Az adójogi jogszabályok értelmében adókedvezmény illeti meg mindazokat, akik fogyatékkal élnek. Ez többek között a cukorbetegekre is vonatkozik, tehát a témával kapcsolatos tudnivalók ismeretes sokak számára fontos lehet. Minden olyan hónapban visszaigényelhető a jogszabályban meghatározott összeg, amikor a súlyos fogyatékosság akár egyetlen napra is fennáll. Az összeg a minimálbér 5 százalékának felel meg, amelyet az SZJA-bevallásban lehet visszaigényelni minden érintett hónapra vonatkozóan. Természetesen az adóhatóság ellenőrzi a szakorvos vagy a háziorvos által kiállított igazolást.

Ki számít súlyosan fogyatékosnak?

Az első kérdés, ami felmerülhet, az a jogszabály személyi hatálya, vagyis hogy kik jogosultak a kedvezmény igénybevételére. Az előírások pontosan fogalmaznak, amire a visszaélések elkerülése végett valóban nagy szükség van.

A vonatkozó kormányrendelet a következő betegségek esetében ad lehetőséget az adókedvezményre:

• Rokkantsági járadékban részesülők esetében. 2-es típusó cukorbetegség, valamint annak következtében kialakult betegségek.
• Hallássérültek Azok tartoznak ebbe a körbe, akiknek a hallásküszöb értéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülére vonatkozóan 60 decibel felett van.
• Látássérültek Pontosan meghatározott a látásélesség, mely szerint mindkét szemen 5/70, vagy egyik szemén 5/50, másik szemén három méterről olvassa az ujjakat, vagy az egyik szemén maximum 5-40, a másik szemén pedig nincs fényérzékelés. Akkor is jár a kedvezmény, ha a látótér mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb, illetve a szürkehályog betegségben érintettek számára is.
• Mozgássérültek A személyemelőt, kerekesszéket, kádbaemelőt használók, a művégtagot, járógépet, boto, gördülő járókát, vagy járókeretet használók, valamint azok is e körbe tartoznak, akik önerőből nem tudnak tömegközlekedési eszközre felszállni, vagy megközelíteni a megállót.
• Említést érdemel a sclerosis multiplex, mely akkor jogosít adókedvezményre, ha a fentiekben felsorolt valamelyik jellemzővel társul. Ez a betegség egyébként a lábak gyengeségével, járásbizonytalansággal, koncentrációs zavarokal jár, de nem ritka forgó jellegű szédülés, és a járási nehezítettség, melyek egyértelműn lehetetlenné teszik az önálló közlekedést.
• A végtagok bénulása, deformitása, egyes ízületi elváltozások is e körbe tartoznak, de a gerincoszlop és a vázizomzat olyan elváltozásai is, amelyek a járást, a helyzetváltoztatást legalább ötven százalékban korlátozzák.
• A központi idegrendszert érintő olyan betegségek, amelyek legalább ötven százalékban felelőssé tehetőek a mozgásfunkciók hanyatlásáért, szintén felsorolásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban.

Ki állapítja meg a fogyatékosságot?

Minden esetben a háziorvos, vagy a betegség sajátosságaiból adódóan érintett szakorvos állítja ki az igazolást.

Mit kell tartalmazni az igazolásnak?

• Személyazonosító adatok, lakóhely, adóazonosító jel.
• A szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma.
• A súlyos fogyatékosság ideiglenes vagy végleges voltára vonatkozó megállapítás.
• Az igazolás hatályára vonatkozó információk.
• A háziorvos, vagy a kiállító szakorvos aláírása.

Az adókedvezmény fogyatékosok számára a 2017-ben évben is igénybevehető lesz, a pontos összegről érdemes az adóhatóság weboldalán tájékozódnia, ahol mindig naprakész, aktuális összegek várják. A NAV adatainak vizsgálata során kiderült, hogy a minimálbér összegének folyamatos növekedésével a személyi kedvezmény havi összege is folyamatosan növekedett. A 2008-as havi 3450 forint helyett 2014-ben 5075 forint volt a havi összeg.

2017-ben az adókedvezmény 6383 Ft. Tehát 2017-ben emelkedik az adható adókedvezmény mértéke, mert a minimálbért is megemelték. Az adókedvezmény a minimálbér 5%-a, a súlyosan fogyatékos személyek részére. A felsorolt egészségügyi problémákkal küzdve fontos, hogy kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek igénybevehetőek a jogszabály adta előnyökkel élve.