A bérkalkulátor segítségével kiszámolhatjuk, hogy a különböző járulékok bruttó bérből történő levonása után mennyi marad meg valójában a fizetésünkből. A bérkalkulátor az összes levonásra kerülő járulékot számba veszi, így nincs más dolgunk, mint beírni bruttó bérünk összegét és már láthatjuk is, hogy mennyi a nettó bérünk.

A bruttó bérből a legnagyobb összeget a gyermektelenek esetében vonják le. A legújabb adózási szabályoknak megfelelően 3 vagy több gyerek után már nagyon csekély a levonások mértéke.

Hogy a bérkalkulátort használni tudjuk, tudnunk kell, pontosan mennyi a bruttó bérünk. Ennek összege egyedileg van meghatározva, amennyiben valakit a Munka Törvénykönyve alapján alkalmaznak. A bérminimumot azonban a munkáltatónak meg kell határoznia a rendes munkaidőre vonatkozólag. Ennek összege nem lehet kevesebb annál, amit évente karácsony előtt kormányrendeletben meghatároznak. Itt szabják meg minimálbér és a garantált bérminimum összegét is.

2019-ben a minimálbér 149.000 Ft, a garantált bérminimum 195.000 Ft.

A jogszabály hatálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed.

Belőle levonásra kerül:

• 15% személyi jövedelemadó
• 7% egészségbiztosítási járulék (4% természetbeni + 3% pénzbeli járulék)
• 10% nyugdíjbiztosítási járulék
• 1,5% munkaerő piaci járulék

A munkáltató által fizetetendő járulékokat a bérkalkulátor szintén számba veszi:

• 19,5% szociális hozzájárulási adó
• 1,5% szakképzési hozzájárulás

Családi adókedvezmény

2014-ben a személyi jövedelemadó törvény több szempontból is módosult. A legnagyobb változás a családi adókedvezmény, melynek következtében a személyi jövedelemadóból még ki nem merített rész az egészségbiztosítási járulék 4%-os természetbeni járulékából is levonásra kerülhet. Ezen felül a 10%-os nyugdíjjárulékból és a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékból is levonható egészen addig, míg van fennmaradó adókedvezmény, amiből a levonás megtörténhet. Ez a változás családok tízezrei számára jelent könnyebbséget.

2019-től a 2 gyermeket nevelő családoknak nő az igénybe vehető családi adókedvezmény összege.

• 1 gyermek után 10.000 Ft
• 2 gyermek után 40.000 Ft számolható el havonta (ez gyerekenként 20.000 Ft).
• 3 vagy több gyermek esetén gyerekenként 33.000 Ft vehető igénybe.

2014. január 1-től a munkaviszony megszűnése után a munkaviszony alapján juttatott jövedelmekre szociális hozzájárulási adót vetettek ki.

Aki nem rendelkezik hivatalos munkaviszonnyal, vagyis nem biztosított, az egészségügyi járulék fizetésére kötelezett. Ennek összege 2019-ben 7.500 Ft, korábban 2018-ban 7.320 Ft, míg 2017-ben 7.110 Ft volt.

A munkáltató a munkavállaló részére béren kívüli juttatásokat nyújthat, ezek lehetnek természetbeniek, illetve pénzbeliek. Ezeket bizonyos határig a munkáltató az adójából leírhatja, azaz adómentesek és a munkavállalónak sem kell adóznia utánuk, mivel nem számítanak jövedelemnek. Ha a béren kívüli juttatás összege átlépi az adómentesség határát, jövedelemnek számít, így éppen olyan adó- és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik rá, mint a munkabérre és az adóbevallásban is meg kell jelennie. A munkáltató ebben az esetben munkaadói járulék, társadalombiztosítási járulék és szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett. A munkáltatót jogszabály kötelezi arra, hogy meghatározott mértékig megtérítse a munkába járás költségeit (pl. bérlet formájában), illetve a munkavégzéshez szükséges védőfelszerelés, munkaruházat költségeit.

A bérkalkulátor a fentebb említett tényezőkön túl kitér a közfoglalkoztatásra, a tejes munkaidős és az egyszerűsített foglalkoztatásra is. Mindegyik foglalkoztatási formára eltérő jogszabály érvényes, de a Munka Törvénykönyvében foglaltaknak minden esetben meg kell felelni.

