Táppénz összege 2016 – mennyi ideig jár?

Fotó: © COMSALUD / Flickr
Fotó: © COMSALUD / Flickr
A stresszes életmód, a folyamatos rohanás, a táplálkozás és sa rendszeres testmozgás elhanyagolása, vagy egészen egyszerűen csak genetikai tényezők előbb vagy utóbb megbetegedésekhez vezetnek. Valószínűleg minden munkavállaló megtapasztalta már a lebetegedés kellemetlenségeit, melyek együtt járnak a munkaképtelen állapottal. Mielőtt azt gondolná, hogy a munkahelyi hajtás, vagy magánéleti teendői a 2015-ös évben csökkennének, érdemes átgondolnia, hogy ez így történt-e a múltban. Bár a betegségek megelőzése érdekében tehet, de ha már ágynak esett, akkor nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, milyen anyagi lehetőségei vannak, amelyeket kihasználhat. Az év eleji jogszabálymódosulások valószínűleg nem érintik a táppénzt 2015-ben, így munkavállalóként továbbra is jogosult lesz arra. A lebetegedés idején is meg kell élni valamiből, ezt a célt szolgálja a betegszabadság, valamint a táppénz. A kettőt 2015-ben is mindenképpen el kell különíteni egymástól, hiszen más-más alkalommal járnak. Lássuk most először a lényegi különbséget közöttük!

A betegség első 15 napjára a munkáltató adja ki a betegszabadságot, melyhez erről szóló orvosi igazolás bemutatására van szükség. Finanszírozásában eltér a táppénztől, hiszen míg azt az egészségbiztosító fizeti, addig a táppénz a munkaadót terheli. A betegszabadság idejére a távolléti díj hetven százaléka illeti meg a munkavállalót, és utána járulékot, valamint adót is fizetni kell.

A táppénz iránti kérelmet 2015-ben is a munkáltatónál kell benyújtani, amennyiben szükségessé válik, de ha nem rendelkezik kifizetőhellyel, akkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékes szervét kell megkeresni személyesen, postai úton, vagy elektronikus formában. Ez utóbbi esetében lehetőség nyílik a szükséges nyomtatvány kitöltésére, s az OEP-hez történő eljuttatás alkalmával természetesen csatolni kell az orvosi igazolást, vagy amennyiben kórházi ápolás szükséges, akkor az erről kiállított igazolást, továbbá a foglalkoztatói igazolást. Fontos tudnivaló, hogy magánorvos nem adhatja ki az igazolást a keresőképtelenségről, viszont a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás orvosa, ideggondozó, bőr-, és nemibeteg gondozó, onkológiai gondozó szakorvosa, tüdőgondozó, valamint az egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosa viszont minden további nélkül megteheti ezt. A szakembernek meg kell nevezni azt a betegséget, amely miatt úgy véli, hogy szükség van a táppénzre a beteg gyógyulásának érdekében.

Ahhoz tehát, hogy táppénz járjon, három feltételnek kell egyszerre teljesülni 2015-ben:

 
  • a munkavállalónak biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie
  • rendszeresen fizetnie kell az egészségbiztosítási járulékot munkáltatói levonáson keresztül
  • orvosi igazolással rendelkezik a keresőképtelenség bizonyítására

A táppénz maximálisan egy évre igényelhető, ám természetesen vannak olyan esetek, amikor felfüggesztésre kerül. Ennek tipikus példája, ha nem tartja be az orvos utasításait, vagy a kórházban az ellenőrző vizsgálatokon nem vesz részt. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 50-60 százaléka, és van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen igényelje a beteg azt, mégpedig hat hónapra.

A táppénzt nem szívesen választják a munkavállalók, hiszen keresetük így jóval kevesebb, ám vannak helyzetek, amikor az egészségre való odafigyelés sokkal fontosabb, mint az anyagiak hajtása. Lássuk most, hogy milyen tényezők vannak hatással arra, hogy mekkora összeget kaphatunk abban az esetben, ha táppénz igénylése válik szükségessé!

A következők biztosan befolyásolják 2015-ben is a táppénz mértékét:

  • a jövedelemmel ellátott időtartam
  • a jövedelem összege
  • az előzőekből kiszámított napi átlagkereset
  • a táppénz mértéke százalékosan
  • az egy napra maximalizált összeg ( nem lehet magasabb, mint a minimálbér kétszáz százalékának harmincad része )
  • a nem rendszeres jövedelemnek minősülő prémium, év végi részesedés, vagy például a törzsgárda jutalom is befolyásolja az összeget, de természetesen csak azzal az időtartammal arányosan figyelembe véve, amelyre azokat adták.

S hogy mi alapján dől el, hogy a napi átlagkereset hány százalékát kapja a munkavállaló táppénz gyanánt? Kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetében hatvan százalék, két évnél rövidebb jogviszony esetében ötven százalék jár.

A táppénz igénylésekor azzal mindenképpen számolni kell, hogy az 2015-ben is utólag kerül kifizetésre, és még ha minden csatolandó okmány, igazolás rendben van, akkor is 18 nap az ügyintézési határidő, hiánypótlás esetén pedig 30. Lehetőség van táppénz előleg felvételére abban az esetben, ha az ügyintézés meghaladja a harminc napot, mert hiányoznak bizonyos adatok a megállapításhoz. Viszont akkor, ha a megállapítás során az eljáró szerv arra jut, hogy a táppénzre nem jogosult az igénylő, akkor az előleget harminc napon belül vissza kell fizetni. Amennyiben a jogosult elhunyt, akkor házastársa, gyermeke, unokája, nagyszülője, vagy testvére kérheti a fel nem vett ellátást. A kérelem benyújtására egy év áll rendelkezésre.

A társadalmi szolidaritás elve megköveteli, hogy bizonyos helyzetekben méltányosságot gyakoroljon az eljáró szerv az elbírálás során. A rendelkezésre álló anyagi keretek között mód van arra, hogy akár a táppénz összegét, akár a folyósítás idejét az előírtaktól eltérően állapítsa meg, ám a százalékos arány, valamint a napi maximalizált összeg még így sem haladható meg. A méltányossági kérelem benyújtására a jogosultság lejártát követő 15 napon belül van lehetősége az érintetteknek, mégpedig az illetékes egészségbiztosítási szakizgazgatási szervnél.

A bejelentett munkaviszony tehát nem pusztán az adófizetési kötelezettségnek való elégtétel miatt fontos, hanem a nyugdíj, valamint az egészségbiztosítás miatt is. A táppénz nyújtotta pénzbeli ellátás segítséget jelent 2015-ben is az olyan krízishelyzetekben, amikor hosszabb időtartamú megbetegedés miatt keresőképtelenné válunk.