Polgári Törvénykönyv 2016-ben

Fotó: © NJ Photography / Flickr
Fotó: © NJ Photography / Flickr
Az új polgári törvénykönyv 2014 márciusában lépett hatályba. Több változást is magával hozott, mert további törvényeket is beolvasztottak az új törvénykönyvbe, így a gazdasági, a családjogi, a szövetkezeti és a termékfelelősségi törvény már nem önálló jogszabály. Részét képezik az új polgári törvénykönyvnek, azaz 2014. március 15. után a 2013. évi V. törvényben találjuk meg.

Fontos kérdés, hogy egy már folyamatban lévő ügy esetében, mely a korábbi törvény hatálya alatt kezdődött, melyik törvényt kell alkalmazni. Az új polgári törvénykönyv a hatályba lépése utáni jogviszonyokra, jognyilatkozatokra és tényekre érvényes. Ez alól kivételt jelent, ha a jogszabály mást ír elő. A jogviszonyban álló vagy szerződő felek is megállapodhatnak az új polgári törvénykönyv alkalmazásában.

A társaságok törzstőkéje szempontjából az új polgári törvénykönyv jelentős változásokat hozott. A törzstőke összegét 3 millió forintra emelték, így már nincs lehetőség 500 ezer forinttal céget alapítani, ahogyan korábban. Hogy ezt az összeget mikor kell rendelkezésre bocsátani, arról a törvény nem rendelkezik, a feleknek kell erről megállapodniuk a tagsági szerződésben. A tagok a társaság tartozásaiért változatlanul törzstőkéjükkel felelnek. A közkereseti és betéti társaságoknál 2015. március 15., a korlátolt felelősségű társaságoknál 2016. március 15-ig a törzstőke törvényi szintre való emelésének határideje.

A törzstőke összegének megemelésére türelmi időt írtak elő. 2015. március 15. után a társasági szerződés már nem tartalmazhat régi Gt-s rendelkezéseket, azokat hatályossá kell tenni. Azonban, ha a tagsági szerződésben csak utalnak a régi gazdasági törvényre, nem szükséges módosítani. Amiatt sincs szükség módosításra, hogy a közkereseti és a betéti társaság vezető tisztségviselőjének elnevezését ügyvezetőre változtatták. Viszont, ha a rendelkezés az új polgári törvénykönyvvel ellentétes, kötelező módosítani.

 

Ha a válást még az új törvények hatályba lépése előtt indították el, a régi polgári törvénykönyv előírásai vonatkoznak rá. A vagyonmegosztásra a régi törvények vonatkoznak abban az esetben is, ha azt még március 15. előtt érvényesítik, mivel az életközösség még a régi törvénykönyv hatálya alatt szűnt meg.

A házassági közös vagyonra az új törvény nem vonatkozik, mivel a különvagyont felváltó közös vagyon tekintetében az 5 évi házasságot a megkötéstől kezdve számítják.

Annál a szabálynál, hogy kit kell a gyermek apjának tekintetni, a korábbi helyett (akivel az anya a fogamzás idején házasságban élt) változás lépett életbe. Az új törvény szerint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő élettársat is apának kell tekinteni.

Módosultak az elbirtoklás szabályai is. Amennyiben letelt az elbirtoklásra előírt idő vagy egy évnél kevesebb van hátra belőle, az új törvény hatályba lépésétől még egy évet kell számolni.

Az új polgári törvénykönyv szerint képviseletnél érdekellentétre hivatkozva nem lehet megtámadni azokat a jogi nyilatkozatokat, melyeket az új polgári törvénykönyv hatályba lépése előtt tettek.

Bár esetenként változó lehet, általánosságban elmondható, hogy a jogi nyilatkozatok vagy szerződések megtámadására a határidőket az új polgári törvénykönyv hatályba lépésétől kell számítani.