A közszolgálati szférában dolgozókra szintén más előírások érvényesek. A közalkalmazottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köztisztviselőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozik. A köztisztviselőket korábban kormánytisztviselőknek nevezték és a kormánytisztviselőkről szóló törvény, valamint a köztisztviselői törvény volt rájuk nézve érvényes. A járulékok levonása őket is érinti, akárcsak a többi munkavállalót, de a levonások más tételekből állnak össze és másként számítják őket.

A közalkalmazottak végzettségük és munkaviszonyban töltött évek alapján kerülnek különböző fizetési kategóriákba, illetve illetménykiegészítésre jogosultak. Az ő munkabérüket illetménynek nevezzük, ami alapilletményre és illetménykiegészítésre osztható.

Az illetményt egyedi módon számolják a közszolgálati tisztségviselők esetében. Az erre vonatkozó táblázatok a 2011. évi CXCIX. törvény 1. számú rendeletében találhatók. A kormányrendeletben meghatározott garantált bérminimumra ők is jogosultak. Külön táblázatban határozzák meg a középfokú s a felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztségviselők illetményének kiszámítását, mivel eltérőek esetükben az előrejutás lehetőségei. Aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, hamarabb átkerül egyik fizetési kategóriából a másikba. Pl. egy középfokú végzettségű munkavállaló 2 év alatt lesz gyakornokból előadó, ezzel szemben egy felsőfokú végzettségi 1 év alatt fogalmazó lesz. A kategóriák elnevezése is különbözik, középfokú végzettség esetén előadó és főelőadó, míg felsőfokú végzettség esetén tanácsos és főtanácsos a hivatalos megnevezés. A magasabb címhez tartozó magasabb szorzószámot a törvény melléklete tartalmazza.

A közalkalmazottakat és köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés a nyelvvizsgapótlék, valamint a vezető beosztáshoz kapcsolódó pótlékok. A törvény kimondja, hogy illetménypótlékokat is lehet adni. Erről egy kívülálló nem tud, amikor a meghirdetett közszolgálati munkára pályázik, mivel ezekről a működési és a szervezeti szabályzat rendelkezik. Amennyiben az adott hivatal vezetője úgy határoz, hogy valamilyen szempont alapján (pl. szakmai vizsga, kiegészítő végzettség, eltérítés) illetménykiegészítést ad, az a szervezeti és működési szabályzatból derül csak ki.

Az egyszerűsített foglalkoztatás kizárólag mezőgazdasági idénymunkára, valamint alkalmi munkára és naposkereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett, vi 120 napot meg nem haladó idénymunkára (pl. idegenvezetés) vonatkozó foglalkoztatási forma. A 2010. évi LXXV. törvény rendelkezik erről a foglalkoztatási formáról, ami utoljára 2013. január 1-jén módosult. Ez a törvény érvényes a filmiparban végzett statiszta munkára is, melynél a napi nettó bér felső határa 12.000 Ft. A munkabér alapját ezekben az esetekben alapbérként vagy teljesítménybérként legalább a legkisebb munkabér 85%-a, illetve a garantált bérminimum 87%-a adja. Az egyszerűsített foglalkoztatási formánál a munkáltató ugyanúgy köteles bejelenteni az adóhatóságnak a munkavállaló bizonyos adatait (név, adóazonosító, foglakoztatás napjainak száma).

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkáltató által fizetett közterhek is speciálisan vannak meghatározva. Turisztikai és mezőgazdasági idénymunka esetén a munkaviszony naptári napjai után munkavállalóként 500 Ft fizetésére kötelezett a munkáltató, alkalmi munka esetén ez 1.000 Ft, filmipari statiszta munkánál napi 3.000 Ft.

A bérkalkulátor tehát minden szükséges információt figyelembe véve számolja ki a nettó bér összegét. Használata nagyon egyszerű, csupán a bruttó bér összegét kell beírni, kitölteni a gyerekek számára vonatkozó részt, a bérkalkulátor pedig máris kiszámítja, hogy a levonások után mennyi pénz marad a zsebünkben, azaz mennyi a nettó bérünk. A levonásokat részletesen feltüntetve lehet megnézni, mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra vonatkozóan. A bérkalkulátor az adószabályok, társadalombiztosítási szabályok változását nyomon követve folyamatosan frissül, így mindig naprakészen használható.