Válóper menete és illetéke 2018

Fotó: © Trevor King 66 / Flickr
Fotó: © Trevor King 66 / Flickr
30 évvel ezelőtt a házaspárok csupán harmada döntött a különválás mellett, napjainkban azonban a válások aránya meghaladja az 50%-ot hazánkban. Európa egyes országaiban még ennél is rosszabb a helyzet, a belgáknál például a párok közel 75%-a fejezi be házasságát válással. Magyarországon a leggyakoribb válóok a megcsalás és az alkoholizmus, az esetek 70%-ban a nők adják be a válókeresetet.

Amikor egy házaspár különböző okok miatt már képtelen folytatni a kapcsolatát, a váláshoz vezető út első lépése az illetékes bíróságon benyújtani a válókeresetet. Ebben a házassággal kapcsolatban számos adatot kell rögzíteni, mint a felperes és az alperes neve, születési helye és ideje, anyja neve, a gyermekek születési adatai, valamint a házasságkötés és a házastársi életközösség anyagi vagy érzelmi szempontból történő megszűnésének időpontja. A keresetlevélbe bele kell írni az utolsó közös lakhely címét és azt is, hogy a házastársak a közös gyerekekkel kapcsolatban miként határoztak.

A felperes a kereseti kérelemben tudatja a bíróságtól, hogy milyen döntés meghozatalát kérelmezi: a házasság felbontását, a tartásdíj megállapítását vagy a gyermekelhelyezést. Amennyiben a felek előzetesen már meg tudtak állapodni a tartásdíjról, azt a bírósággal kell hitelesíttetniük. A tartásdíjon kívül meg kell állapodni abban is, hogy a gyermek milyen módon tarthatja a kapcsolatot azzal a szülővel, akivel nem fog együtt élni. A közös vagyon elosztása általában a válóperek legkényesebb része, legtöbbször emiatt húzódik el a pereskedés.

keresetlevélen kell leróni az illetéket, ami 30.000 Ft. A keresetlevélhez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, a tartásdíj összegének megállapításához a jövedelemigazolásokat és a közös lakás tulajdoni lapját, ami 30 napnál nem lehet régebbi.

 

A legelső tárgyaláson a felperesnek kötelező megjelenni, amennyiben távol marad, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást. Az első tárgyaláson a bíróság rendezni próbálja a felek közt a vitát, ezért nevezik békítő tárgyalásnak. Az első tárgyaláson az alperesnek nem kötelező megjelennie. Ha a felperes jelen van és a másik fél nem jön el, a felek akkor is el tudnak válni. Amennyiben a házaspár igazolja, hogy több mint 3 éve nem élnek együtt és megállapodtak a gyermekelhelyezés kérdésében, a bíróság megszünteti az eljárást.

Ha a feleket a legelső tárgyaláson nem sikerül kibékíteni, a következő tárgyalásra 3 hónap múlva kerül sor. A házastársak tulajdonképpen időt kapnak arra, hogy átgondolják dolgaikat, de ha mégis külön akarnak válni, 3 hónap után kérvényezniük kell, hogy a bíróság folytassa a tárgyalást. A bíróság a kérelem benyújtását követően 30 nappal tűzheti ki a következő tárgyalás időpontját, amikor sor kerül a vitás kérdések rendezésére, a bizonyítási eljárásra és a tanúk meghallgatására.