tartozó közművekről is bővebb információhoz juthatnak.
- Bontás során az építmény alapanyagaitól, építési módszereitől függően többféle bontási technológiát szoktak alkalmazni. A bontási engedélyezési dokumentációban részletesen kell szólni arról, hogy milyen technológiát terveznek alkalmazni, milyen sorrendben bontják majd el az épület egyes részeit, és mikor kerül sor a közművek leválasztásáról, hogyan történik majd az. Arról is mindenképpen nyilatkozni kell, hogy a bontás során keletkezett anyagokkal mit tervez a tulajdonos.
- Ha az építmény helyi védelem, illetve műemléki vagy tájképi jelentőséggel bír, akkor arról fényképeket kell csatolni, méghozzá az építmény minden nézetéről. Ilyen esetekben 1:100 méretű alaprajzokat, valamint a homlokzatok felmérési rajzát is mellékelni kell.
- A zártsorú beépítés során az elbontás hatással lehet a környező ingatlanokra. Fontos, hogy szakértő véleményét is kikérjék erről, elsősorban a szomszéd építmények állagvédelmét megcélozva.
Lehetséges-e fellebbezni az építésügyi hatóság döntése ellen?
Természetesen van lehetőség erre, méghozzá a döntés közlését követő 15 napon belül. A fellebbezési eljárás illetékköteles, 30.000 forintos költséggel jár a fellebbező számára. Bár a fellebbezés benyújtása esetében nem lehet végrehajtani a határozatot a fellebbezés elbírálásáig, de vannak olyan esetek, amikor a végrehajthatóság megtörténhet a fellebbezés tényétől függetlenül. Ennek jellemző példája az, amikor a cél valamilyen életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megszüntetése.
Milyen következményekkel járhat az engedély nélküli bontás?
Amennyiben a jogszabály által megkívánt követelményeket figyelmen hagyjuk, építésügyi bírság kiszabására számíthatunk. Ezt egy összegben, 60 napos határidővel kell befizetni, részletfizetésre a hatóság nem szokott engedélyt adni. A befizetést a hatóság felé annak megtörténte után három napon belül igazolni kell.
Fontos tehát, hogy amennyiben bontás válik szükségessé, minden esetben a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelően járjunk el, ellenkező esetben ugyanis anyagi következményeit kell viselni a szabályozás figyelmen kívül hagyásának.
